Loading

×

Vegyes

A Győri Pamutszövő tornászai készülnek a Népstadion megnyitójára

2018-05-10

Hárs Ottó (szül. Egyed, 1925 – ) tagja volt a Győri Pamutszövő tornászcsapatának, amely részt vett a budapesti Népstadion avatásán 1953. augusztus 20-án.

Hárs Ottó lánya, Pirityné Eszter juttatta el hozzánk ezeket a fotókat melyeken a tornászcsapat a Rejtő Sándor Textilipari iskola tornatermében és a Mosoni-Duna révfalusi oldalán gyakorolt .

A fotókon zöld koronggal jeleztük Hárs Ottót ( ő kezdeményezte a grábgyári tornászcsapat létrehozását kb. 1951-ben, ami aztán ’56-ig működött).

A Győri Pamutszövő sporttelepén

A Győri Pamutszövő tornászcsapata

Gyakorlat korláton a rejtő tornatermében

Gyakorlat korláton a Rejtő tornatermében

Bemelegítés 01

Bemelegítés 02

Bemelegítés 03

Gyűrűgyakorlat 01

Gyűrűgyakorlat 02

Gyűrűgyakorlat 03

összedőlt gúla

A tornászcsapat az „Egyesületi vegyescsapatok ” kategóriában vett részt a megnyitó ünnepségen.

A további képek Budapesten készültek, a Népstadionban és környékén.

A csapat Budapesten

A csapat az Istvánmezei úton

Videó az építésről és a megnyitó ünnepségről:

https://www.youtube.com/watch?v=oI0nbGeNENc

A fotókért köszönet Pirityné Eszternek

Címkék: Duna-part, iskola, népstadion, pamutszövő, rejtő, torna

Szerző: Kozma Endre

Nincs hozzászálás

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

Szólj hozzá! Válasz megszakítása

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”