A sétatéri kioszk, 1867-1917
A török eredetű kioszk szó egyik jelentése: villaszerű, fedett épülettel rendelkező, kertes vendéglátóipari egység.
1866-ban még csak egy sörcsarnok volt a Sétatéren. „Nyári mulató helyeink. E tekintetben Győr nem nevezhető valami nagyon gazdag városnak, pedig, hogy mily áldás az árnyas hűvös hely, hol az ember félbeteg lankadtságágából kissé fölüdülhet, azt a most uralkodó tikkasztó hőségben érezhetjük legjobban. Első helyen áll mindenesetre a sétatér, melynek sétasorai és sörcsarnoka, már központi helyzeténél fogva is, legtöbb látogatónak örvendenek. Ennek csak az az egy kellemetlen oldala van, hogy Rába-parti oldalán a portól nem egészen mentes.” írja a Győri Közlöny 1866. 06. 21-én.
1867-ben a sziget északi részén megépült a kioszk, melyet Hets Antal mérnök, az akkori győri társaság előkelő kedvelt tagja tervezett, s mint a favázas építkezés mutatja, ideiglenes rendeltetéssel. A kioszk, 1867. június 9-én nyílt meg Vierzigmann Károly üzemeltetésével.
A Győri Közlönyben 1867. június 9-én megjelent hirdetés.
A kioszk ábrázolása egy 1899-ben postázott képeslapon (Németh Vilmos gyűjteményéből)
A kioszk ábrázolása egy 1899-ben postázott képeslapon (Németh Vilmos gyűjteményéből)
Hirdetés 1897-ből
A kioszk, a Mátrai Lajos György, 1892.10.02-n felállított Kisfaludy Károly-szobrával 1900 körül. (fénykép Békefi Péter gyűjteményéből)
A kioszk 1900 körül (képeslap, a DRKPMK helyismereti gyűjteményéből)
Ez a kioszk 1917 őszéig működött, ekkor nyitotta meg Keller Gábor az új kioszkot, melyről a következő részben olvashatnak.
Kapcsolódó bejegyzés ITT
Az idézett újságcikkek a DRKPMK helyismereti gyűjteményéből származnak.
