A Radó sziget
A győriek kedvelt sétahelye a Radó sziget (területe 19 512 négyzetméter) a Rába közepén, a Belvárossal és Újvárossal egy-egy híd köt össze.
A sziget egykori elnevezései:
Séta tér — Radó tér — Hősök tere — Mussolini sétány — Bajcsy-Zsilinszky sziget — Radó tér — Tolbuhin sétány – Radó-sziget
Története:
A Radó sziget helyén valamikor a győri várnak egy elővéd bástyája volt, amelynek lebontása után alakult ki a sziget.
A sétánynak a győriek általában mindig külön nevet adtak: az északi rész volt a sétatér, a déli (később) a Radó tér. Az északi részt a város tanácsa 1836-ban vette meg, hogy azt ,,a város csinosításáért és édesgetéséért a közgyönyörködtetés helyévé tegye”.
A sziget északi részén 1867-ben nyílt meg a sétatéri kioszk:
A Radó sziget közepén 1892-től 1920-ig a Kisfaludy szobor állt.
1917-től 1970-ig állt még ezen a helyen az „új” KIOSZK:
A sziget déli részén épült 1798-ban az ország legrégibb kőszínháza, amelyben az 1934-ben történt lebontásáig másfél századon át szórakoztatták a város lakosságát.
A színház nyugati oldalán a Park vendéglő állott, amelyet kb. a színházzal egy időben bontottak le.
A színház és a vendéglő helyén 1938-ban avatták fel a Hősi emlékművet
A sétány déli része 1899 körül kapta első nevét Radó Kálmánról, a Rábaszabályozási Társulat kormánybiztosáról, akinek jelentős szerepe volt annak kialakításában.
Az északi részt, amelyet általában mindig sétatérnek hívtak, 1938-ban Mussolini sétánynak nevezték el.
1945-től -mindössze két esztendeig – Bajcsy-Zsilinszky sziget volt a neve. 1947-ben a város tanácsa a Rába szigetet teljes egészében Radó térnek, 1949-ben Tolbuhin sétánynak, 1991-ben Radó szigetnek nevezte el. Az emlékmű előtti rész a Hősök tere nevet kapta.
Korabeli képeslapok a Radó szigetről:
Felhasznált irodalom: Tomaj F.: Győr utcái és terei, 1967 (Arrabona – Múzeumi közlemények 9.)
