Dr. Kovács Pál utca / Tejfeles köz

1908-tól dr. Kovács Pál utca, előtte Tejfeles köz volt a neve, de sokan nevezték Tejfölös, vagy Virág köznek is.

Az utca már a XV — XVI. században kialakult. Bal oldalának házai a középkori vár falához támaszkodnak. Egyes helyeken az udvarokban ma is láthatók. Az 1617. és 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Nikodém utca volt a neve. A XIX. század első felének közepén kapta a Tejfeles köz nevet, az utcában levő piacról. Több okmányban Tej utca néven is szerepel.
1848-ban a népakarat Szabadsajtó utca névvel jelölte meg, de a szabadságharc leverése után ismét Tejfeles köz.

1908-tól dr. Kovács Pál utca. A Bach-korszakban Milch Gasse.

Ma az első győri magyar nyelvű hírlap, a „Hazánk” szerkesztőjének nevét viseli, akit Petőfivel az élen az akkori legkiválóbb magyar írók, így például Vörösmarty, Tompa, Vas Gereben támogattak.

1617-ben katonák, iparosok és polgárok kis házai húzódtak az utcában. Közülük 1703-ban már sok az emeletes.

Az 1. számú, zárt erkélyes emeletes kis XVIII. századi barokk polgárház, erkélyén fából faragott oroszláncégérrel.

A 3. számú, 1840 körül épített kétablakos, késő-klasszicista homlokzat mögött is régi ház van.

Az 5. számú ház hosszú, nyolcablakos, egy emeletes. 1827-ben két házból építették egybe.  Klasszicista vörösmárvány kapukerete mögött XVIII. századi fiókboltozatos kapualj rejlik, udvarán szép függőfolyosó. Ebben a házban élt az utca névadója, Kovács Pál (1808–1886) orvos, a reformkor írója, lapszerkesztője és művelődésszervezője. Itt működött az általa szerkesztett Hazánk című újság (az első győri magyar nyelvű újság) szerkesztősége, amint azt a homlokzaton levő emléktábla, Horváth Adorján alkotása hirdeti. A jó arányú klasszicizáló polgárházat 1962-ben állították helyre, Rentler János tervei szerint. Ekkor bontották ki elépített kapualját és hangulatos udvarát.

A 7. számú ház késő-klasszicista, jellegtelen homlokzata mögött Győr talán legkorábbi toszkán oszlopos, árkádos udvara rejtőzik, félig átalakítva. Az udvar pinceajtajának zárókövén az 1567-es évszám a ház építési idejét őrzi.

A 9. számú ház az Éhling kékfestőről nevezetes.

Felhasznált irodalom: Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964 , Tomaj F.: Győr utcái és terei / Arrabona – Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967),  Győr ismertetése és tájékoztatója, szerk. Dr. Valló István – Győr Barátainak Köre kiadása, Győr, 1930

Képek: fotónegatívról szkennelve