Árvíz Győrött 1899

1899. szeptemberében a megáradt Duna elöntötte Szigetközt és Győr egy részét.

„A három folyó.

Győrváros czímerében ott díszeleg a három folyó, Duna, Rába, Rábcza; szép panorámát ad Győrnek e három folyó; de nem csak szépséget kölcsönöz varosunknak e három folyó, hanem hasznot is; általuk van Győrnek vízi útja; mily gyönyörű és mily kedves látvány Győrött a Duna partja az ő hosszú sorú hajóival!” (Dunántúli Hírlap, 1899. 09. 21.)

A győri Duna-part (Képeslap, postabélyegzés 1899)

Az első figyelmeztető szó a veszedelemre a Földművelési minisztériumtól érkezett azzal a komoly kijelentéssel, hogy Győr városa a legmesszebbmenő védekezésre legyen elkészülve, mert olyan víztömeg kerül falai alá, amilyen eddig még nem volt. A miniszter ezen figyelmeztető szavára Zechmeister Károly polgármester összehívta a vészbizottságot, egyúttal a töltésszakaszokra a teljes védelmi apparátust mozgósította szeptember 17-én déli 1 órától kezdve.

„A hírszolgálat.

A hírszolgálatot a győri két kerékpáregylet tagjai teljesítik a szakaszparancsnokok és a központ között olyképpen, hogy a szakaszokon mindig 1—-1, a központban pedig 2 kerékpáros tartózkodik. A hírszolgálat természetesen a leggyorsabban történik, a mit derék kerékpárosainknak szolgálatkészsége tesz lehetővé.”

A sétatér viz alatt.

Sétaterünkre már hétfőn behatolt a víz, mire a színház biztosítását megkezdették áradás azonban olyan magasra emelte a víz színét, hogy a zsákbarrikádok elégtelennek bizonyultak.
A sétatér tegnap délután 6 órakor 0.80 méteres víz alatt volt, míg a mélyebben fekvő színház másfél méter magasságú vízzel lett tele.
A kioszkhoz szintén már hétfőn rögtönzött hídon át juthattak a vendégek. Ez hétfőn és tegnap délben még lehetséges volt, de az éjjel, további áradás mellett, a kioszk helyiségeibe is behatol a víz, és így alighanem szünetelni fog a vendégek látogatása.

Az ár elönti a Sétateret (Képeslap, postabélyegzés 1908)

„Győrsziget

1899. szeptember 19.

A legfokozottabb védelmet a legjobban veszélyeztetett Győrsziget igényli, hol ma már kifejlődött az élethalálharc a romboló elem s a védekező emberi erő közt. A víz a mai délelőtt folyamán oly
magasra emelkedett, hogy ma már az úgynevezett „krajczáros híd“ felett folyik. „

Győrsziget víz alatt (képek: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum – Győr)

Tákó-rét

„A tákó védtöltésének színét, mely mintegy fél méterrel alacsonyabb a szigeti körtöltésnél, a mai délelőtt folyamán elérte a víz, s valószínű, hogy a délutáni órákban túlhágja. A töltésen a püspöki uradalom emberei dolgoznak. A győrsziget-pinnyédi töltésszakasz is alacsony, s a felett már délelőtt ömlött a víz a tákóba.”

A Tákó-rét víz alatt (Képeslap)

Révfalu.

Révfalut a töltés fölé emelt védőfal védi immár. Közvetlen veszély itt nincs; legföllebb a felső töltésszakaszon, melyén szivárgás mutatkozik. A közerő itt nagy erőfeszítéssel dolgozik. Győrsziget és Révfalu védelmére ma délelőtt az alispán kirendelte a ravazdi közerőt is mely fél 10 órára tartozik bevonulni. A Révfalusi hajóhídon tegnap este beszüntették a közlekedést, mert a víz elsodorta a híd hosszabbítására szolgáló deszkákat. A Révfalu –  Győr-szigeti hídhoz vezető utat elöntötte a víz, úgy hogy Révfalu teljesen izolálva van. Révfaluba d. e. 10 órakor 100 főnyi katonaságot rendeltek ki karhatalomnak.

Győr és Révfalu árvíz 1899. szeptember (Képeslap)

A városban szintén sok a munka. A vaggongyár igazgatósága kétszáz munkást ajánlott föl, a vészbizottság köszönettel fogadta a segítséget, a minek szükség esetén megbecsülhetetlen hasznát veszik.
A gőzhajó állomás, korcsma, hajógyár és folyam és tenger- hajózási épületek teljesen vízben állanak, a víz az útra lép. A felső Duna-utcza elé, a Duna- kapunál nyulgátat emelnek. Az áruraktár munkálatainak folytathatása végett nyulgátat emeltek, a víz betört a raktár pinezéibe.” (Dunántúli Hírlap, 1899. 09. 20.)

A vízszint emelkedése óráról órára:

A vízszint emelkedése ( Dunántúli Hírlap 1899. 09. 20.)

„Árvíz után 

Túl vagyunk a veszedelmen, újra szabadon lélegzünk; de azért nyugalomra ne hajtsuk fejünket. A munkát csak most kell igazán megkezdenünk. Egy fejlődő intelligens, törekvő és életrevaló város Győr, és a kiegészítő részét képező két népes község, Győr-sziget és Révfalu jövője forog koczkán. Harmincháromezer ember életéről és vagyonáról van szó, az államnak egy életképes tagjáról.

 Az imént lezajlott árvízveszedelemről kormánykörökben is azt vallották, hogy Győrvárost Szeged sorsára juttatja. Maga a földmívelési minister állítólag így nyilatkozott volna Győr városáról: „Szép, törekvő, szorgalmas és intelligens város Győr; sajnálom, hogy ezúttal Szeged sorsára jut“. Nem tudjuk, mondotta-e a minister ezeket a szavakat; de szakközegeinek ideküldése és a vész előtt néhány nappal Győrhöz intézett figyelmeztetése a közelgő veszedelemre, azt mutatja, hogy Győr város igen komoly bajban szenvedett az elmúlt árviz tartama alatt. 

Kétségtelen tehát, hogy úgy városunk, valamint a szomszédos Győrsziget és Révfalu váratlan, mondhatni csudálatos módon menekültek meg egy végzetes katasztrófától.” (Dunántúli Hírlap, 1899. 09. 24.)