A Győri Torna és Evezős Egylet csónakháza
1927. szeptember 10-én adták át a Győri Torna és Evezős Egylet csónakházát a Győr-révfalui Mosoni-Duna parton.
Az épületet Szőke Imre budapesti műépítész (V. Pannónia u. 22. a.) tervezte. Az építés kezdetén az épület költségvetése 800 millió korona volt, azonban a terület feltöltési munkáinak pótlásával, kövezési, gyepesítési, parklétesítési költségekkel együtt kb. 180.000 pengőbe került. (A pengőt 1927. január 1-n vezették be a magyar korona helyett. 12 500 magyar korona ért 1 pengőt ) 1926. október 15-én megtörtént az első kapavágás és 1927. szeptember 10-én az egyesület, az építő H. Schlichter Lajos és Fia cégtől az épületet átvette.
A Felsődunántúli Hétfői Újság 1927. október 24-én így írt:
” Magyarország legszebb vízi sportháza Győrött.
A Győri Torna Egyesület, amely Győr egyik legrégibb sportegyesülete (1898-ban alapították) 1908-ban megalakította evezős osztályát s a háború kezdete óta jóformán csak ez az osztály fejti ki működést, míg maga az anyaegyesület működését beszüntetve, átadta a teret az ifjabb egyesületeknek. Az evezős-osztály alakulási évében csak néhány csónakkal rendelkezett s azután is néhány évig vsak igen szerény keretek között folytatta működését. Tagjainak száma azonban évről-évre gyarapodott s ezzel bizonyságot tett arról, hogy szükség volt Győrött erre az intelligens középosztályt magába foglaló, politikai és felekezeti kérdéseket kikapcsoló sport és társadalmi alakulatra.
Dr. bejci Németh Károly elnöklete és irányítása mellett a szerény kezdetből majd 20 év alatt már oda fejlődött az egyesület, hogy ma már a révfalui dunaparton, Győr egyik legszebb és legpraktikussabb városrészén, az egész országban páratlan hatalmas klubházat és evezős telepet, létesített. A Kálóczy tér 6. sz. alatt épült, kis sportpalota megépítésének gondolatával már évek hosszú sora óta foglalkozott az egyesület.
Az új dunahídra néző főhomlokzaton van az épület főbejárata nyitott lépvsőházzal. A lépcsöház alatt húzódik el a házfelügyelő – aki egyúttal az egyesület vendéglőse is – 2 szoba és mellékhelyiségekből álló lakása, a Dunára néző front sarkán van a női öltöző, azontúl egy 6—8 vendég elszállásolására alkalmas vendégszoba, míg a nyugatra néző fronton van a műhely és a csónakház bejárata. A csónakház maga kb. 250 négyzetméter alapterület s ide bizony elfér annyi csónak, mint amennyi a győri összes többi evezős-egyesületnek van.
Az emeleti lépcsőn felhalladva egy 26 m. hosszú nyitott teraszra érünk, amely három oldalról körül fogja az épületet s ez lesz nyáron a tagok legkedvesebb tartózkodási helye. A terraszról a kis előtérbe lépünk, onnan a kis társalgóba s onnan tovább a nagyterembe, amely kb. 90 négyzetméter alapterületű. A révfalui oldalra néző fronton van a torony, amelynek alsó részében egy díszes keményfalépcsőt magában foglaló hall és lépcsőház van és a lépesőház feljárójáról lehet kimenni a napfürdőre és a kis teraszra.
A torony legfelsőbb részén még egy kis vendégszoba van 2—3 vendég számára. A hallból lépünk be a férfi öltözőbe, amely nagyon ízlésesen a tisztaság és hygienia legmeszszebb menő követelményeinek van berendezve s 158 öltözőszekrényt tartalmaz. Minden tagnak külön-külön szekrénye van, valamennyi más-más biztonsági zárral ellátva. Az öltözőből közlekedhetünk a hátsöfeljárónál levő ballba és fürdőhelyiségbe, amely szintén különböző hideg-meleg zuhannyal, mosdókkal és egyebekkel, van ellátva.
A hátsó hallban ismét egy lépcsöház van, amely felvezet a lapostető-napfürdőre. Az emelet délnyugati sarkán van még egy csinos klub-konyha, tálaló és éléskamra, ahonnan az egyesület tagjainak kiszolgálását intézik. Nap-nap után számos érdeklődő keresi fel ezt a kedves helyet, hogy megtekinthesse a kívülről oly sokat ígérő sporttelep belső elrendezését is.”
Az Újság 1928. augusztus 25-i számából:
” Látogatás a Győri Torna és Evezős Egylet új klubházában
Magyarország városai közül Győr és annak környéke a legalkalmasabb terep az evezésre. Győrben ömlik a Kisdunába a Rába, a Rábca, ugyancsak a város közelében torkolik a Rábába a Marcal. A Kisdunán és mellékfolyóin Győr felett hajók egyáltalában nem közlekednek és igy zavartalanul sportolhatnak az evezősök. Az ország legrégibb evezősegyletei közé tartoznak a győriek, legnagyobb köztük a Győri Torna és Evezős Egylet, amely harminc év óta foglalkozik az evezőssporttal. A Győri Csónakázó Egylet félszázados múltra tekint vissza. Intenzív működést fejt ki a győri Hungária, továbbá a Győri Iparosok Csónakázó Egylete, amely most nemrég lépett be az Evezős Szövetségbe és máris részt vesz a bajnoki regattán. Legújabban alakult a Győri Kereskedők Sport Egyletének evezős csoportja, ezen kívül a három középiskola: a reál, gimnázium és a kereskedelmi iskola ugyancsak tevékeny részt vesznek a munkában és mindegyiknek van külön regattája.
Sok híve van Győrben a vadevezős életnek is. Vasárnaponként százával lepik el a csónakok a Kisdunát és annak mellékfolyóit. Külön specialitásai Győrnek az úgynevezett társashajók, amelyek egész családok befogadására szolgálnak. Legfőképpen az evezősklubok idősebb tagjai veszik igénybe ezeket a kényelmes csónakokat, amelyekkel családjaik körében egésznapos kirándulásokat tesznek. A helyi cserkészcsapatoknak is vannak evezőscsoportjai, akik nyári táborozásaikat ugyancsak a víz mellett rendezik.
Glück József fotói az 1920-as évekből:
Megemlítésre méltó, bogy míndezideig semmilyen komoly evezősbaleset sem történt Győr közelében. Egyetlen örvény sincs a lassú folyású folyókban, amelyek ilyen módon kiválóan alkalmasak evezésre. A budapestiek szemének is szokatlan és feltűnő az a sok csónak, amely a Duna és mellékfolyóinak partjain vasárnap látható. Győr lakosságának legnagyobb része résztvesz az évezőséletben.
A közelmúltban felavatott új győri Duna-hid mellett, a város legszebb pontján építette fel új klubházát a Győri Torna és Evezős Egylet. A hatalmas költséggel épült evezősház, gyönyörű homlokzatával dísze Győr városának. Felkerestük Leitner István városi főszámvevőt, a klub igazgatóját, aki szívélyesen kalauzolt végig bennünket a klubház helyiségein. Az épület földszintjén találjuk a méreteiben is imponáló csónakgarázst, amely a legmodernebb kellékekkel van felszerelve. Mozgatható síneken guruló állványok tartják a versenycsónakokat, míg a klubtagok egyszerűbb túracsónakjai a vízen elhelyezett tutajhoz vannak erősítve. Példás rend uralkodik az öltözőkben, ahol egyforma öltözőszekrénye van valamennyi tagnak. Fürdőhelyiségek és napfürdőző terraszok készültek külön a férfiak és külön a hölgyek részére, továbbá több vendégszoba áll a vendégevezősök rendelkezésére. Kényelmes társalgó és több kisebb helyiség teszi lehetővé azt, hogy esténkint élénk klubélet folyik a csónakházban.
Az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, Németh Károly dr. főispán és elnöke Szauter Ferenc dr. helyettes polgármester. A klub vezetősége egyébként a város polgárságából tevődött össze.
A Glück József fotók a https://www.gyorikonyvtar.hu/ helyismereti gyűjteményéből származnak
