A Varga-kő

A Mosoni-Duna partján, Győr-Révfalutól északra, a folyó kanyarulatában volt egy szabadstrand a Piller (Varga-kő) kertvendéglővel.

A viszonylag nagy távolság (a város többi részétől) ellenére a győriek körében nagyon népszerű volt a Varga-kő szabadstrand és az ott működő kertvendéglő.

A Varga-kőhöz a Hédervári út – Kertész utca kereszteződésnél levő vámháznál lehett lejutni.

1921-ben már karókkal jelölték ki a strand területét.

„Karrók jelölik a szabadfürdőket.

A tikkasztó hőségnek — mint a Dunántúli Hírlap megírta — számos áldozata volt. Hogy a tömeges vizbefúlásokat megakadályozzák, minthogy a Duna-fürdő kicsiny, a polgármester utasítására a mai napon a szabadfürdökben óvintézkedéseket tettek. A rekkenő meleg miatt egész népvándorlás van a város határában a folyók mentén s az enyhülést keresők a Dunát, Rábát és Rápcát ellepik. Nem volt már régóta oly nagy fürdésláz Györőtt, mint az idén. A Dunán, a „Vargák hidjánál”, az avval szemben lévő homokos parton, a Rápca torkolatánál és Likócsnál, a Rábán pedig a holt Marcalnál a mai napon szabadfürdőt állítottak fel.

Kétméteres karrókat félmétere vertek le a víz alatti talajba egymástól 10—10 méter távolságra. A karrókon belül legmélyebb az egyméteres víz. A víz mélységét a fürdözö közönség könnyen megállapíthatja, mert a karró 2 méter és abból félméter a földben van. Ha tehát a viz felett kiálló karró félméter, akkor egyméteres a víz. A karrókra esetleg zászlócskákat fognak elhelyezni, hogy könnyebben feltűnőek legyenek. A körülzárt vízterületen kívül csak azoknak szabad menni, kik jól tudnak úszni.” (Dunántúli Hírlap, 1921. 07. 30.)

Az 1920-as évek végétől már kerthelyiséges vendéglő működött a strandon.

A korabeli hírdetések szerint az 1930-as években Csirke Feri és zenekara játszott a vendéglőben.

Egykor, nyolc győri evezősklubban (pl.: Győri Csónakázó Egylet, Győri Iparosok Csónakázó Egylete, Győri Torna és Evezősegylet, az ETO evezős szakosztálya, Győri Hungária Evezős Egylet) százak hódoltak délutánonként és a hétvégeken a túraevezésnek. Volt hol kikötni: a Mosoni-Dunán a Vargakőnél állt a Pillér-csárda, a Szúnyog-szigeten Hajnal Kolos vendéglője, a Rába partján pedig a Kowalter féle kertvendéglő várta a „vadevezősöket”

1968-ban még szerepelt a kijelőlt szabadstrandok között,

de 1969-ben már „tilos a fürdés a Varga-kőnél is, part leszakadása miatt.” – írta a Kisalföld, 1969. május 10-i száma.