A győri vasútállomás bővítési terve, 1892


A győri vasútállomás bővítési terve eredeti tervrajzokon, 1892

A győri állomás hosszú ideig úttörőnek számító utasforgalmi megoldása volt a korabeli kifejezéssel terrasse-rendszernek nevezett szigetperonos elrendezés. Az állomásokon addig általában csak a felvételi épülethez legközelebbi I. vágány mellé épült emelt szintű peron és tető, a többi vágányon álló vonatokat a sínek között botorkálva, talajszintről lehetett elérni. Győrben azonban a II.–III. és IV.–V. vágányok között emelt magasságú szigetperonok épültek, ezek fölé szintén egy-egy önálló, vasszerkezetű perontető került.  Emellett évtizedekig egyedülálló újdonsága volt még az állomásnak, hogy a fedett szigetperonokat a vágányok szintbeli keresztezése nélkül, aluljárón át lehetett megközelíteni.” (Szöveg: Angyal Tibor, Vasútállomások )

1892 – 94-ben készült el a háziperon, és a két szigetperon az aluljáróval együtt, ami a történelmi Magyarországon az első ilyen megoldás volt!

A vasútállomás helyszínrajza, 1892
Az építési engedély
Az Indóház 1900 körül. (Képeslap, postabélyegzés 1903. Békefi Péter gyűjteményéből)
A kijárati alagút egy 1903-ban postázott képeslapon
Győr állomás a postaépülettel (Képeslap, postabélyegzés 1903. Békefi Péter gyűjteményéből)

Dr. Valló István így ír a győri vasútállomásról 1930-ban: „A vasúti pályaudvar a legforgalmasabb magyar állomások egyike. Az érkező utasok száma 1928-ban egymilliótízennégyezer (Budapest cca 8 millió), teherárufeladás 944.526 q, érkezés 2,647.733 q. Az épület 1854-ben épült a Bruck-Győr-Szőnyi vonal megnyitása alkalmával, azóta folytonosan bővül és alig van év, hogy valami hozzá ne épülne; 1871-ben nyílt meg a szombathelyi, 1876-ban a soproni vonal. Az állomást Baross Gábor építtette és látta el alagutas lejárókkal 1892-94-ben; 1899-ben épült a Veszprém-Dombóvári vonal és ezzel a mai vasúti gócpont teljes kiépítést nyert. észak felé volt még egy vonal tervezve Galántán át, melyet azonban a trianoni béke céltalanná tett.”

Felhasznált irodalom: Győr ismertetése és tájékoztatója 1930, Dr. Valló István szerk. – Győr Barátainak Körének kiadása

Tervrajzok: Győr Város Levéltárának  Műszaki Levéltára

Képeslapok: Békefi Péter gyűjteményéből

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

2 hozzászólás

  • Szilvási Judit
    2021-07-25 at 13:14

    Hasznos, tartalmas, és nem utolsó sorban számomra is nagyon érdekes cikket láthattam, olvashattam. Egy időben hallottam olyan információt, miszerint Eiffelnek is volt köze a tervekhez, de erre utaló írást, „nyomot” ezidáig nem sikerült fellelnem. Köszönöm szépen az élményt!

Szólj hozzá!

14 − 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját