A Radó sziget


A győriek kedvelt sétahelye a Radó sziget (területe 19 512 négyzetméter) a Rába közepén, a Belvárossal és Újvárossal egy-egy híd köt össze. 

A sziget egykori elnevezései:

Séta tér Radó tér Hősök tere Mussolini sétány Bajcsy-Zsilinszky sziget Radó tér Tolbuhin sétány – Radó-sziget

A Belváros látképe Újvárosból. Középen a Radó sziget. (Képeslap 1910 körül)


Története:

A Radó sziget helyén valamikor a győri várnak egy elővéd bástyája volt, amelynek lebontása után alakult ki a sziget.

A sziget az elővédmű elbontása után (https://maps.hungaricana.hu)

A sétánynak a győriek általában mindig külön nevet adtak: az északi rész volt a sétatér, a déli (később) a Radó tér. Az északi részt a város tanácsa 1836-ban vette meg, hogy azt ,,a város csinosításáért és édesgetéséért a közgyönyörködtetés helyévé tegye”.

A Sétatér. (Képeslap, pb. 1898.)
A Sétatér az Erzsébet (ma Bécsi kapu) térről (Képeslap 1905 körül)

A sziget északi részén 1867-ben nyílt meg a sétatéri kioszk:

KIOSZK a Sétatéren Képeslap, postabélyegzés 1899)

A Radó sziget közepén 1892-től 1920-ig a Kisfaludy szobor állt.

A Kisfaludy szobor (Képeslap, postabélyegzés 1899)

1917-től 1970-ig állt még ezen a helyen az „új” KIOSZK:

A KIOSZK 1940-ben

A sziget déli részén épült 1798-ban az ország legrégibb kőszínháza, amelyben az 1934-ben történt lebontásáig másfél századon át szórakoztatták a város lakosságát.

A színház látképe egy 1910-ben postázott képeslapon

A színház nyugati oldalán a Park vendéglő  állott, amelyet kb. a színházzal egy időben bontottak le.

A kioszk és a Park étterem Újváros felől (képeslap Békefi Péter gyűjteményéből)
A Radó sziget 1936-ban. Már nincs színház és vendéglő, még nincs Hősi emlékmű

A színház és a vendéglő helyén 1938-ban avatták fel a Hősi emlékművet 

A Hősi emlékmű építése

A sétány déli része 1899 körül kapta első nevét Radó Kálmánról, a Rábaszabályozási Társulat kormánybiztosáról, akinek jelentős szerepe volt annak kialakításában.
Az északi részt, amelyet általában mindig sétatérnek hívtak, 1938-ban Mussolini sétánynak nevezték el.

1945-től -mindössze két esztendeig – Bajcsy-Zsilinszky sziget volt a neve. 1947-ben a város tanácsa a Rába szigetet teljes egészében Radó térnek, 1949-ben  Tolbuhin sétánynak, 1991-ben Radó szigetnek nevezte el. Az emlékmű előtti rész a Hősök tere nevet kapta.

Korabeli képeslapok a Radó szigetről:

Sétatér Kisfaludy szoborral (Képeslap 1900 körül)
Kisfaludy szobor(Képeslap 1900 körül)
Sétatéri részlet Kisfaludy szoborral (Képeslap postabélyegzés 1905)
Sétatéri részlet Kisfaludy szoborral (Képeslap postabélyegzés 1917)
Rábaszer és a Sétatér (Képeslap postabélyegzés 1909)
Sétatéri részlet (Képeslap)
Sétatéri zenepavilon (Képeslap)
Radó tér a regatta házzal és a zenepavilonnal (Képeslap postabélyegzés 1901)
A Radó tér (Képeslap postabélyegzés 1938)
A Radó szigetet ketté osztó út 1937-ben
A Radó szigetet ketté osztó út 1937-ben
A Radó sziget látképe a ’60-as évek elején (Képeslap)

Felhasznált irodalom: Tomaj F.: Győr utcái és terei, 1967 (Arrabona – Múzeumi közlemények 9.)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

három × 3 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját