A győri állami tanítónőképezde


1875. október 20-án indult meg Győrben az állami tanítónőképzés Kasztner Janka igazgatónő irányításával.

A 19. század hatvanas, hetvenes éveiben a magyar közoktatásügy rohamos fejlődésnek indult. A régi gimnáziumok mellé egymásután új tanintézetek, új iskolatípusok jöttek létre s jelentősen szélesebb alapra helyeződött a nőnevelés is.

Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a leányok számára az ország különböző részeiben tanítónőképző-intézeteket szervezett. A Dunántúl számára a minisztérium Győrt jelölte ki arra, hogy itt tanítónőképző létesüljön. Trefort miniszter 1875. tavaszán meghízza Győr egyik jeles emberét Kálóczy Lajos kir. közalapítványi főtisztet, hogy a megszervezendő tanítónőképző-intézet részére alkalmas épületet vásároljon.
Kálóczy a Schwarzenberg (Kiss János)-, Megyeház (Liszt Ferenc)-, Pálffy (Tarcsay Vilmos)- és Homok ( Schwarzenberg) utcák között levő Kovács Márton-féle 6498 m2-nyi nagy telket vásárolta meg, amelyen akkor két kisebb, egyemeletes épület állt.

Nyíllal jelölve a Kovács Márton-féle telek. (Térképrészlet 1856 körül)

„A győri állami tanitónöképezde helyiségére nézve már megtörtént a megállapodás. A Kovács Márton-féle házat illetőleg a szerződés a kormány megbízottja Kálóczy Lajos kir. közalapítványi főtiszt és Matkovich Tamás, mint az örökösök megbízottja által a szerződés pontjai már megállapittattak. A vételár 21,500 forintban lett kölcsönösen megkötve.” (Győri Közlöny, 1875. 04. 22.)

Miután az adás-vételi szerződést a minisztérium megerősítette, 1875. szept. 6-án kinevezték a tanítónőképző-intéziet első igazgatóját, Kasztner Jankát és tanári testületét, amelynek tagjai a következők voltak: Jaskó Károly, Kucelnik Vilma, Staab Lénárd, Szombathy Fanny és Fay Gizella gyakorló-iskolai tanítónő.

Kasztner Janka a győri tanítőnőképző első igazgatója.

1875. október 20-án Kálóczy Lajos miniszteri biztos elnökletével s Nagy Pál polgármesternek, az igazgatótanácsnak és a tanári testületnek jelenlétében, 40 növendékkel ünnepélyesen megnyílt az iskola. Erről az iskoláról sajnos nem maradt fenn fotó.

A következő években az intézet növendékeinek száma fokozatosan gyarapodott, ezért egy új iskola építését határozták el, melyet 1884. október 15-én avattak fel.

A Tanítőnőképző 1884-ben felavatott épülete

A győri állami tanitónőképezde új épülete, mely múlt szerdán nyittatott meg ünnepélyesen, összesen a pótmunkálatokkal együtt 53 ezer forintba került. Építette Spach Nándor soproni építész, mint aki árlejtés útján legolcsóbb vállalkozó volt. Az épület dicséretére válik építőjének. Tiszta, szolid munka s általán győri mesteremberek műve. A lakatos-munkákat Prettenhoffer Imre, az asztalosmunkákat Jáhn Károly, az üveges-munkákat Romszauer Kálmán, az ács munkákat Bulkó Ferencz, a mázoló-munkákat Kutasi mázoló s mindnyájan győri mesteremberek készítették. A felszereléshez a bútorokat Eőry Kálmán szállította; a kárpitos-munkákat özv. Rolleizekné teljesité; az ágy- és asztalnemüeket Fábián Sándor, a konyha-edényeket Sándori Nándor és Zink János vaskereskedők szolgáltatták. Az összes fölszerelés 8400 forintba került; ezen összegben bennfoglaltatik a vízvezetéki s a gázbevezetési költség is. A
vízvezeték, melyet Hauzer György létesített, 621 frt 30 krajczárba került, fürdőszobával s két
kerti hydranssal együtt, a gázbevezetés 25 lánggal 480 frttal szerepel s dicséretére válik Noisser Ernő úrnak. A tantermekbe összesen 80 db kettős ülésü Feuvel-Gönczy-féle pad lett megrendelve, ezeknek ára, mely a fennti összegben szintén benn van, 1392 frt.
Az intézet helyiségei a következők: négy háló-terem, melyeknek belső világossága öszszesen 269.581 négyzetméter. Eszerint 58 növendékhez viszonyítva, egy-egy növendékre 4.64 négyzetméter tér jut. A hálótermek kellő ventillátorokkal vannak ellátva ; van továbbá 4 tanterem, gyakorló-iskolai terem, zene-terem, munka-terem, tanácskozási terem és tanszertár, ebédlő, 2 betegszoba, fürdőszoba, igazgatósági lakosztály, lakszobák 3 bennlakó tanítónőnek, gazdaasszony-szoba, mosó- és vasaló-szoba, intézeti szolgalakás, cselédszoba, éléskamara és egyéb szükséges helyiségek. A növendékek száma 59 bennlakó és 44 bejáró, összesen 103.”
(Győri Közlöny, 1884. 10. 19.)

Nyíllal jelölve a Tanítónőképző épülete (Térképrészlet 1890 körül)

Ez az 1884. okt. 15-én felavatott épület volt az, mely a Győri Áll. Tanítónőképző-intézet növendékeinek 1884-től kezdve 1912-ig, tehát 28 éven át iskolája és egyben internátusa volt.

Karsay Jolán igazgatása alatt épült fel 1912—13-ban az új iskolaépület a mai Liszt Ferenc utcában és ekkor alakult át az addiginál több bentlakó növendék számára a régi épület tisztán az internátus céljaira.

A Tanítőnőképezde új épülete a Megyeház (Liszt Ferenc) utcában (Képeslap Békefi Péter gyűjteményéből)

„A Kultúra új hajléka.
A győri állami tanítónőképző-intézet épülete.

Immár teljesen felépítve, és a hivatalos átvételre készen áll a hatalmas, kétemeletes palota, amelyet a m. kir. kultuszkormány építtetett a győri áll. tanítónőképezde számára a régi, ez idő szerint teljesen szűk és a modern pedagógia követelményeinek többé meg nem felelő iskolaépület kiegészítéseképen.

A régi, Schwarzenberg-utcára néző, egyemeletes épületet, amely frontjával a Megyeház-utca tengelyétől a Homok-utcáig terjed, 1883-ban emeltette az állam Trefort Ágoston kultuszminiszter intézkedésére. Az épületben helyet talált a négy osztályú képezde, a gyakorló iskola, igazgatói lakás és az internátus.
Az utóbbi években azonban már a helyszűke és az a törekvés, hogy lehetőleg minden vidéki növendék az internátusbán kaphasson elhelyezést, sürgetően szükségessé tette az épület nagyarányú kibővítését. Karsay Jolán igazgatónő, az intézet jelenlegi agilis és széles látókörű vezetője minden lehetőt megtett, hogy a magas kormány hajlandóságát az építkezés ügyének megnyerhesse. Ez a törekvése végre is eredményre vezetett. A múlt tavasszal történt az első csákányütés, amellyel az építkezés a megvalósulás stádiumába lépett és az építkezésre alkalmatlan időjárás ellenére a mai napon már (a belső berendezéstől eltekintve) készen áll az impozáns épület, várva, hogy rendeltetésének átadják.

Karsay Jolán

Az új kétemeletes palota a Megyeház-utcára néz főhomlokzatával, amely szépen tagozódott, nyugodt méreteivel és egyszerű vonalaival a szilárdság és tömörség biztos benyomását gyakorolja a szemlélőre.

Munkatársunknak volt alkalma az intézet buzgó igazgatónőjének szives kalauzolása mellett végig járni az épületet, amelynek szuterénjében foglal helyet azon konyha, amelyben a növendékek a háztartástanhoz tartozó próbafőzéseket gyakorolják. A konyha mellett éléskamra és tágas szolgalakás. Továbbá világos, 4 ablakos szlöjd terem, ahol az agyagmintázást végzik. Azután a mosó és vasalószobák, a pince és a 150 kilogramm makszimális súlyt szállító teherlift-fülke. A lift csupán teherszállításra használható és a második emeletig vezet.
A földszinten foglal helyet az igazgatói iroda, a tanári szoba, a gyakorló iskola két tanterme, a hatalmas tornaterem, mellette az öltöző szoba, vizvezetékes kézmosóval ellátva.
A kényelmes, tágas lépcsőházon át juthatunk fel az első emeletre, ahol az osztályok lesznek. Minden egyes osztályterem 3 ablakos, derűs, világos színre festett fallal. Ugyancsak az első emeleten van a kézimunka és énekterem valamint a természetrajzi szertár, a könyvtár és a két zongora-gyakorlószoba.

A második emeleten foglal helyet a természettani szertár, a fizikai előadóterem, amelynek ablakai fekete bőrfügönnyel besötétíthetők.
A fizikai előadóteremből nyílik a fizikai és kémiai szertár és laboratórium. Ezekkel szomszédos a verőfényes rajzterem és rajzszertár, a szükséges fényosztó ernyős lámpákkal és kézmosó vízvezetékekkel felszerelve.

Az egész épület beosztása az egyszerű és praktikus szempontot viszi keresztül. Minden helyiségben villanyvilágítás. A fűtés kérdését kívülről, a folyosón megrakható vaskemencék oldják meg, amelyek a falba épültek bele és belül a helyiségekben rácsokon keresztül adják a meleget. Minden helyiségben és a folyosókon tűzcsapok állnak rendelkezésre. Minden osztályban az ajtó mellett villamos csengő gombja szolgál le az iskolaszolgához. Az órajeleket központi villanycsengő adja le. A folyosók sima keramit-burkolatuak, a lépcsők kényelmes járású, szilárd homokkőből valók. Szóval az épület tervezője, Dvorák Ede műépitész, a vállalkozók, Kallós és Koch igyekezete és a kormány 240 ezer korona áldozata megfelelően értékes produktumot hozott létre.
Az épületnek a szerződés szerint e hó 30-ikára kell elkészülnie teljesen. A hivatalos átadás a vakáció folyamán, a beköltözés még szeptemberig és az ünnepélyes megnyitás a jövő tanév elején fog megtörténni.
Itt említjük meg, hogy a régi épületet akép alakítják át, hogy abban a 90 növendék számára való internátus talál majd elhelyezést.
Nincs helyünk arra, hogy teljes részletességgel térjünk ki arra a sok újításra és modern létesítményre, amelyeket tervbe vett az intézet vezetősége. Itt csak röviden akartuk megismertetni egyik legfontosabb tanintézetünk építkezését, amelyet városunk kulturális fejlődésében jelentős eseményképen kell feljegyeznünk.
” (Dunántúli Hírlap, 1913. 04. 27.)

A régi és az új épület

Képgaléria:

Felhasznált irodalom:

  • A Győri M. Kir. Áll. Elemi Népiskolai Tanítónőképző-Intézet Értesítője 1926.
  • Korabeli újságcikkek a DRKPMK digitális gyűjteményéből.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

kettő × 2 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját