A Duna-fürdő
Győrött az 1800-as évek elejétől az 1980-as évekig létezett Duna-fürdő a Mosoni Dunán.
A fürdőházak.
Az 1800-as évek elejétől épültek nagyobb számban fürdőházak a győri folyószakaszokon. A későbbi fürdők helyén (szigeti fürdő, Duna-fürdő) is fürdőházak voltak. Például Tosch Károly fürdője. A legtöbb fürdőház néhány kabinból álló, vízre helyezett építmény maradt, melyek az 1910-es években eltűntek a folyóvizekről.
A Hazánk c. lap 1847. 06. 24-i számából
„A múlt napokban egyik dunafördőben a kas padlója leszakadván, egy fiatal ember, ki épen azon szobácskábán fürdött, a nyíláson alásülyedvén vizbe fúlt! Nekünk három fürdö-intézetünk van, s a három sem ér egyet. — A jövő őszre valóban már komolyan utána kell lennünk, hogy részvényes társaság alakuljon egy biztos és kényelmes fürdő— és uszó-intézet építésére!”
A Duna-fürdő (uszoda)
1836-ban Tóth György szabómester kétszemélyes fürdőbódét állított fel Győr-Sziget dunai oldalán, melyet folyamatosan tovább bővített.
1847-ben a Tóth és örökösei felépítették a teljes fürdőt fából. A 90 x 35 méteres építményben volt a nagyuszoda, csak úszóknak fenékkosár nélkül. Tükör-fürdő külön férfiaknak és nőknek, családi szobafürdő négy személyre és a kétszemélyes szobafürdő fenékkosárral készült. A létesítményhez körben kabinok, öltözők és napozók tartoztak.
A fürdő sodrás felöli oldalán háló szűrte a vizet. A fürdőt minden ősszel szétszedték, majd a jó idő beáltával újra felállították.
A tulajdonosok már az 1900-as évek elejétől felajánlották a városnak a fürdőt, amely 1913-ban városi tulajdonba is került. Felújították és minden évben a katonaság állított fel és felügyelte. Az első világháborúig nagyon sokan látogatták Győr egyetlen fürdőjét. A háború alatt leromlott az állaga.
1918-ban ellopták a fürdő deszkáit. Az 1920-as években újra üzemelt az uszoda. A 20 x 10 méteres, tutajra épített, fenékkosárral ellátott, a Duna felől 2 méteres palánk határolta uszodát naponta 200 – 300 személy látogatta.
1931-ben megépült a városi uszoda, ám a Duna-fürdőt sem szüntették meg. 1933-ban egy kosaras, nagyobb méretű medencét alakítottak ki, napozóval, melyet szívesen vettek igénybe a strandolók.
Képek az 1933. évi Duna-fürdő építésről:
Az építkezés különböző szakaszai:
Az 1960-as évektől, kosár nélküli, napozódeszkákkal körülkerített vízfelület szolgált úszásra.
Az 1980-as évektől már csak akkor helyezték ki a keretet, ha a víz alkalmas volt fürdésre, úszásra.
Felhasznált irodalom:
Erdődi Rudolf: A Győri Úszás Története – A győri úszósport 1877 – 2016. (Hazánk kiadó / 2018)
