Vásárterek, piachelyek Győrött


Vásárterek, piachelyek Győrött a XIX. század végén és a XX. század elején.

 1894-ben a városban 16 helyszín lett kijelölve a különféle árufajták adás-vételére.

Honvéd liget: asztalosok, esztergályosok.

Új gabonapiac (ma Eötvös liget): cipészek, kalaposok, kosárfonók, kékfestők, takácsok, stb.

Káposztás köz: kopasztott baromfi, savanyított káposzta.

Széna (Petőfi) tér: boronák, faneműek, szerszámfa, dinnyések, stb.

Lóvásártér (Bisinger sétány) délkeleti részén:  burgonya nagyban, kötelesek, ostorosok, pokrócosok, szíjgyártók.

Széchenyi tér: burgonya kicsiben, fésűsök, kefekötők, késesek, könyvkötők, gomba. gyümölcs kicsiben, pékek, sajtosok.

Duna-part: dinnyések, gyümölcs kocsikon.

Kossuth Lajos út: bádogosok, fazekasok, kádárok, kocsi gyártók, nyergesek, rézművesek, üvegesek.

Andrássy (Bajcsy-Zsilinszky) út: iszkápások, játékok, kézi iparcikk, órások.

Szél (Szabadsajtó) utca: galamb, gyümölcs kocsikon, kasok, káposzta nagyban, élő madár.

Torony (Arany János) és Deák Ferenc (Aradi v. ) út, Húspiac: sertés és egyéb húsok.

Tejfeles köz: gomba, tejneműek.

Ó-temető tér: széna

Hosszú (Bartók Béla) út: szén.

Homokgödör (Vas Gereben u.) mellett: nyersbőr.

Szedres-kert (Batthyány tér): látványosságok.

Térképrészlet 1893-ból

A XIX. század második felében a mai Eötvös tér helyén a gabonapiac, a Bisinger sétány helyén pedig az állatvásártér volt.

Győr Szabad Királyi Város vásárterének rendezési helyszínrajza, 1889. (Győr város levéltár Műszaki levéltára)

1891. augusztus 7-én került sor az állatvásártér átadására.

Jobb oldalt a Vásártér a cédulaházzal (Képeslap 1900 körül, Németh Vilmos gyűjteményéből)
Piac a Duna-parton, 1894 (Nagy István fényképészmester üveglemez gyűjteményéből.)
A Vásártér (ma Bisinger sétány) 1894-ben (Nagy István fényképészmester üveglemez gyűjteményéből.)
A Vásár tér a Teleki utca sarkáról (Képeslap)

1892-ben a vasút feletti Baross-híd és az indóház építése miatt a tanács a gabonapiac helyét az építőknek átengedte a kitermelt föld és építőanyag tárolásra. A gabonavásártér 1894-ben a Törvényhatósági épülettől nyugatra a Meller-féle olajgyárral szemben, a mai Eötvös tér helyére került.

Kirakodóvásár a Gabona-vásártéren (Képeslap 1905 körül)
Vásári részlet (Képeslap, postabélyegzés 1910)
Az üres Vásártér a Fa- és Fémipari Szakiskolával és előtte a mázsaházzal. (Képeslap 1910 körül, Varga Norbert gyűjteményéből)

A mai Petőfi tér Újvárosban hosszú időn át gabona és fapiac, valamint szénatér volt. Ezért nevezték eredetileg Széna térnek. 

Piac a Széna téren (Képeslap, postabélyegzés 1910)
Dinnyepiac a Duna-bástyán (Képeslap, postabélyegzés 1913 Németh Vilmos gyűjteményéből)
Zöldségpiac az Apáca utcában (Fénykép küldője Kiss Lajosné)

A Széchenyi tér Győr középpontja volt, ahol szinte a város egész élete zajlott: piacok, népgyűlések és különféle hivatalos funkciók színhelye.

Piac a Széchenyi téren
Piac a Széchenyi téren (Képeslap, postabélyegzés 1903, Németh Vilmos gyűjteményéből)

Kapcsolódó bejegyzés

Felhasznált irodalom:

Torma Attila – Vásárterek, piachelyek Győrben a 19. század közepétől a rendszerváltásig, Hazánk Kiadó, 2012

 

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

1 hozzászólás

Szólj hozzá!

13 − tizenhárom =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját