Hadba-vonuló harangok


Az elhúzódó többfrontos háború több nyersanyagot követelt, s ezért 1916. októberében sor került a győri harangok „bevonultatására” is.

Már 1915-ben felmerült a templomi harangok leszerelésének és beolvasztásának a gondolata. Ennek érdekében az év őszén felmérték az ország templomainak, rendházainak harangállományát, megjelölve a harangok pontos súlyát is. Hazai Samu honvédelmi miniszter 1916 márciusában értesítette a magyarországi egyházmegyék főpásztorait a harangrekvirálás okairól és menetrendjéről. 

A Dunántúli Hírlap, 1916. május 6-i száma így írt:

„A győri Székesegyház bevonuló harangjai

A városplébániák harangjai

A háború öreg népfölkelőivel harcba szállnak ők is, akik a nagy hitű hősökkel a békében is együtt sírtak, együtt kiáltották a vészt, együtt imádkoztak jó sorsban, bal sorsban.

Elmegy a Székesegyház öreg Mártonja. A törökverő hősök szavára imádkoztak, ma meg tálán a törők frontokon lesz a szövetséges török fegyvere. Ennek szavát hallotta Napóleon, hallották az insurgensek, hallották a szabadsághősök, de most leszáll büszke tornyából, hogy tálán Verdunbe, talán Párisba, talán Milánóban kiáltson be az ágyuk békét parancsoló, rettenetes hangján.

A győri Székesegyház 1902-ben

Minden egyes harangunknak megvan a maga története, mindenik elválása olyan lesz, mintha élő, meleg szívektől kellene búcsút vennünk.

Különben a bevonuló győri harangok a következők:

  1. A szent Márton tiszteletére felszentelt, azért Martininek nevezett 1604 kilogramm súlyú harang, melyet hetesi Pethe Márton győri püspök (1508—1605) öntetett; de 1867-ben újra lett átöntve. E harangon ütötte a székesegyház toronyórája az egész órákat először. A jövőben ez óraütés megszűnik ; azért a negyedek elütése után szünet következik, és azután üti az óra a szent István nagy harangon a második sorozatú egész órákat. Naponkint ütött rajta az óra 156-ot, egy évben 86.940-et, 1600 óta, vagyis 316 év alatt 17.993.040-et.
  2. A szent György és a Gyümölcsoltó- boldogasszony tiszteletére felszentelt 1000 kilogrammos harang, melyet I. Draskovich György győri püspök (1578—1587) öntetett, de azóta többször is át volt öntve, legutoljára 1823-ban.
  3. A Szentháromság tiszteletére felszentelt 100 kilogrammos harang, melyet Nieselberger győri polgár felesége öntetett a Szentháromság kápolnai torony számára (a mai szent László-kápolna); mikor e tornyot lebontották, a harang a nagy toronyba került át, azonban ez idő óta használaton kívül volt.

Győr-Nádorváros 3 harangjából bevonul kettő.
Győr-Újváros templomának van három nagyobb harangja és egy lélekharangja. Közülük bevonul a 10 mázsás nagyharang (repedt), egy ötmázsás harang s marad egy kisharang, meg a lélekharang.
A Győr-szigeti templomnak van négy harangja, közülük bevonul egy 292 kilós, egy 136 kilós, de megmarad a 380 kilogrammos nagyharang és a 84 kilós lélekharang.
A Győr-szigeti apácák kápolnájának 36 kilós kis harangja is bevonul.
A győri bencés-templomnak egyetlen harangja marad meg: »az öreg Benedek.

A győri kármelita atyák búcsúznak harangjaiktól 1916. október 27-én. (Németh Vilmos gyűjteményéből)

A magyar ispita templom tornyában levő két harang közül az egyik, a nagyobbik vonult be október 24-én. Súlya 173 kgr. volt, az aljának átmérője 69 cm,, magassága 61 cm. Az oldalán feszület díszítette, melyen Jézus képe volt látható, alatta két oldalt egy-egy nő állt. Az alján a következő szavak voltak vésve:- Öntötte Zechenter Antal Mihály Budán 1737 ben. A harangot Groll Adolf győri püspök szentelte meg.

A Dunántúli Hírlap, 1916. 10. 25-i számából:

Harangjaink búcsúzása (Dunántúli Hírlap, 1916. 10. 25.)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

19 + tizenhárom =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját