A sportmedence

Az 50×20 méteres, 8 rajtkővel rendelkező sportmedencét 1962-ben kezdték építeni a városi fürdő területén.

1960. év nyarán döntött a város az uszoda bővítéséről, melyet az 1962-ben megnyitott termálkút tett lehetővé. 1962. február 15-én álltak neki az 50×20 méteres sportmedence építésének.

„Lebontották az erdőgazdaság vadaskertjének kerítését, a vadakat elköltöztették, a fákat kivágták; bővítik a győri uszoda területét. Régi kívánsága a város sportolóinak, hogy építsenek számukra egy versenymedencét. Az úszóversenyeket a múlt években az uszoda egyetlen medencéjében bonyolították le, ez megzavarta a fürdőzőket, verseny előtt el kellett hagyniuk a medencét, és a forró napsütésben nem úszkálhattak kedvükre háborítatlanul.

Az építést február 15-én kezdték meg. A munkások először a medencét ássák ki. Az Illyés-brigád tagjai ásóval, lapáttal, csákánnyal doleoznak. Vezetőjük mondja;

— Kicsit kemény a föld, de nincs annyira hideg, hogy visszatartana bennünket a munkában. A téli időszakban is kihasználunk minden percet, hogy a nyári fürdőidény kezdetéig átadhassuk rendeltetésének Győr új, szép sportlétesítményét.

A brigád egyik tagja megjegyzi:
— Mostanában olyan hírek terjedtek el a városban, hogy az újonnan épülő medencét termálvízzel töltjük fel. Ez tévedés, a versenymedence építése semmiféle összefüggésben nincs a szomszédban feltárandó meleg vízzel. A medence a vizel az uszoda szivattyúházának segítségével a Dunából kapja.
— Mennyit költenek az uszoda építésére?
— Hétszázezer forintot — válaszolja a brigád vezetője.” (Kisalföld, 1962. 02. 28.)

1963. június 23-án avatták fel az új medencét.

„Vasárnap délelőtt rövid ünnepség előzte meg a Vasas ETO által rendezett országos II. és III. osztályú úszó-csapatbajnokságot. Ez alkalommal adták át rendeltetésének az újonnan épített 50 méteres versenymedencét. A nyolc rajtköves, korszerű úszóme­dence osztatlan elismerést aratott mind a nézők, mind a versenyzők körében. Dicsérettel szólunk a kultúrált környezetről is, mely méltó keretet ad a vízisport új, korszerű létesítményének.
Az úszó-csapatbajnokságra nyolc egyesület versenyzői érkeztek Győrbe.” (Kisalföld, 1963. 06. 25.)