A Kálvária utcai lakótelep


1962-64-ben Győr-Nádorvárosban, a Kálvária utcában 7 épületben 212 szövetkezeti lakás készült el. Az első lakók 1963. végén költözhettek be.

Az ’50-es évek végén és a ’60-as évek elején/közepén sorra épültek a lakótelepek Győr különböző kerületeiben. A Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat 1962-ben 604 lakást adott át.

A baloldali házak helyére épült nyomda és a lakótelep. (Képeslap 1910 körül)

A Kálvária utcában 1962 vége felé kezdték építeni a lakótelepet, ahol 7 házban ( ezekből egy a Hunyadi utcában) 212 lakás épült. .

” Építők, akik dacolnak a téllel

A győri Kálvária utcai lakótelep építkezését dróthálóval kerítették körül. Elhagyottan állnak a kerítés mögött a téglarakások, betonelemek. A hőmérő mutatja, hogy javában benne vagyunk a télben. Mínusz 12 fokra szállott alá a higanyszál.

Egy gödörben négy-öt ember viaskodik a fagyott röggel. Szaporán emelkednek a csákányok, förcsög a jeges, betontörmelékes föld.

Egy gödörben négy-öt ember viaskodik a fagyott röggel. (Kisalföld, 1963. 01. 08.)

Bombatölcsér volt valaha ezen a helyen, és bizony a geológus ugyancsak zavarba jönne, ha valaki azt mondaná neki: elemezze ki ennek a földnek az összetételét. Van itt félig korhadt gerendától kezdve tégla, falvakolat, beton, kavics, még rossz fazekak és kannák is akad nak. A közéjük befolyt csapadék meg olyan keményre fagyott, hogy annál jobb kötőanyagot elképzelni sem le ­het. Itt, ezzel dolgozik, jobban mondva küszködik Náfrádi Imre nyolctagú kubikosbrigádja. Ha lassan is, de azért lépésről lépésre mégis csak nő az alapnak kiásott terület. Napról napra egyre fogy a lakótelep helyéről a dimbesdombos, buckás föld.” (Kisalföld, 1963. 01. 08.)

A Kálvária utcai lakótelep építése.

Az anyaghiány hátráltata a munkát, melyről így írt a Kisalföld napilap 1963. május 1-i száma:

” Győrött, a Kálvária utcai lakótelep építésénél három műszakban 15 betanított munkás rakja a toronydaru segítségével az előregyártott elemeket. A három műszak eredménye, hogy a kőművesek a tervezettnél két héttel előbb foghatnak hozzá a belső munkákhoz, s így elkerülhető lesz a szakipari munkák torlódása. Ez tudvalevően a leggyengébb pontja az építőiparnak , hiszen míg az építőiparban sok mindent gépesítettek, a szakipari munkák csaknem teljes egészükben kézzel történnek . Ezért van az, hogy gombamódra épül fel a ház, tető alá is kerül hamarosan, mégis sok idő telik el az átadásig. Most éppen mozaiklap, ablaküveg és idomacél hiány­zik, s ez akadályozza, a folyamatos munkát. „

A Hunyadi utca épület

Május 11-én ismét foglalkozott az újság a Kálvária utcai lakóteleppel.

” Géphiány – vagy tervszerűllenség?

A toronydaru tompa berregéssel jelzi, hogy m egindul a sínpályán. Karomszerű markolójára vagy tíz mázsányi betonvasat akasztanak és egy intésre megm ozdul a daru hosszú karja. Könnyedén emeli roppant terhét a magasba, a B 2-jelű négyemeletes épület tetejére. A tetőfödém fontos alkatrészei lesznek ezek a gömbvasak.

Végigkóboroljuk a Kálvária utcai építkezésnek ezt az első, tető alá hozott épületét. Egy kis képzelőerővel már látni lehet a jövendő lakásokat, pedig még csak most építik a válaszfalakat. A kéményeket is most rakják az épület belsejében. — Itt lesz a szoba, amott a konyha, mellette pedig a fürdőszoba. Kényelmes lakásnak ígérkezik.

A képzelet világából egyk ettőre a földre hoz Bukovics János építésvezető.

— Több hónapi kényszerű pihenés után, megkétszerezett erőfeszítéssel kezdtünk tavasszal a munkához. Két műszakot szerveztünk, hogy gyorsabban haladjunk az építkezéssel. A 130-as mun ­káslétszám helyett csak hatvanhatan vagyunk. Mégis alig öt hét alatt tető alá hoztuk a B 2-es épületet. De most, amikor legjobban kellene haladni a munkával, megállt a tudományunk.

Hogy miért, nem is kellett kérdezni az építőktől. Látni lehetett azon a néhány emberen, akik verítékes homlokkal küszködtek a négy emelet lépcsőivel. A modern — és valóban a legkorszerűbb módszerekkel épített — lakóház belsejében, a lépcsők labirintusá ­ban malteros ládát cipelnek a háztetőre. Alig teszik le a terhet; a kőművesek megrohanják. és pillanatok alatt elhordták a habarcsot. Gyorsan felkenik a kémények köré, aztán megint lesik a következő szállítmányt. A munka dandárjában vannak, és nincsen egy födémdaru, hiányzik a felvonó is. Ezért csak néhányan lézengenék a B 2-es épületen, a többit átcsoportosították oda, ahol munkát találnak . Az új épület mellett gúlákba rakták a thermofor kéményidomokat. A napokban érkezett meg a rakomány Debrecenből. Az idomok fele használhatatlan, mert a szállítás következté ben eltörtek, megrepedeztek. Ez is akadályozza a folyamatos munkát, és növeli az építkezés önköltségét.

Az épülő lakótelep dél felől

Most még minden ember talál magának munkát a Kálvária utcai építkezésen, mert a soron következő B 1-es épület blokkjait rakják a helyükre. De mi lesz, ha felhúzzák a falakat? Ugyanúgy megáll az élet ott is mint a B 2-esen? Vagy talán előszedik megint a régen elavult építkezési módszereket, ha nem akarnak tétlenkedni? Mi lesz akkor a tervvel? Hogyan tudják akkor átadni még ebben az évben a nyolc épületet, vagyis a 200 lakást? „

Tereprendezés

A Kisalföld napilap 1963. október 6-i száma már arról tudósít, hogy elkészült az első 40 lakás.

Kisalfold, 1963. 10. 06.

További képek a lakótelepről:

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

5 × négy =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját