A Honvéd ligeti Szabadság-szobor

A győri Szabadság-szobor felavatására a Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára összehívott diszkőzgyűlés keretében 1902. szeptember 19-én került sor.

„A Honvéd-ligetben felállítandó Szabadság-szobor elkészítésével Birkmayer János kőfaragó mestert bízták meg.  A sast és két emléktáblát Markup Béla szobrász mintázza.” (Dunántúli Hírlap, 1902. május 29.)

„A tervet  Csányi Károly (1873-1955) győri születésű építész készítette. Csányi elképzelése szerint: „az obeliszk egy méter magas feltöltés felett 5 méter magasra emelkedik, tetején a repülni készülő sassal, mint a felszabadult gondolat jelképével. Az emlékmű falazott alépítményen nyugszik, s e felett van a négyzetes alaprajzú lábazat, négy oldalán koszorú-tartókkal. Innen az emlékmű csonka gúla alakban folytatódik, s befejezésül egy vagy mind a négy oldalán a feliratok számára táblákat kívánnak elhelyezni. Az emlékmű anyaga mészkő, a tábla gránit, a sas bronzolt cinköntvény lenne. A költségvetési tervezet 3600 koronát tett ki. A tervezettel kapcsolatban a bizottság véleménye az volt, hogy az oszlop az alsó padkától a felsőig egy darabból készüljön. Birkmayer János győri kőfaragó véleménye alapján ez többrészesre módosult. A bizottság tagjai a koszorú-tartókat elvetették, s helyettük az obeliszk alsó részére bronz cserkoszorút javasoltak „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” felirattal. A talpazaton öntött betűkkel „Az 1848. március 15-i események emlékére emelte Győr szab. Kir. város közönsége” felírást határozták el” (Idézet Sáry István tanulmányából)

Az emlékmű felirata:
Szabadság / egyenlőség / testvériség az 1848 / március 15-éhez / fűződő események / emlékére emelte / Győr sz. kir. város /közönsége. / 1902

Az emlékmű történetéről bővebben ITT