A győri Tűztorony


Ott, ahol az Arany János utca a Baross utat keresztezi, állott 1895-ig a fehérvári kapu a föléje épített tűztoronnyal.  A szilárd kapura a város 1790-96-ban Tollner építész tervei szerint, a sáncz erődök köveiből 30 öl magas, vaskos tornyot építtetett. A torony alsó építménye legutóbb árvaházul szolgált, míg magában a toronyban a tűzoltóság őrszobája volt elhelyezve.  A győri Tűztorony 1795 -től- 1895. április 6-ig állt.

„A győri tűztorony emléke.
Városunkban szerényen állt, a tüzeknek tornya, Szegénykének mégis milyen, tragikus a sorsa. Kivénült a vén csoroszlya, s nem fizetett vámot, Modern világ nem tűrhet meg ilyen bolondságot.
Agyonnézték, bedöntötték, megkellett ezt tenni, András bácsi régen mondta, röndnek muszáj lönni! Megijedt ezen, hogy megtudta — csak ilyen az ember, Minden tornyát ledönteti, tornyai Schossberger.” (Győri Hírlap 1895. 03. 31.)

A győri Tűztorony északról 1875 körül

Szedjük össze élettörténetének néhány adatát szájhagyományok és okmányok után:

„Heves harc és küzdelem után határozta el Győrváros  törvényhatósága- 1890-ben a tűztoronynak lebontását. Ez is úgy történt, mint a megépitése-é, melyet szintén hosszúra nyújtott szóharc után határozták el. Egy 60 ezer forintos pert nyert Győrvárosa Székesfehérvárral szemben 1786. évben és ez által abba a zavarba jutott városunknak akkoron élt magistratusa hogy nem tudott a sok pénzzel mit csinálni. Hónapokon át egymás között, terített asztalnál vitatkoztak a népnek vénei a felett, hogy mi tevők legyenek; de megállapodásra jutni képesek nem voltak. 
A városház zöld asztalánál a 60 ezer forint hovafordításának kérdését először az akkori városbíró Börcsi Márton 1787 évi február hó 14-én említette fől; azt indítványozván, hogy vegyék meg rajta az akkor eladásra bocsátott ikrényi birtokot. (Nem, mint sokan mondják, a likócsit) Ennék az indítványnak azonban erős ellenzéke támadt mert – úgy mondták – minek vegyen a város a megye területén földeket. Röviddel ezután több előkelő győri polgár vásárra Sopronba utazott, ahol meghallották az ottani tűztorony őrének negyedóránkinti trombita jelzését Figyelmesek lettek az akkor,még szép toronyra meg a trombitaszó intő hangjára. Győrvárosa 60 ezer forintjának meg lett a rendeltetése. A vásárról hazaérkezve -elmondták,, hogy Sopron mennyivel van előbbre Győrnél, a melynek még olyan tornya, még pedig tűztornya sincsen, mint a soproni sógoroknak. A városi, magistratus tagjai is meghallották a soproni toronynak hírét és már a legközelebbi tanácskozáson, 1787. május 22-én nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy a 60 ezer forinton a fehérvári bástyakapu fölé megépítik a tűztornyot, úgy azonban, hogy ez magasabb és szebb légyen a soproninál.

Tollner építész volt a torony tervezője.

Az építéshez az előkészületek, három évig tartottak a munkákat csak 1790. évben kezdették meg, s azokat 1796-ban fejezték be. Az első harang kisszerű volt a hangja a távolba el nem hatolt Nyolcz évig használták ezt, míg 1804. év ben egy újat, azt, melynek velőkig ható rémes hangját a mai nemzedék is sokszor hallotta vész idején rendeltek meg. Ezt a harangot, mely 1805. évben készült el és helyeztetett fel a toronyba, Gschlössl József öntötte 557 font súly érczből. A harang díszműnek illik be s rajta domború betűkkel  következő felirat van: 

A felső peremen:

JOSEPH GSCHLÖSSL HAT MICH GEGOSSÉN IN RAAB A. 1805,
A fölső és alsó pereme közötti testrészen az illető védszentek domborművű képe alatt:
S. FLORI: O. P. N : – S. JOSE: O. P. N. S. DONA: O. P. N. – S: LATIS: O. P. N.

Az alsó nagy peremen:

NAM AD HOC A TOTO MAGISTRATU DETERMINATA SUM – DEUS CUSTODIAT OMNEM HOMINEM ANTE MEUM SONUM.
A tetőlapon bevésve van 557

(Magyarul: Gschlössl József öntött engem Győrött 1805. évben. — Szt. Flóri: Imádkozzál érettünk. Szt József: Imádkozzál érettünk. Szt. Donát; Imádkozzál érettünk. Szt. László: Imádkozzál érettünk. – Mert az egész hatóság rendelt ide engem: Őrizzen hangomtól minden embert Isten.)

A harang mozgatható nyelvvel nem bírt, hanem e helyett egy szilárdan megerősített vasrúd, s ennek alsó végének villaalakú bevájásában, kétkarú emeltyű módjára egy 80 czentiméter
bosszú vasrúd volt alkalmazva, két végén mintegy 15 cztm. magas és ugyanannyi átmérőjű lapos vasgombbal, E két vasgombról két kötél volt leeresztve az őrszobába s ezeknek felváltott lehúzása által a vasgombok egy-egy ütést tettek a harang szélére, így kondítva jelezték a tűzvészt. E harangnak vészljelző hangja legelőször 1808 április 19-én szólalt meg, a mikor is Újvárosban a  »Rózsa« vendéglő tetőzete gyulladt ki.

