A Széchenyi tér régi képeslapokon
A város egyik legszebb tere, amelynek majdnem minden épülete műemlék. A régi Győr középpontja volt, ahol szinte a város egész élete zajlott: piacok, népgyűlések és különféle hivatalos funkciók színhelye.
A tér egykori elnevezései:
Piac tér — Fő tér — Egység tér — Fő tér — Széchenyi tér.
A Széchenyi tér 1860 körül (Németh Vilmos gyűjteményéből)
Története:
Mai alakját a XVI. századi városrendezés alkalmával kapta, amikor az 1566-os nagy tűzvész után véglegesen, telekkönyvileg is rögzítették a város utcahálózatát. Ebben az időben egy része kétségtelenül a középkori piac. E téren játszottak a XVIII. században a vándorkomédiások is.
Piac a Széchenyi téren (Képeslap)
Ma már pontosan megállapítani nem tudjuk, hogy a Fő tér nevet mikor kapta. Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Piac tér volt, de 1848-ban már Fő tér. Ekkor kapta az Egység tér nevet, de a szabadságharc leverése után ismét Fő tér. 1860 óta pedig Széchenyi tér.
Az északi oldalán az egykori Apátúr házban működött 1949 decemberétől a Xantus János Múzeum.
Az Apátúr-ház (Képeslap)
Valamikor a pannonhalmi főapátok győri rezidenciája, majd katonai árvaház, azután pedig papi nevelőintézet volt.
Balra az Apátúr-ház (Képeslap, postabélyegzés 1926, Békefi Péter gyűjteményéből)
A tér keleti oldalát a Lloyd-palota zárja le. A XV. század végén e helyen vendégfogadó volt, majd a XVII. században a város őrségének a laktanyája, a fővárda épülete. 1838-tól Vigadó, azután pedig a győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület székháza. 1949-től 1966-ig a SZOT működött benne.
A Lloyd-palota a Széchenyi téren (Képeslap)
A Lloyd-palota a Széchenyi téren (Képeslap)
A Széchenyi tér déli oldalán a bencés gimnázium, mellette az 1634—1641 között épült jezsuita-, majd bencés-rend temploma és az 1667-ben épült székháza áll.
Bencések temploma (Képeslap, postabélyegzés 1921)
A Szent Ignác templom (Képeslap, postabélyegzés 1935)
A Szent Ignác templom (Képeslap)
Széchenyi tér a bencés templommal (Képeslap)
A Lloyd-palota előtt álló Mária-oszlopot Kollonich Lipót győri püspök emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.
Mária-oszlop a Széchenyi téren (Képeslap, postabélyegzés 1928, Békefi Péter gyűjteményéből)
A város közgyűlése 1860-ban, Széchenyi István halálának évében nevezte el róla az akkori Fő teret. Széchenyi István (1791—1860) a XIX. század húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője, kiváló író és államférfi.
Széchenyi tér (Képeslap)
Széchenyi tér (Képeslap, postabélyegzés 1903, Németh Vilmos gyűjteményéből)
Széchenyi tér (Képeslap, postabélyegzés 1907)
Kapcsolódó bejegyzések: Széchenyi tér 1., Széchenyi tér 2., Széchenyi tér 3., Széchenyi tér 4., Széchenyi tér 5.
Felhasznált irodalom: Arrabona – Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967) Tomaj F.: Győr utcái és terei
