A Thüringia és a CharlyM


1983. december 16-án nyílt meg Győr-Adyvárosban a Thüringia étterem.

“Október végére elkészül a megyeszékhely legújabb étterem-kombinátja, Adyvárosban. Ezt követően az üzemeltetőkön, a Győr-Sopron megyei Vendéglátóipari Vállalaton a sor, hogy mielőbb megnyissa a nagyközönségnek. Az új épületben étterem, önkiszolgáló étterem, bisztró és söröző kap helyet. Az új létesítmény a “Türingia” nevet kapja és kivitelezése közel 38 millió forintba kerül.” (Kisalföld, 1983. 10. 13.)

Az épülő Ady Endre lakótelep (Adyváros), kb. 1974-ben. A kép közepén látható üres telekre épül majd 1983-ban a Thüringia étterem.

Adyváros látképe, kb. 1974

Az épülő étterem (Kisalföld, 1983. 04. 06.)

Az épülő étterem (Kisalföld, 1983. 10. 13.)

Két fotó az 1980-as évekből:

A söröző és a borozó bejárata:

A Thüringia söröző

A Thüringia borozó

A Thüringia borozó, itt már reklámfeliratokkal

 

A Thüringia presso-bár

A ’90-es évek elején népszerű discó működött az épületben CharlyM néven:

Az épület mint CharlyM disco

Az átalakítás 

A CharlyM logó

Néhány hozzászólás a facebook oldalunkról:

Krisztina Csáktornyai:  Charlie M!! ’91-93 (?) A fiúk öltönyben jártak bulizni,nagyon menők voltak  A hely csúcs fantasztikus volt, mintegy évtizeddel megelőzte a korát,még ma is megállná a helyét.

György Román: Mocskosul jó hely volt! Szerettem! 

Csilla Füredi: Színvonalas , szuper hely volt , jóval megelőzve a korát ! Nagyokat táncoltam itt , anno , sőt szilvesztereztem is 

További kommentek ITT

 

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat Facebook-on, illetve már itt, a weboldalon is.

Havi rendszeres támogatást az alábbi gombbal és az összeg kiválasztásával kezdeményezhetsz:

You may also like

Szólj hozzá!

Főszerkesztő

Kozma Endre

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”