Az ÖCSI cukrászda


1982-ben nyílt meg az ÖCSI cukrászda és fagyizó a győri József Attila lakótelepen, a Jereváni út 39. szám alatt.

Az Öcsi fagyizó 1984 körül (Fotó: Friedery László)

Borbély János (ÖCSI) gyerekként kedvelte a konyhát, ezért magától értetődő volt, hogy szakács lesz. Cukrásznak vették fel. Bergmann Imre, a legendás cukrász inasként szerződtette. Amikor végzett Öcsi, jó ideig dolgozott nála, a legtovább segédei közül, aztán el-elkóricált tőle, de mindig visszatért hozzá. Dolgozott a vendéglátósok cukrászüzemében, aztán a Győri Kekszben, ott végigjárta valamennyi üzemet, kitanulta a keménycukrászatot. A feleségével működtetett már Öttevényen büfét, aztán következett ismét csak Bergmann Imre. 1982-ben a Jereváni utcában felállíttatott egy pavilont, fagylaltot készített és árult.

Az ÖCSI fagyizó

Amikor társult a régihez egy újabb pavilon, már süteményt is készített.

A második pavilon
Az ÖCSI cukrászda és fagyizó 1990 körül.

A József Attila utcában cukrászműhelyt nyitott.

A Kis ÖCSI cukrászda a József Attila úton

2002 óta, az egykori pavilontól pár méterre a Konini utca 19. sz. alatt, egy új épületben működik a cukrászda.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

három + 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját