A Gyógyszertár utca
Az utcácska a középkori Győrt idézi.
A mindössze 50 méter hosszú, 4 méter széles Gyógyszertár utca a középkori Szent István utca helyén húzódik, s mai nevét a sarkán volt gyógyszertárról kapta. Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Templom vagy Kolostor köz volt, valószínű a köz keleti részével szemben fekvő hajdani Szent István templomról. Közepén, a déli oldalon van a város egyik legérdekesebb kis háza, a 4. számú egyemeletes épület. 1617-ben Deák Péter, a szentmártoni vár gyalogos vajdájának háza, bejárata a Szent Sebestyén (ma Teleki L.) utcából nyílott. 1703-ban Strohmayer Konstantiné volt. A XIX. század fordulóján Hoppe Tóbiás tulajdona. Tört vonalú homlokzata jelzi, hogy két ház összeépítéséből alakították ki. A homlokzat jobb fele egyszerű barokk, a középtájon sarokarmírozás osztja két részre a házat, ettől balra a földszinti falsík megtörik, az emeleti viszont nem, így ennek falsíkja kőgyámokon nyugvó íveken kilép a kapu fölé. Egykori barokk kapualját később beépítették, és 1813-ban vörös-márvány keretezésű, szép klasszicista bejáratot alakítottak ki. Boltozatos kapualján, parányi, de szépségekben gazdag udvarra érünk, melyben az emeleti résznek külön szépsége az egyetlen toszkán oszlop által hordott loggia.
Gyógyszertár utca 1972-ben a Teleki utca felől
Játszadozó gyerekek a ház előtt 1954-ben
1958-ban egy német nyelvű útikönyvből
A ’60-as évek elején.
Reismann Marian felvételén a ’60-as évek elején.
A 3. számú ház 1837-ben, klasszicista stílusban épült és lépcsőházában kedves vasrácsos ajtót találunk.
Felhasznált irodalom:
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
Jenei Ferenc: Régi győri házak, 1959
Győri útikalauz, 1955
Győr, Panoráma útikönyv, 1974
Arrabona – Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967) Tomaj F.: Győr utcái és terei
