A győri vasútállomás bővítési terve, 1892

A győri vasútállomás bővítési terve eredeti tervrajzokon, 1892

„A győri állomás hosszú ideig úttörőnek számító utasforgalmi megoldása volt a korabeli kifejezéssel terrasse-rendszernek nevezett szigetperonos elrendezés. Az állomásokon addig általában csak a felvételi épülethez legközelebbi I. vágány mellé épült emelt szintű peron és tető, a többi vágányon álló vonatokat a sínek között botorkálva, talajszintről lehetett elérni. Győrben azonban a II.–III. és IV.–V. vágányok között emelt magasságú szigetperonok épültek, ezek fölé szintén egy-egy önálló, vasszerkezetű perontető került.  Emellett évtizedekig egyedülálló újdonsága volt még az állomásnak, hogy a fedett szigetperonokat a vágányok szintbeli keresztezése nélkül, aluljárón át lehetett megközelíteni.” (Szöveg: Angyal Tibor, Vasútállomások )

1892 – 94-ben készült el a háziperon, és a két szigetperon az aluljáróval együtt, ami a történelmi Magyarországon az első ilyen megoldás volt!

Dr. Valló István így ír a győri vasútállomásról 1930-ban: „A vasúti pályaudvar a legforgalmasabb magyar állomások egyike. Az érkező utasok száma 1928-ban egymilliótízennégyezer (Budapest cca 8 millió), teherárufeladás 944.526 q, érkezés 2,647.733 q. Az épület 1854-ben épült a Bruck-Győr-Szőnyi vonal megnyitása alkalmával, azóta folytonosan bővül és alig van év, hogy valami hozzá ne épülne; 1871-ben nyílt meg a szombathelyi, 1876-ban a soproni vonal. Az állomást Baross Gábor építtette és látta el alagutas lejárókkal 1892-94-ben; 1899-ben épült a Veszprém-Dombóvári vonal és ezzel a mai vasúti gócpont teljes kiépítést nyert. észak felé volt még egy vonal tervezve Galántán át, melyet azonban a trianoni béke céltalanná tett.”

Felhasznált irodalom: Győr ismertetése és tájékoztatója 1930, Dr. Valló István szerk. – Győr Barátainak Körének kiadása

Tervrajzok: Győr Város Levéltárának  Műszaki Levéltára

Képeslapok: Békefi Péter gyűjteményéből