A Szent István király lovasszobor

1960. április 13-án avatták fel Medgyessy Ferenc Szent István király lovasszobrát Győrött, a Sforza-félbástya előtt az elbontott mozi helyén.

Győr városa már 1938-ban tervbe vette, hogy felállíttatja az államalapító I. István király szobrát. A műalkotás kivitelezésére  Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.)  szobrászművészt kérték fel, amikor az egykori Vilmos császár utat Szent István úttá nevezték át.

A Kisalföld napilap, 1960. április 14-i száma így írt:

„Felavatták Győrött I.István lovasszobrát – Mint ismeretes, Győr város felszabadulás előtti törvényhatósága még 1938-ban tervbe vette, hogy felállíttatja az államalapító I. István király szobrát. A műalkotás kivitelezésére annak idején Medgyesi Ferenc szobrászművész kapott megbízást. A szobor 1939-ben a párizsi világkiállításon első díjat nyert. A szobrot annak idején Győr város törvényhatósága megvásárolta, de felállítására az időközben kitört háborús események miatt már nem kerülhetett sor. A győri vár és környékének rendezése után az elmúlt évben határozták el, hogy a város tulajdonát képező műalkotást a lebontott régi mozi helyén létesített téren helyezik el.

Tereprendezés az elbontott moziépület helyén

A szobor alapzatának elkészültével az eddig Budapesten őrzött műalkotást a hét elején szállították Győrbe és kedden helyezték el végleges helyére. I. István lovasszobra a maga korában a haladást képviselő nagy államférfit és hadvezért ábrázolja. Külön érdekessége, hogy a szobrászművész az államalapító király alakját önmagáról mintázta meg és az alkotás a kiváló művész önarcképének is tekinthető. Győr város új történelmi emlékművét szerdán délben avatták fel. A Hazafias Népfront Győr városi elnöksége nevében Horváth Ferenc, a népfront városi titkára emlékezett meg I. Istvánról, aki a maga idejében keményen és kérlelhetetlenül szembeszállt a korabeli reakciós törekvésekkel, és a haladás útjára kormányozta a magyarságot. A megemlékezés után a Hazafias Népfront képviselői koszorút helyeztek el az emlékművön.”

Koszorú 3 méteres magasságban (Fénykép Komondi Miklós gyűjteményéből)

A http://gyor.varosom.hu így ír a szoborról:

A Szent István király lovasszobor a karmelita templom tornyából 1968-ban. (Fotó: Kulcsár László)

Ha a szobor nem illik a környezetbe, óhatatlanul disszonáns hatást kelt. Győrben Szent István lovas szobrát a Rába-parti bástyafal tövében, az útvonalnál alacsonyabb nívón helyezték el. így az amúgy is kis léptékű szobor szinte törpe hatást kelt már azért is, mert a művészi alkotás és a közelben levő tíz méter magas, téglából épült bástyafal külön életet él. Annak idején az alkotó, Medgyessy Ferenc morcos arccal hárította el a kifogásokat, mondván: „Úgy mintáztam ezt a lovas szobrot, hogy a ló legyen olyan, mint egy mozdony, zömök, vaskos, erőt éreztető.” Mire a bizottság egyik tagja csöndesen megjegyezte: „A szobor olyan legyen, mint egy lovas szobor, nem pedig, mint egy gőzmozdony.”

Szent István király lovasszobra a ’80-as évek végén

Érdekességként: Esztergomban található a győri szobor másolta, melyet Medgyessy Ferenc szobrászművész  özvegye ajándékozott a városnak, de már hiányzik a korona tetejéről a kereszt. Kép