Kazinczy utca 5-9.
A Kazinczy utca, a győri városkép egyik legszebb része. Mégis a város neves tervezőmérnökei úgy nyilatkoztak, hogy bármennyire hiányoznak is a régi városképből a Kazinczy utcai házak, nem lehet őket megmenteni.
„A tárgyban szereplő Győr, Kazinczy utca 5-7. számú épületeket az ÉM Településfejlesztési Főosztályának egyetértésével törlöm a műemlékileg védett épületek közül” . Aláírás: Dr. Gólya József igazgató, ÉM Országos Műemléki Felügyelőség. (Kisalföld, 1965. július 20.)
Az utca északi oldalán álló házak közel azonos párkánymagasságukkal, azonos ritmusú ablakosztásukkal mind XVI-XVII. századi épületek, bár homlokzatuk későbbi. Az 5. számú ház késő-klasszicizáló homlokzatú épülete két házból épült össze, mindkettő győri polgároké volt a XVII. század elején. 1703-ban már egy épület, de még földszintes, csak a század második felében épült emeletesre.
„A műemléki szempontokat sokszor felülírták a gazdaságossági szempontok, vagy éppen a túlzó fejlesztési akarat, amelynek néha útjában állt a régi beépítés. Ilyen eset színtere a Kazinczy utca három, egymással szomszédos telke is. A város által 1962-ben készítettet statikai szakvélemény életveszélyesnek nyilvánította az 5. és 7. számú (azaz a két védettség alatt álló) házat. A városi építési hivatal határozatában mindhárom épület bontását, és helyükre egy új építését rendelte el. A későbbi években sokszor újjáéledő konfliktus a város és az OMF (Országos Műemléki Felügyelőség) között ekkor éleződött ki először. A hivatal kezdetben teljesen elzárkózott a bontásoktól, majd, fellebbezés után, a tömbbelsőben lévő épületszárnyak bontására engedélyt adott ugyan, de az utcai homlokzatok és fedélszékek megtartására kötelezte a várost. A győri döntéshozók azonban nem tágítottak az értékes belvárosi telek új beépítésétől. Az életveszélyre hivatkoztak és arra, hogy az államilag előirányzott összegből a felújítás kivitelezhetetlen. Saját zsebből a város pedig nem akart a házakra költeni. Az OMF továbbra sem akarta a régi épületek bontását, de talán még jobban félt az új beépítéstől. Végül a város Perényi Imre miniszterhelyetteshez fordult, aki az OMF ellenében megadta az engedélyt a három épület bontására. Az új ház tervezési megbízását a Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervező Iroda, azon belül Pilt Rudolf kapta.” (forrás)
Egy évtized után épült be az üres telek, Csapó György és Bödök Miklós (Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervezővállalat) tervei szerint. Az új házat 1979. április 25-én adták át.
Felhasznált irodalom:
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
