Falatozó a Munkácsy u. – Tanácsköztársaság út sarkon


1962. május 3-án nyílt meg újra a Nyugat-Magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat 13-as számú falatozója Győrött, a Tanácsköztársaság (Szent István) út 3. szám alatti épületben.

A Kisalföld napilap, 1962. május 22-i száma így írt: “A vendégek örömmel léptek a megszépült falatozóba, s elismerően nézegették az új elárusítópultot, a hűtővitrint, az új köntösbe öltöztetett fagylaltgépet, az ízléses festést a neonvilágítást. A vállalat központja 180 ezer forintot költött a boltra. Megérte. Az újjáalakított falatozóban három hét alatt több mint ezer forinttal emelkedett a napi forgalom. Azelőtt sohasem álltak meg a külföldiek a falatozónál; most igen. S nem csak a régi vendégek, hanem ők is elismerően szólnak róla. A külföldieket a szép üvegezés csalogatja be. Az egyik táblán cukrászsütemény, a másikon hűsítő italok figurái jelzik, hogy a falatozóban mi minden kapható. A megszépült falatozónak csupán egyetlen hiányossága van. A délnyugatra néző hatalmas ablakokon nincs redőny. A vendégek remélik, hogy a mulasztást még a kánikula beállta előtt helyre hozza a vállalat.”

A falatozó a Munkácsy u. – Tanácsköztársaság út sarkon

 

A felújított falatozó belseje (Kisalföld, 1962. 05. 22.)

 

A falatozó a Munkácsy u. – Tanácsköztársaság út sarkon autóval

Az épületről ITT

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat Facebook-on, illetve már itt, a weboldalon is.

Havi rendszeres támogatást az alábbi gombbal és az összeg kiválasztásával kezdeményezhetsz:

You may also like

Szólj hozzá!

Főszerkesztő

Kozma Endre

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”