A Jereván-Kioszk


1977. május 16-án nyílt meg a Jereván-Kioszk a győri Radó-szigeten az 1970-ben lebontott KIOSZK helyén.

A Jereván Kioszkot a Rába kis szigetén építette fel a HUNGARHOTELS Szálloda és Éttermi Vállalat. Az épület félúton helyezkedik el a győri Belváros és Újváros között. A helyszínnek korábban különös hangulatú, élénk és változatos városi élete volt: itt állt 1917-től 1970-ig a Sétatéri KIOSZK.

A Sétatéri KIOSZK (Fotó: Járai Rudolf)

A Kisalföld, 1977. május 17-i számából:

„Megnyílt a Jereván-kioszk

Ételbár, presszó, kerthelyiség

Reprezentatív vendéglátóhellyel gazdagodott Győr. A Tolbuhin sétányon tegnap megnyílt a Jereván-kioszk. Helyén, az egykori Radó téren 1917 óta működött a régi Kioszk Étterem, amely a harmincas évek táján a kezdődő győri idegenforgalom központja volt. A patinás, szépen gondozott éttermet és a sziget árnyas fái alatt működő kerthelyiséget kedvelték a vendégek. A második világháborúban az épület megrongálódott. Kijavítása után vendéglő, kamaraszínház és a TIT megyei központja kapott helyet ott. Az emeleten a Megyei Könyvtár működött. A régi épület állagának romlása és Győr idegenforgalmának rohamos növekedése tette szükségessé az épület lebontását s helyén a szép környezetben a korszerű követelményeknek megfelelő vendéglátóipari egység létesítését.

Üres „gödör” a Kioszk helyén 1971-ben (Kép: fentrol.hu)

Az építkezés 1974 végén kezdődött Horváth Andor és Majoros Gábor építészek tervei alapján, Madarász Ottó építésvezető irányításával a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak jó munkájával. A Jereván szórakoztató kombinát építése 25 millió forintba került, a berendezés pedig 5 millió forintba.

A „stáblista” (MagyarEpitomuveszet_1980-1600465152__pages230-233%20jerevan)

Győr város Tanácsának Végrehajtó Bizottság az 1977 márciusában hozott határozatot az új létesítmény elnevezéséről:

Névadás (Kisalföld, 1977. 04. 08.)

A Jereván – kioszk földszintjén kapott helyet az ételbár.

Az ételbár (MagyarEpitomuveszet_1980-1600465152__pages230-233%20jerevan)

A belső helyiségben 40, Győr legnagyobb és legszebb kerthelyiségében pedig kétszáz személyt lehet kényelmesen kiszolgálni.

A Jereván keleti oldala (MagyarEpitomuveszet_1980-1600465152__pages230-233%20jerevan)

Az elsőemeleten működő első osztályú presszó vendégterében száz,

Az emeleti presszó belső vendégtere (Kép: fortepan_112543)

a védett körteraszon pedig 150 vendég helyezhető el.

A körterasz (MagyarEpitomuveszet_1980-1600465152__pages230-233%20jerevan)

Ugyancsak az emeleten található a százszemélyes hangulatos éjszakai bár, amelyben légkondícionáló is működik.

Az éjszakai bár

Az ételbár a presszó az éjszakai bár berendezése hangulatos és korszerű.

A megnyitó plakátja

Winkler Gábor így írt a Magyar építőművészet 1980. / 3. számában:

„Jól láthatók innen a győri vár megmaradt, hatalmas falai, téglabástyái, a püspökvár, a székesegyház, a Karmeliták régi temploma és a régi belváros jellegzetes régi épületei. A kórkép teljes: nincs kitüntetett pontja, érdektelen szakasza. Az új kioszk alapötletét, a kör-, illetve sokszögformát a helyszínnek ez a különleges adottsága adta.”

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tíz − 8 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját