A Bécsi kapu tér
Győr város egyik legszebb tere, szinte minden épülete műemlék. Képeslapok, fotók és a tér egykori elnevezései.
Történelmi múltat őriznek a városok utcáikban és tereikben is. Az utcák és a terek ott vannak a város életének minden lépésénél, minden megmozdulásánál: formájukban, köveikben, épületeik stílusában, mai és régi neveikben nemegyszer évszázadok anyagát gyűjtik össze. Különösen az utcák névtáblái értékes várostörténeti dokumentumok: emlékalbumként beszélnek a város múltjáról és mutatják be annak jelenét.
A tér nevének változatai:
Bécsi kapu tér – Karmelita tér – Széchenyi tér – Karmelita tér – Erzsébet tér – Köztársaság tér – Bécsi kapu tér
A XVI. század közepétől várfalak zárták el a Rába felől. Itt volt az 1860-ban lebontott Bécsi-kapu, amelyről első nevét, a Bécsi-kapu tér nevet kapta.
1831. június 28-án Karmelita térnek nevezik el.
A szabadságharc alatt Széchenyi István nevét viseli, aztán ismét Karmelita tér. Később Erzsébet tér a neve.
A Sforza bástyánál kezdődik, innen a Káptalandomb bejáratáig halad, majd a Sarkantyú köz felé fordul. Ezután déli irányban egészen a volt Karmelita rendházig és templomig terjed. Az északi oldalán a Sforza bástya kőkeretes bejárata látható.
A város közgyűlése az 1948. március 25-i ülésében nevezte el a teret Köztársaság térnek.
A keleti oldalán az ún. Ott-ház mellett a Szabadsajtó utca indul ki, amelynek a bal sarkán álló házát tartják az egyik legrégibb győri háznak (Altabak-ház).
Déli oldalán a karmelita templom és a volt kolostor áll.
A tér és a híd tengelyében 1921. április 24-től Kisfaludy Károly szobra áll.
Felhasznált irodalom: Arrabona – Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967) Tomaj Ferenc: Győr utcái és terei
