Vízi színpad a Rábán


1969. június 27-én avatták fel Győrött a Rába Püspökvár alatti szakaszán a vízi színpadot.

1934-ben volt már egyszer Győrben vízi színpad, amelyiken Kolumbusz kereste a földet a Kastély-bástya és a Sétatéri (Kettős) híd között.

Az alábbi linkre kattintva olvashatunk erről:

A Santa Maria a Rábán a Püspökvár alatt (Békefi Péter gyűjteményéből)

A következő vízi színpad, mely 28-szor 14 méteres volt, 1969-ben szintén e helyre került és a „Győri Nyár” rendezvénysorozat „Slágerhullám ’69” című műsorával avatták fel június 27-én.

Kisalföld, 1969. 06. 26.

A Kisalföld, 1969. 06. 29-i száma így számolt be a premierről:

„Kész a vízi színpad

Premier slágerhullámmal

Sokat váratott magára, s tréfásan mondhatnánk: nehéz szülés volt, de végre megvan, elkészült a vízi színpad Győrött.

A győri vízi színpad 1969-ben (Kép: Steingart Imre)

Slágerhullám néven rendezték az első előadást. Harangozó Teri, Korda György, Aradszky László, Fenyvesi Gabi, Angyal János parodista, a Juventus együttes, Poór Péter szórakoztatták a közönséget. Na igen, és Késmárky Marika. Az ő nevét Magyarországon még kevesen ismerik, az NSZK-ban annál inkább. Edina Pop néven sztárként emlegetik.

Előadás közben beszélgettünk a főrendezővel, Gerencsér Károllyal, a városi tanács népművelési felügyelőjével: 

-A díszleteket ki tervezte?

Csonka István. Egyébként ezeket a díszleteket ötféleképpen lehet alakítani.

– Hányan lehettek a premieren?

– Körülbelül kétezren. Ezerkétszáz jegy elővételben elfogyott. Már készülnek a végleges nézőtér tervei. Az idén elkezdődik a tereprendezés, az építés is.

– A vízi színpad most már végleg megmarad. Hogyan hasznosítják, ha nem lesznek előadások?

– Tervezzük, hogy hangulatos presszót nyitunk a színpadon. Egyenlőre nincs gazdája. A jövő év terveihez tartozik, hogy körben szökőkutat szerelünk fel.

A kivitelezők is elégedettek, nem csak a szemlélők. A Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat igazgatója, Makra Imre egy szót mondott csak: – Tovább fejlesztjük!

A szúnyoginvázió :

Vízi színpad (Kisalföld, 1969. 07. 12.)

„Az 1969-es Győri Nyár legnagyobb eredménye kétségkívül az állandó vízi színpad megvalósítása. Impozáns, esztétikus és minden igényt kielégítő, de kicsi a nézőtéri hely. Sokba került? Igen (1,6 millió forint). Teljes mértékben ki volt használva a három hét alatt? Nem. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vízi színpad elkészültének jelentősége abban van, hogy hosszú évekre biztosítsa a városnak ezt a sajátos, az országban egyedülálló lehetőséget a nyári kulturális rendezvényekhez.” (Kisalföld, 1969. 07. 30.)

A víziszínpad a vár tövében 1969-ben (Kép: Kovács Vilmos)

1970-ben aztán döntés született a vízi színpad áthelyezéséről a Radó-sziget déli részéhez, a Vörös Meteor (Spartacus) csónakház mellé.

A Radó sziget látképe 1971-ben. A vízi színpad már az új helyen áll

A Kisalföld napilap 1971. február 24-i számából:

„Villáminterjú

A vízi színpad ügyében

Győr Város Tanácsának művelődésügyi osztálya az idei győri nyár műsorának összeállításakor az eddigieknél több rendezvényt tervezett vízi színpadra. Szervezését, lebonyolítását a nyári rendezvénysornak a Rába Művelődési Ház vette át. Mindennek előfeltétele azonban, hogy elkészüljön a vízi színpad új helye a híd másik oldalán.

A városi tanács végrehajtó bizottságának kulturális ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese, Módos Dezsőné így nyilatkozott:

– A mi feladatunk a műsor összeállítása, a vendégegyüttesek kiválasztása és meghívása. És egy kis izgalom: üzemképes lesz-e a színpad, elkészül-e időben az új nézőtér.

Ezzel a kérdéssel fordultunk tehát az illetékes vb elnökhelyetteshez, Farkas Tiborhoz.

– Időre meg lesz minden. A kivitelezést a Vízügy végzi, folyik a munka.

A Vízügynél Márk Imrével beszéltünk. – Április 15-re vállaltuk az átadást, ha az időjárás nem fordul rosszabbra, biztosan elkészülünk vele. Milyen munkát végeznek most? – Kérem, a terveket a Győri Tervező Vállalat készítette, mi csak kivitelezünk, kérjen információt a tervező mérnöktől.

Lang János építész: – Tisztázni kell mindenek előtt, hogy a vízi színpad és kapcsolt részeinek elkészülte a Petőfi-híd és a Kettős-híd közötti partszakasz rendezésének első üteme. Ez egy ötéves tervidőszak alatt készül el: korszerűsítjük az egész világítást, szélesítjük az utat, sétányt tervezünk. Természetesen lebontásra kerül az ÜVÉRT-raktár, amelynek a helyén majd egy emeletes épületben kap helyet a gépészet, világítási berendezések, büfé, záportető és egyéb kiszolgáló helyiségek. 

– Most 1300 személyes nézőtér készül el, később a part rész 40-50 centiméteres megemelése után még két sor épül, véglegesen tehát 1500 személyes lesz a lelátó.

A vízi színpad nézőtere 1971-ben (Kép: fortepan_92779)

Az öltözők már az idén a szigeten lesznek, a Vörös Meteor Csónakházban. A színpadvilágítás is megfelelő lesz a nyárra, de végleges megoldást később kap.”

A Vízi színpad 1976-ban (Fotó: Cziglényi László)

1977-re a színpad állapota annyira leromlott, hogy a megszüntetése mellett döntöttek. A legutolsó produkció a Magyar Állami Népi Együttes fellépése volt 1977 júliusában.

A vízi színpad és nézőtere felülnézetből, 1976 (Kép: fentrol.hu)
A víziszínpad 1974-ben a telelőhelyen a Mosoni Dunán (Kép: Lányiné Gruber Andrea)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

9 + négy =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját