A győri termálfürdő

A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, mert számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C-os vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé.

A Győr-Sopron megyei Tanács az ötvenes években a győri termálfürdő építésével kapcsolatos tanulmányterv készítésére adott megbízást a Mélyépítési Tervező Vállalatnak. 1960-ban kezdték meg  az első győri termálkút fúrását, melynek anyagi feltételeit a Győr-Sopron megyei és a Győr Városi Tanács biztosította.

1962-ben a medencés uszoda közelében elkészült a 2000 méter mély kút, mely +1,30 m magasságban, 720 l/perc, 66,4 Celsius-fok hőmérsékletű termálvizet adott. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1963. évi vizsgálati eredménye szerint: „Alkálihidrogénkarbonátos és kloridos víz, mely jodidtartalmánál fogva a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható. A víz vascsőre nem agresszív, és sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem esik kifogás alá.”

A második termálkutat, mely a Bercsényi gimnázium és a Dózsa-sportpálya között helyezkedik el, 1966-ban helyezték üzembe. A 2000 m mély kút 69 Celsius-fokú hévizet ad 1100 liter / perc mennyiségben.

Az első kút adatainak ismeretében a Győri Tervező Vállalat azonnal megkapta a kiviteli tervezésre a megbízást. A termálfürdő építéstevezői. Fátay Tamás és Simányi Frigyes, statikustervezője: Lipovszky Péter, gépésztervezője: Grábits Henrik voltak.

1962-ben elkezdték és be is fejezték a három termál-medence építését. A termálöltöző alapozását is 1962 végén kezdték és 1965. október 2-án nyílhatott meg a termálfürdő, mely a vezető főorvos szakvéleménye szerint, főleg idült reumás, légúti és nőgyógyászati betegségek esetén hatékony.

Három medencéje van, melyek közül kettő oldott alakú ülőmedence, egy pedig 25 m hosszú, téglalap alapú tréningmedence. Az egyes medencék vízhőfoka 30, 36, illetve 40 Celsius-fok. 82 kabinos és 1300 vállfás öltözőhelye van. A medencéket három naponként leürítik, majd fertőtlenítő takarítás után újra tiszta vízzel töltik fel.

1988-ban elbontották az épületet.

A kád- és súlyfürdő

Az Imaház utca és a Rába töltés közötti régi lakóépületek, egy volt pékműhely és a már csak raktárnak használt régi kis zsinagóga lebontása után 1970-ben megkezdték az újabb jelentős fürdőlétesítmény, a kád- és súlyfürdő építését. Építésztervezője: Solt Herbert, statikustervezője: Szalay Kálmán, gépésztervezője: Grábits Henrik volt. Kivitelező: GyÁÉV Földszintjén gyógyfürdők, I. emeletén tisztasági kádfürdők, II. emeletén az üzemeltető vállalat irodái és díszterme kaptak helyet. 1971-ig  a vállalat irodái az egykori Teleki-laktanya épületében voltak.

A győri strand története ITT olvasható

A győri strand- és termálfürdő múltja a Győri Szalon oldalán ITT olvasható

Felhasznált irodalom: Cziglényi László – A győri fürdők / Győri tanulmányok, 3. szám, 1974