Kazinczy utca 5-9.


A Kazinczy utca, a győri városkép egyik legszebb része. Mégis a város neves tervezőmérnökei úgy nyilatkoztak, hogy bármennyire hiányoznak is a régi városképből a Kazinczy utcai házak, nem lehet őket megmenteni.

„A tárgyban szereplő Győr, Kazinczy utca 5-7. számú épületeket az ÉM Településfejlesztési Főosztályának egyetértésével törlöm a műemlékileg védett épületek közül” . Aláírás: Dr. Gólya József igazgató, ÉM Országos Műemléki Felügyelőség.  (Kisalföld, 1965. július 20.)

Az utca északi oldalán álló házak közel azonos párkánymagasságukkal, azonos ritmusú ablakosztásukkal mind XVI-XVII. századi épületek, bár homlokzatuk későbbi. Az 5. számú ház késő-klasszicizáló homlokzatú épülete két házból épült össze, mindkettő győri polgároké volt a XVII. század elején. 1703-ban már egy épület, de még földszintes, csak a század második felében épült emeletesre.

A Kazinczy utca (Képeslap, postabélyegzés 1916)
Az eredeti épületek a hatvanas évek elején a Baross utca felől fényképezve. (forrás: Winkler-Kurcsis)
1963-ban id. Konok Tamás felvételén (fortepan_42938)

„A műemléki szempontokat  sokszor felülírták a gazdaságossági szempontok, vagy éppen a túlzó fejlesztési akarat, amelynek néha útjában állt a régi beépítés. Ilyen eset színtere a Kazinczy utca három, egymással szomszédos telke is. A város által 1962-ben készítettet statikai szakvélemény életveszélyesnek nyilvánította az 5. és 7. számú (azaz a két védettség alatt álló) házat. A városi építési hivatal határozatában mindhárom épület bontását, és helyükre egy új építését rendelte el. A későbbi években sokszor újjáéledő konfliktus a város és az OMF (Országos Műemléki Felügyelőség) között ekkor éleződött ki először. A hivatal kezdetben teljesen elzárkózott a bontásoktól, majd, fellebbezés után, a tömbbelsőben lévő épületszárnyak bontására engedélyt adott ugyan, de az utcai homlokzatok és fedélszékek megtartására kötelezte a várost. A győri döntéshozók azonban nem tágítottak az értékes belvárosi telek új beépítésétől. Az életveszélyre hivatkoztak és arra, hogy az államilag előirányzott összegből a felújítás kivitelezhetetlen. Saját zsebből a város pedig nem akart a házakra költeni. Az OMF továbbra sem akarta a régi épületek bontását, de talán még jobban félt az új beépítéstől. Végül a város Perényi Imre miniszterhelyetteshez fordult, aki az OMF ellenében megadta az engedélyt a három épület bontására. Az új ház tervezési megbízását a Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervező Iroda, azon belül Pilt Rudolf kapta.” (forrás)

Már nem műemlékek  (Kisalföld, 1965. 07. 20.)
A házak elbontása után egy darabig üres telek volt itt. (kép: Krisztina Fritscher)
A Kazinczy utca a Baross út felől. Jól látszik az üres telek (kép: Krisztina Fritscher)

Egy évtized után épült be az üres telek, Csapó György és Bödök Miklós (Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervezővállalat) tervei szerint. Az új házat 1979. április 25-én adták át.

Az Állami Biztosító önálló megyei és városi irodája és OTP-lakások kaptak helyet az épületben.
Az Állami Biztosító önálló megyei és városi irodája és OTP-lakások kaptak helyet az épületben.

Felhasznált irodalom:

Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964

Modern Győr

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

négy × kettő =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját