A Duna-fürdő


Győrött az 1800-as évek elejétől az 1980-as évekig létezett Duna-fürdő a Mosoni Dunán.

A fürdőházak.

Az 1800-as évek elejétől épültek nagyobb számban fürdőházak a győri folyószakaszokon. A későbbi fürdők helyén (szigeti fürdő, Duna-fürdő) is fürdőházak voltak. Például Tosch Károly fürdője. A legtöbb fürdőház néhány kabinból álló, vízre helyezett építmény maradt, melyek az 1910-es években eltűntek a folyóvizekről.

A Hazánk c. lap 1847. 06. 24-i számából

„A múlt napokban egyik dunafördőben a kas padlója leszakadván, egy fiatal ember, ki épen azon szobácskábán fürdött, a nyíláson alásülyedvén vizbe fúlt! Nekünk három fürdö-intézetünk van, s a három sem ér egyet. — A jövő őszre valóban már komolyan utána kell lennünk, hogy részvényes társaság alakuljon egy biztos és kényelmes fürdő— és uszó-intézet építésére!”

A Duna-fürdő (uszoda)

1836-ban Tóth György szabómester kétszemélyes fürdőbódét állított fel Győr-Sziget dunai oldalán, melyet folyamatosan tovább bővített.

1847-ben a Tóth és örökösei felépítették a teljes fürdőt fából. A 90 x 35 méteres építményben volt a nagyuszoda, csak úszóknak fenékkosár nélkül. Tükör-fürdő külön férfiaknak és nőknek, családi szobafürdő négy személyre és a kétszemélyes szobafürdő fenékkosárral készült. A létesítményhez körben kabinok, öltözők és napozók tartoztak.

Pirossal jelölve a Duna-fürdő (Győr várostérkép 1893, részlet)

A fürdő sodrás felöli oldalán háló szűrte a vizet. A fürdőt minden ősszel szétszedték, majd a jó idő beáltával újra felállították.

A Duna-fürdő (Győr várostérkép 1910)

A tulajdonosok már az 1900-as évek elejétől felajánlották a városnak a fürdőt, amely 1913-ban városi tulajdonba is került. Felújították és minden évben a katonaság állított fel és felügyelte. Az első világháborúig nagyon sokan látogatták Győr egyetlen fürdőjét. A háború alatt leromlott az állaga.

A Duna-fürdő 1916-ban.

1918-ban ellopták a fürdő deszkáit. Az 1920-as években újra üzemelt az uszoda. A 20 x 10 méteres, tutajra épített, fenékkosárral ellátott, a Duna felől 2 méteres palánk határolta uszodát naponta 200 – 300 személy látogatta.

A Duna-fürdő az 1920-as években (Fotó: Glück József. NM097_Gyor_Regi_uszoda / DRKPMK)

1931-ben megépült a városi uszoda, ám a Duna-fürdőt sem szüntették meg. 1933-ban egy kosaras, nagyobb méretű medencét alakítottak ki, napozóval, melyet szívesen vettek igénybe a strandolók.

Képek az 1933. évi Duna-fürdő építésről:

A Rába-parti iparvágányra megérkezett a faanyag.

Az építkezés különböző szakaszai:

A csaknem kész Duna-fürdő

Az 1960-as évektől, kosár nélküli, napozódeszkákkal körülkerített vízfelület szolgált úszásra.

A Duna-fürdő az 1970-es években

Az 1980-as évektől már csak akkor helyezték ki a keretet, ha a víz alkalmas volt fürdésre, úszásra.

Felhasznált irodalom:

Erdődi Rudolf: A Győri Úszás Története – A győri úszósport 1877 – 2016. (Hazánk kiadó / 2018)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

2 × kettő =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját