A nádorvárosi piac terve


A GYŐRITERV 1964-ben elkészítette a nádorvárosi piac tervét és annak helyéül a Corvin utca – Bartók Béla út és az Eszperantó utca által határolt részt jelölték ki.

„Vásárcsarnok — Hídfő irodaházzal

A győri belvárosi piacok nagyon szűkek. A tanács ezért úgy határozott, hogy központi vásárcsarnokot kell létesíteni.

A Belvárosban ilyen csarnok megépítése csak nagy anyagi áldozatokkal volna lehetséges. A választás ezért a nádorvárosi részre esett. 1980-ig ennek a városrésznek annyi lakója lesz, mint amennyi most az egész Győré. Megtörtént a helykiválasztás. Sőt, a tanulmányi terv is elkészült. E szerint Győr központi vásárcsarnoka a Bartók Béla, a Csaba, a Corvin utcák és a vasút által határolt helyen épül fel.

Ezen az 1968-as térképrészleten jelöltem a tervezett piac helyét.

Ezen a helyen ma jórészt elhanyagolt udvarok, korszerűtlen, túlzsúfolt raktárak vannak. A pincékben bort tárolnak. A raktárakban cukrot, kávét, lisztet, zsírt. A tervezők elképzelése a következő:

Több ütemben épül fel.
Elsőnek a szekeres és az élőállat piac. Ide kerül a Bem térről a városi hídmérleg is. Ezzel a teret parkosítani tudják. Ennek a résznek alapterülete 1700 négyzetméter. A második ütemben 1800 négyzetméteres fedett csarnok épül. Pince részében másfél ezer négyzetméter raktárterület lesz.

A nádorvárosi piac terve (Forrás: https://fototar.dokkozpont.hu/foto/6080)

A tanulmányi terv egyúttal tartalmazza a Nádorvárosba átvezető felüljáró hídfőjének rendezését is. Az egyik oldal rendezése az új autóbusz pályaudvar felépítésével megoldódik. A másik pedig szervesen kapcsolódik a vásárcsarnokhoz. Üzletek épülnének elsősorban a vidékről bejáróknak. Ezzel a belvárosi üzletek túlzsúfoltságán akarnak segíteni. A hídfő központi épülete a 10—12 emeletes irodaház lenne. Ez távlati elképzelés. A jelenlegi rendőrségi épület helyén emelkedne. A központi városkép kialakítása ezzel meg is oldódna. A központi vásárcsarnok az elkövetkezendő években felépül. Már 1965-ben megkezdődnek itt a munkák. A Csaba utcai és a Corvin utcai házsort nem szanálják. Az előrelátható építési költség 16 millió forint lesz.” (Kisalföld, 1964. 04. 22.)

A piac és a vásárcsarnok ezen a helyen mégsem valósult meg, pedig 1970-ben még arról tudósított a Kisalföld napilap, hogy itt épül meg:

„Megépül a nádorvárosi piac.

A nádorvárosi piac megépítésének terve már akkor felvetődött, amikor az Adyváros építése el sem kezdődött, mert a Dunakapu téri piac már kicsi és Nádorvárostól messze van. A jövőben még növelni kell a piaci felhozatalt. Ez a Dunakapu téren már nem lehetséges.

Az új piactér építésére vonatkozó tervek már 1964-ben elkészültek és a különböző felmérések alapján annak területét a Corvin utca — Bartók Béla út és az Eszperantó út által határolt részen jelölték ki. Ott kicsi a gépkocsiforgalom, közel a MÁV – és MÁVAUT – pályaudvar. Azon kívül az ottani lakások szanálása is nagyon időszerű.
A létesítendő piac méretei:
3696 négyzetméter alapterületű nyitott piac. 1728 négyzetméter alapterületű baromfipiac, ugyanilyen nagyságú szekeres piac és 512 négyzetméter fedett, de oldalt nyitott fülkesor. A piachoz csatlakozik a Győri ÁFÉSZ által építendő 1300 négyzetméter alapterületű iparcikk ­áruház, amely 1971-re készül el.
(1970. 03. 26.)

Az ÁFÉSZ Kis Duna áruháza elkészült 1971-ben, de a vásárcsarnok és a piac megvalósítására (egy teljesen más helyen) 10 évet várni kellett.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

14 − 8 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját