A Gyógyszertár utca
Az utcácska a középkori Győrt idézi.
A mindössze 50 méter hosszú, 4 méter széles Gyógyszertár utca a középkori Szent István utca helyén húzódik, s mai nevét a sarkán volt gyógyszertárról kapta. Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Templom vagy Kolostor köz volt, valószínű a köz keleti részével szemben fekvő hajdani Szent István templomról. Közepén, a déli oldalon van a város egyik legérdekesebb kis háza, a 4. számú egyemeletes épület. 1617-ben Deák Péter, a szentmártoni vár gyalogos vajdájának háza, bejárata a Szent Sebestyén (ma Teleki L.) utcából nyílott. 1703-ban Strohmayer Konstantiné volt. A XIX. század fordulóján Hoppe Tóbiás tulajdona. Tört vonalú homlokzata jelzi, hogy két ház összeépítéséből alakították ki. A homlokzat jobb fele egyszerű barokk, a középtájon sarokarmírozás osztja két részre a házat, ettől balra a földszinti falsík megtörik, az emeleti viszont nem, így ennek falsíkja kőgyámokon nyugvó íveken kilép a kapu fölé. Egykori barokk kapualját később beépítették, és 1813-ban vörös-márvány keretezésű, szép klasszicista bejáratot alakítottak ki. Boltozatos kapualján, parányi, de szépségekben gazdag udvarra érünk, melyben az emeleti résznek külön szépsége az egyetlen toszkán oszlop által hordott loggia.
A 3. számú ház 1837-ben, klasszicista stílusban épült és lépcsőházában kedves vasrácsos ajtót találunk.
Felhasznált irodalom:
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
Jenei Ferenc: Régi győri házak, 1959
Győri útikalauz, 1955
Győr, Panoráma útikönyv, 1974
Arrabona – Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967) Tomaj F.: Győr utcái és terei
