A győri vasútállomás régi képeslapokon


1855. december 24-én, az állomás és az 1-es vasútvonal megnyitásával indult meg a forgalom a Bruck/Leitha (Királyhida)-Győr közötti vonalon.

Az Osztrák-Magyar Államvasút-társaság (ÁVT) építette és adta át a forgalomnak Győr legelső vasúti felvételi épületét (vasútállomás). Az ÁVT főrészvényesei között részben francia tőkések álltak, így az állomási típusépületek építésének tapasztalatait is Franciaországból kölcsönözték. A győri felvételi épület az ÁVT akkori legnagyobb épülete volt, tervezésében és építésében feltehetőleg közreműködött a fiatal francia Auguste de Serres főmérnök és J. Manier igazgató is.

Blaha Lujza levélpapírjának fejlécén az állomás épülete 1859. (Kép: Megyei Levéltár)

A valószínűsíthetően a vasútvonal átadásánál valamivel később épült, kétemeletes, téglalap alaprajzú, romantikus stílusú épület sűrűgyámos főpárkánnyal, erőteljes lizénákkal, füles ablakkeretekkel készült. A főhomlokzatok hét nyílástengelyét két oldalról egy-egy kettős ablakos, keskeny rizalit keretezte. A város felőli oldal középtengelyében órát tartalmazó, egyenes záródású, keskeny oromfal emelkedett a főpárkány fölé, az oldalhomlokzatok háromtengelyesek voltak.

Pfaff Ferenc 1894-ben kibővítette az állomásépületet. Ennek során az eredeti, romantikus felvételi épületet megtartotta és új, neoreneszánsz épületrészekkel egészítette ki. A kétemeletes régi épület mindkét oldalához szimmetrikusan földszintes szárnyakat épített, így az továbbra is központi helyzetű maradt. A Budapest felőli fölszintes szárny végéhez azonban egy újabb, egyemeletes utasforgalmi pavilont emelt, amelynek túloldalához is földszintes szárny csatlakozott, tehát önmagában ez is szimmetrikus volt. Ezzel egy 215 méter hosszú, érdekes, kettős központú, egymásba úsztatott kompozíció alakult ki, amelyben a központi helyzetű régi épület, valamint a szintén központi helyzetű, kisebb új pavilon egy közös oldalszárnyon osztozott.

A Pályaudvar látképe a Kálvária úti rephídról (Képeslap, postabélyegzés 1901)
A kibővített állomásépület (Képeslap, postabélyegzés 1903. Békefi Péter gyűjteményéből)
Győr állomás a postaépülettel. (Képeslap, postabélyegzés 1903. Békefi Péter gyűjteményéből)

A győri állomás hosszú ideig úttörőnek számító utasforgalmi megoldása volt a korabeli kifejezéssel terrasse-rendszernek nevezett szigetperonos elrendezés. Az állomásokon addig általában csak a felvételi épülethez legközelebbi I. vágány mellé épült emelt szintű peron és tető, a többi vágányon álló vonatokat a sínek között botorkálva, talajszintről lehetett elérni. Győrben azonban a II.–III. és IV.–V. vágányok között emelt magasságú szigetperonok épültek, ezek fölé szintén egy-egy önálló, vasszerkezetű perontető került. Emellett évtizedekig egyedülálló újdonsága volt még az állomásnak, (az akkori Magyarországon elsőként)  hogy a fedett szigetperonokat a vágányok szintbeli keresztezése nélkül, aluljárón át lehetett megközelíteni.

Képeslap, postabélyegzés 1903
Képeslap, postabélyegzés 1903
Perontetők a győri állomáson (Képeslap, postabélyegzés 1915)
Perontetők a győri állomáson (Képeslap, postabélyegzés 1915)
A Pályaudvar látképe a Kálvária úti rephídról (Képeslap, postabélyegzés 1920)
A felvételi épület egy 1920 körüli képeslapon
„Pályaudvar belső fele (Képeslap. postabélyegzés 1902. Varga Norbert gyűjteményéből)
A vasútállomás látképe a Baross hídról (képeslap, postabélyegzés 1934)
A vasútállomás látképe a Baross hídról (képeslap, postabélyegzés 1942)
A resti a ’30-as években (Kép: http://mandadb.hu/tart/mcitem/387515)
Az állomás látképe a Városháza tornyából, 1943 (Fotó: Id. Konok Tamás, fortepan_43512)

Kapcsolódó bejegyezések:

Felhasznált irodalom: http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gyor

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

14 − négy =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját