A nádorvárosi Vásárcsarnok

A Rosta János (GYŐRITERV) által tervezett, 4300 négyzetméteres nádorvárosi Vásárcsarnokot, 1980. február 16-án adták át rendeltetésének.

A Hermann Ottó utca és a Lehel utca között épült fel nádorvárosi  vásárcsarnok.

A Vásárcsarnok leendő helye 1975-ben. (Kép: fentrol.hu)

A Vásárcsarnok helyének előkészítése:

A régi épületek szanálása

Az 1975-ben kiírt házi tervpályázat makettje (forrás: Fátay)

Az alaprajz befoglaló formája egy 48×48 méteres négyzet. Funkcionális magja a bevásárlóudvar, amelynek egyik része fedett (tehát ez a csarnok), másik része nyitott.

Az eredeti funkció-kiosztást a műleírásban olvashatjuk:

Az épület kétszintes; a gazdasági udvar szintje a Lehel utca felől meg van emelve úgy, hogy az a felső árusítószintet szolgálja ki, ahonnan az állami és szövetkezeti pavilonok vannak. Az alsó szint az őstermelőké.

Itt lehetőség nyílik állandó árusítófülkék bérlésére is. a földszinten raktárfülkék is vannak, melyek alkalomszerűen vagy állandóan bérelhetők. Ugyancsak a földszinten kapott helyet az élelmiszervizsgáló- és ellenőrző laboratórium, a gombavizsgáló és a mérlegkölcsönző, valamint a személyzeti férfi-női öltöző, melyet az árusítószemélyzet, valamint a csarnok állandó személyzete vehet igénybe.

Az emeleten a hús-, hal-, zöldség- és gyümölcsárusító pavilonok mellett büfé, mezőgazdasági szakbolt, valamint a központi irodák kaptak helyet. A körbefutó galéria egy része oldalt nyitott. Itt ugyancsak lehetőség nyílik őstermelői árusításra.

Az emelet megközelítés négy darab, vásárlók által használható lépcsőn, egy gazdasági lépcsőn és egy gyalogos rámpán történhet. Utóbbi az emeleti résznek öregek valamint gyerekkocsival közlekedők részéről történő megközelítését biztosítja.  forrás

„Sok mindent épített már a GYÁÉV közössége, de számukra is újdonságot jelent a győri Hermann Ottó utcai vásárcsarnok. Fejből sorolja a vásárcsarnok nevezetes dátumait Nusser János a GYÁÉV panelos fő-építésvezetőségének helyettes főnöke. Vagyis: a kiviteli tervdokumentációt ez év (1978) február 9-én kapta meg a vállalat. Két és fél hónap alatt elvégezték a terület előkészítését, valamint megteremtették az építkezéshez szükséges feltételeket. Április 20-án kezdődött a kivitelezés. Az univáz szerkezet szerelésének kezdési dátuma augusztus 15. Az építők saját maguk elé tűzött célja: ez év végéig tető alá akarják hozni a csarnokot.”  (Kisalföld, 1978. 11. 21.)

Az épülő Vásárcsarnok 1978. novemberében (Kisalföld, 1978. 11. 21.)

Az épülő Vásárcsarnok 1979. júliusában (Kisalföld, 1979. 07. 24.)

A GYÁÉV vezérigazgató-helyettese Krankovits István, 1979. november 7-re ígérte a csarnok átadását, melyre is végül három és fél hónap múlva, 1980. február 16-án került sor.

Pár évvel az átadás után

Pár évvel az átadás után

Pár évvel az átadás után

1986-ban a Hermann Ottó úti vásárcsarnok nyitvatartási ideje: hétfő kivételével minden nap

Árusítható: zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék, élő és vágott baromfi (külön kijelölt helyen), tojás, gomba, vegyes élelmiszer, élő- és művirág, fenyőfa, virág- és egyéb mag, galamb, dísznövény, koszorú és sírdísz. (Torma Attila: Vásárterek, piachelyek Győrben a 19. század közepétől a rendszerváltásig, Hazánk Kiadó, 2012)