Tűzjelzés a győrvárosi tűztornyon 1877-ben

1831-ben az akkor dúlt görcsmirigy ideje alatt közmunkát teremtendő a munkanélküli népnek, »a vár árkai a város tsinosbitására béhuzattattak,« s a tűztorony is díszesebb öltözetet kapott, boltíves kapuját építészi ízléssel restaurálták,  felirattal látták el, zárkövére pedig díszes faragott kőczimert helyeztek.

Ahol a tűztorony állott, a történeti harczos időkben ott volt a fehérvári- vagy Sokoró-kapu. A győri harcokban nagy szerep jutott e kapunak, minden ostromnak ez volt a központja;
ezen vonultak be Győr elfoglalói  és szabadítói mindig. Meg is emlékezett erről a Tűztorony mellére illesztett márványtábla is a következőket mondván :

Az emléktábla szövege (Győri Hírlap 1895. 04. 07.)
A győri vár Fehérvári-kapujának berobbantása 1598-ban. (Khevenhiller, Annales Ferdinandei … c. munkájából)
Korabeli képeslap
A Tűztorony látképe a Püspökvárból, háttérben a Back-malom (Borbíró – Valló – Győr városépítéstörténete, 1956)

A tűztornyot 1849 előtt egy kétfejű sas ékítette. 1849 május 23-án azonban Gyapay Dénes kormánybiztos ezt ledobatta s odaadta az iszkápás czigányoknak. Helyére nemzeti zászló került, melynek szinei azonban aszerint változtak amilyen sereg szállta meg a várost. Legutoljára ma is élő polgártársunk, Argay István dr. föstette ki saját költségén nemzeti színűre. Végül megállapitjuk a történeti hűség kedvéért, hogy  a torony lebontását kémény-nyakú Zechmeister Károly polgármestersége alatt, rontóbontó Szőts Árpád referádája alapján, sokszor összeveszett városi közgyűlésen, 1 szavazattöbbséggel határozták el a vártorony védelmében hősi elszánással küzdő Győri Hírlap votuma ellenére.” (Győri Hírlap 1895. 04. 07.)

A Tűztorony dél felől a bontás előtt (Komondi Miklós gyűjteményéből)

A Tűztorony lebontása

„Az 1890. április 1-jén tartott közgyűlésen néhány befőttes üvegben bemutattak hat korhadt faszilánkot és egy fél liter korpát. Tették mindezt azért, hogy bemutassák, a tűztorony mennyire közveszélyes. A faszerkezet olyan korhadt, hogy dunsztos üvegekbe le lehet fejteni, a falból két tégla kiesett, a vakolat hullik, és a torony a nagy viharok alkalmával kileng. „Szenvedélyes viták robbantak ki a közgyűlésen, sértések röpködtek a levegőben … zúgott és zajlott az egész terem.” Az elnök gróf Batthyány főispán volt, aki teljesen tanácstalanul vezette az ülést, mikor Zechmeister Károly polgármester kért szót. Rövid beszéde végén kijelentette, hogy akár a lebontás, akár a kijavítás mellett dönt a közgyűlés, a tanács mindkét esetben teljesíti kötelességét. Mivel több hozzászólás nem érkezett, következett a név szerinti szavazás. Harminchárman a lebontás mellett, míg huszonnyolcan a torony kijavítása mellett voksoltak. Ezek után a torony lebontása mellett döntött a közgyűlés. Mindezt a Győri Közlöny 1892. április 21-én megjelent számából tudjuk, mint ahogyan azt is, hogy végül még két évig nem bontották le a tornyot.”

A bontásról bővebben a Győri Szalon oldalán

A Tűztorony és a Fehérvári kapu bontása (Szávay Gyula – GYŐR. MONOGRÁFIA A VÁROS JELENKORÁRÓL 1896)

„A lebontott tűztorony. Ma már megváltoztathatjuk a czímet s a »Tűztorony lebontása« helyett »A lebontott tűztorony« feliratot írhatjuk,
 mert tegnap már csak egy csekély falrész állott ’ az egész épületből, a többi teljesen le van már bontva a bástya színig.” (Győri Hírlap 1895. 03. 28.)

„Az utolsó romok. A győri tűztoronynak már utolsó romjainak eltávolításán dolgoznak. Ez a része a munkának csak lassan halad előre, mert itt a csákány vasa gyenge és ezért ékek be- verésével kell ezt a bástyamaradékot szétbontani.” (Győri Hírlap 1895. 04. 11.)

„A tűztorony sóhaja. – Mikor a tűztornyot bontották, a fenékhez érve a legalsó tégla alatt egy könnyekbe áztatott papirosszeletet találtak, melyre bizonyára végfohászaként maga a tűztorony
írta fel a következő búcsúsóhajt
— Hej, de igaza van annak a mondásnak, hogy »csak jó barátaimtól óvjon meg az Isten. ellenségeimmel már elbánok magam « 
Ellenségeimmel el is bántam hajdan, de a jóbarátaim most elbántak velem!” (Győri Hírlap 1895. 04. 14.)

Az elbontott Fehérvári kapu és a Tűztorony helyére, a Baross út és a Tűztorony (ma Arany János) utca sarkára Baumhorn Lipót tervezett egy szép épületet.

Baross ut-Tűztorony u. sarok épűlet tus tervrajza , Baumhorn Lipót

A kettős építmény lebontásával Győr egy nyitott, nagyvárosias jellegű, szép utcát nyert, – míg másrészt a tornyot sem vesztette el egészen, mert a tűztorony nemesebben stilizálva, gazdagabban díszítve újra él az új városház tornyában, melyhez a régi torony motívumait a tervező műépítész felhasználta.

Az idézett újságcikkek a DRKPMK helyismereti gyűjteményéből származnak

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

2 hozzászólás

Szólj hozzá!

tizenhárom − 1 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját