A Varga-kő


A Mosoni-Duna partján, Győr-Révfalutól északra, a folyó kanyarulatában volt egy szabadstrand a Piller (Varga-kő) kertvendéglővel.

A viszonylag nagy távolság (a város többi részétől) ellenére a győriek körében nagyon népszerű volt a Varga-kő szabadstrand és az ott működő kertvendéglő.

A Varga-kői Piller vendéglő (Németh Vilmos gyűjteményéből)

A Varga-kőhöz a Hédervári út – Kertész utca kereszteződésnél levő vámháznál lehett lejutni.

Kőrös Erzsébet
Győr külterületi földrajzi nevei
Piros nyíllal jelöltem az egykori vendéglő helyét (Révfalu szabályozás térkép, 1936)

1921-ben már karókkal jelölték ki a strand területét.

„Karrók jelölik a szabadfürdőket.

A tikkasztó hőségnek — mint a Dunántúli Hírlap megírta — számos áldozata volt. Hogy a tömeges vizbefúlásokat megakadályozzák, minthogy a Duna-fürdő kicsiny, a polgármester utasítására a mai napon a szabadfürdökben óvintézkedéseket tettek. A rekkenő meleg miatt egész népvándorlás van a város határában a folyók mentén s az enyhülést keresők a Dunát, Rábát és Rápcát ellepik. Nem volt már régóta oly nagy fürdésláz Györőtt, mint az idén. A Dunán, a „Vargák hidjánál”, az avval szemben lévő homokos parton, a Rápca torkolatánál és Likócsnál, a Rábán pedig a holt Marcalnál a mai napon szabadfürdőt állítottak fel.

Kétméteres karrókat félmétere vertek le a víz alatti talajba egymástól 10—10 méter távolságra. A karrókon belül legmélyebb az egyméteres víz. A víz mélységét a fürdözö közönség könnyen megállapíthatja, mert a karró 2 méter és abból félméter a földben van. Ha tehát a viz felett kiálló karró félméter, akkor egyméteres a víz. A karrókra esetleg zászlócskákat fognak elhelyezni, hogy könnyebben feltűnőek legyenek. A körülzárt vízterületen kívül csak azoknak szabad menni, kik jól tudnak úszni.” (Dunántúli Hírlap, 1921. 07. 30.)

A Piller vendéglő a „Vargakőhöz”
Dunántúli Hírlap, 1928. 07. 25.

Az 1920-as évek végétől már kerthelyiséges vendéglő működött a strandon.

ftgufuii
A Piller vendéglő kerthelyisége 1932-ben

A korabeli hírdetések szerint az 1930-as években Csirke Feri és zenekara játszott a vendéglőben.

Győri Nemzeti Hírlap, 1938.08.05.
Győri Nemzeti Hírlap, 1939.04.30.
A Piller vendéglő kerthelyisége 1932-ben
A Győri Automobil és Motor Club I. hivatalos túrájának osztrák vendégei ebédelnek a Piller vendéglőben. A felvétel 1935. május 11-én készült. (Kép: Győr Város Levéltára)
A vendéglő egyik asztalánál, 1937. (Kép: fortepan_203250 / Tóth Árpád)
„Üdvözlet a Varga-kői Piller vendéglőből (Képeslap Németh Vilmos gyűjteményéből)
A Varga-kői strand. Háttérben a parton a Piller vendéglő 1937-ben (Kép: fortepan_203174 / Tóth Árpád)
A Varga-kői szabadstrand

Egykor, nyolc győri evezősklubban (pl.: Győri Csónakázó Egylet, Győri Iparosok Csónakázó Egylete, Győri Torna és Evezősegylet, az ETO evezős szakosztálya, Győri Hungária Evezős Egylet) százak hódoltak délutánonként és a hétvégeken a túraevezésnek. Volt hol kikötni: a Mosoni-Dunán a Vargakőnél állt a Pillér-csárda, a Szúnyog-szigeten Hajnal Kolos vendéglője, a Rába partján pedig a Kowalter féle kertvendéglő várta a „vadevezősöket”

1968-ban még szerepelt a kijelőlt szabadstrandok között,

Kisalföld, 1968. 05. 14.

de 1969-ben már „tilos a fürdés a Varga-kőnél is, part leszakadása miatt.” – írta a Kisalföld, 1969. május 10-i száma.

Címkék: , ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

2 hozzászólás

  • Kovács Zoltán
    2020-07-22 at 08:15

    A Piller csárda sorsa hogy alakult a későbbiekben?

    • kozma.endre
      Kozma Endre
      2020-07-22 at 08:50

      Egy forrás szerint 1950-ben megszűnt. Sajnos csak ennyit tudok.

Szólj hozzá!

tizenkettő + 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját