A győri Kenyérgyár


1964. május 30-án indult meg a termelés a Győri Sütőipari Vállalat új Kenyérgyárban a Reptéri úton.

Hegyi György és Cserhalmi József  tervei alapján épült 1962-64-ben a napi 30 tonna kenyér kapacitású győri kenyérgyár.

1962. augusztus:

„Tető alatt a győri Kenyérgyár”

Kisalföld, 1962. 08. 19.

1964. május 12-én gyújtották be a ‘Netzband’ márkájú (NDK), 27 méter hosszú alagút- kemencéket a Kenyérgyárban. Erre az alkalomra visszaérkezett a városba az a német szerelő aki a kemencék szerelését irányította, hogy működés közben is ellenőrizze állapotukat.

Az új győri Kenyérgyár 1964-ben (Kép: Győr 1961-1965)
Az új győri kenyérgyár 1964. 06. 09-én. (Fotó: Hadas János)

1964. május 30-án szombaton, a próbasütéssel megindult a termelés.

A Kisalföld napilap 1964. május 31-i száma így tudósított:

„Itt az új győri kenyér

Az építők még dolgoznak az új Győri Kenyérgyáron, de az udvaron már fehér köpenyes, fehér sapkás pékek járnak kelnek. Mindenütt átható, finom kenyérszag érződik. Ma, szombaton van a próbasütés. Azok az öreg péklegények akik évtizedeket lehúztak már valamelyik pékségben, most izgatottan lesik, várják: milyen lesz az első kenyér.

Hosszú utat jár jár meg a liszt, amíg ropogós, pirosra sült cipó válik belőle. Ezt az utat mutatja végig Schaub József igazgató:

Először a földszintre megyünk, itt van a keverőraktár. Amint egy gépkocsirakomány liszt megérkezik a gyárba, azonnal a keverőbe kerül. 5 zsák búza- és 1 zsák rozslisztet arányítanak, dolgoznak el a lapátok, majd egy pneumatikus berendezéssel csöveken a negyedik emeleten felszerelt szitákba fúvatják. A vezénylőteremben Világi József gépész-művezető egyetlen gomb nyomásával a liszt sok mázsáját továbbítja az emeletre.

A silót feneketlen gyomrú tartálynak nevezi az igazgató. Több vagon lisztet rejt a bendője, de nem látni a nagy mélységtől. A 4 silóban összesen 44 vagon, vagyis 17 napi készletet tudnak tárolni.

1964. június 9. Tomozi Sándor a silóhoz szállítja a liszttel teli zsákokat a Győri Kenyérgyárban. (Fotó: Hadas János)

A dagasztógépekbe a 20 mázsányi lisztet befogadó tartályokból folyik le a liszt. A dagasztógépek felett automata mérleg szabja meg a liszt mennyiségét. Egy dagasztócsészébe 250 kg tészta fér. Ennyit kevernek, dagasztanak egyszerre, hogy az alapos dagasztás után a ‘surrantón’, vagyis az előtároló tartályban 20 percig pihentessék. A tárolótartály alatt egy korszerű kis gépsor áll. Ebben szabják (csípik), gömbölyítik (virgolják), formázzák hosszúkásra a kenyeret. A tésztacsomó lisztágyban gördül végig a formázóárokban. Másodpercenként követik egymást a szakajtónál a kenyerek. Pusztai Gizella most próbálja először a munka fogásait. Nem csoda hát, ha még kissé ügyetlenül bánik a puha tésztával.

A kelesztőkocsin már ott állnak a megkelt kenyerek. Most következik csak a 3 vető dolga. Egyszerre 10 kenyeret vetnek az automata vetőszalagra ahonnét a 27 méteres szalagra gördül a kenyér. a felfűtött kemencében egy sor kenyér 38-40 perc alatt teszi meg a 27 méteres utat. Mire a forróságban megtett út után ismét a napvilágra kerül, pirosas-barnás árnyalatban bukik le a szalagról. Itt vízzel megkenik a majdhogy csak ki nem csattanó héját, aztán csúszdákon a készáruraktárba továbbítják.

… csúszdákon a készáruraktárba továbbítják (Kisalföld, 1964. 05. 31.)

A tolókocsikon lemérik a kenyeret, s már várja a kijáratnál a Sütőipari Vállalat jól ismert, zárt kenyérszállító kocsija. Az első szállítmányért Horváth Géza, a vállalat legrégibb, többszörösen kitüntetett dolgozója jött, hogy fél óra múlva már a győri 3-as és a 46-os kenyérboltba vigye a gyár első termékét.

A kenyérgyár Baross (Lenin) úti mintaboltja
Vidámság a gyárudvaron. A szállító és a pék (Kép: Szabó Zoltán)
Friss kenyér kiszállítása a Győri Sütőipari Vállalattól (Kép: Szabó Zoltán)

2002-től CERES Sütőipari ZRt néven működik.

Címkék: , , ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

öt − kettő =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját