A Széchenyi tér régi képeslapokon


A város egyik legszebb tere, amelynek majdnem minden épülete műemlék. A régi Győr középpontja volt, ahol szinte a város egész élete zajlott: piacok, népgyűlések és különféle hivatalos funkciók színhelye.

A tér egykori elnevezései:

Piac tér tér Egység tér tér Széchenyi tér.

A Széchenyi tér 1860 körül (Németh Vilmos gyűjteményéből)


Története:

Mai alakját a XVI. századi városrendezés alkalmával kapta, amikor az 1566-os nagy tűzvész után véglegesen, telekkönyvileg is rögzítették a város utcahálózatát. Ebben az időben egy része kétségtelenül a középkori piac. E téren játszottak a XVIII. században a vándorkomédiások is.

Piac a Széchenyi téren (Képeslap)


Ma már pontosan megállapítani nem tudjuk, hogy a tér nevet mikor kapta. Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Piac tér volt, de 1848-ban már tér. Ekkor kapta az Egység tér nevet, de a szabadságharc leverése után ismét tér. 1860 óta pedig Széchenyi tér.

Az északi oldalán az egykori Apátúr házban működött 1949 decemberétől a Xantus János Múzeum.

Az Apátúr-ház (Képeslap)

Valamikor a pannonhalmi főapátok győri rezidenciája, majd katonai árvaház, azután pedig papi nevelőintézet volt.

Balra az Apátúr-ház (Képeslap, postabélyegzés 1926, Békefi Péter gyűjteményéből)

A tér keleti oldalát a Lloyd-palota zárja le. A XV. század végén e helyen vendégfogadó volt, majd a XVII. században a város őrségének a laktanyája, a fővárda épülete. 1838-tól Vigadó, azután pedig a győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület székháza. 1949-től 1966-ig a SZOT működött benne.

A Lloyd-palota a Széchenyi téren (Képeslap)

 

A Lloyd-palota a Széchenyi téren (Képeslap)

A Széchenyi tér déli oldalán a bencés gimnázium, mellette az 1634—1641 között épült jezsuita-, majd bencés-rend temploma és az 1667-ben épült székháza áll.

Bencések temploma (Képeslap, postabélyegzés 1921)

 

A Szent Ignác templom (Képeslap, postabélyegzés 1935)

 

A Szent Ignác templom (Képeslap)

 

Széchenyi tér a bencés templommal (Képeslap)

A Lloyd-palota előtt álló Mária-oszlopot  Kollonich Lipót győri püspök  emeltette 1686-ban, Buda töröktől való visszafoglalása emlékére.

Mária-oszlop a Széchenyi téren (Képeslap, postabélyegzés 1928, Békefi Péter gyűjteményéből)


A
város közgyűlése 1860-ban, Széchenyi István halálának évében nevezte el róla az akkori teret. Széchenyi István (1791—1860) a XIX. század húszas éveiben megindult reformmozgalom kezdeményezője, kiváló író és államférfi.

Széchenyi tér (Képeslap)

 

Széchenyi tér (Képeslap, postabélyegzés 1903, Németh Vilmos gyűjteményéből)

 

Széchenyi tér (Képeslap, postabélyegzés 1907)

Kapcsolódó bejegyzések: Széchenyi tér 1., Széchenyi tér 2.Széchenyi tér 3.Széchenyi tér 4., Széchenyi tér 5.

Felhasznált irodalom: Arrabona – Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967) Tomaj F.: Győr utcái és terei

 

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tizenöt + tizenöt =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját