GYŐR TÖRTÉNELMI LAKTANYÁI 1848-1920. 2. RÉSZ


Egy sorozatot indítuttunk útjára, melynek címe Győr történelmi laktanyái 1848-tól 1920-ig. Torma Béla nyugállományú ezredes, a készülő Győr Monográfia IV. kötetének társszerzője mutatja be a laktanyákat.

II. Rész   A kvázi-laktanyáktól a szabadhegyi huszárlaktanyáig

Az 1848/49-es szabadságharc leverését követően a kiegyezésig Győrött egymást váltó idegen ezredek alegységei állomásoztak. Egyidejűleg egy-egy gyalog- és/vagy lovasezred törzsét, valamint alegységeit említik a források a városunkban. A helyőrséget megszálló katonaság állománya azonban jóval meghaladta a laktanyák befogadó képességét. A katonatartás, azaz a katonák beszállásolása polgári családokhoz, évekig súlyos gondokat okozott a város vezetésének. A katonaság és a lakosság kapcsolatát a kiegyezésig a polgárok fegyveres megfélemlítése, az erőszakos adóbehajtás és a lakosság ellenállása jellemezte.

A kiélezett helyzetet jól illusztrálja a Győri Közlöny 1861. május 16-án megjelent cikke, a lakosság passzív ellenállását jóval meghaladó eseményről:

„Vasárnap éjjel városunk véres jelenetnek volt színtere. Már szombaton híre járt, hogy a szomszéd Abda községben, a Rápca hídjánál négy szökevény önkéntes huszár és az őket üldöző csendőrök között összeütközés történt, s hogy a huszárok, kik Enesén vonultak keresztül, úgy nyilatkoztak, miszerint a Bakonynak veszik útjukat, többi pajtásaikat bevárandók. A huszárok Győrmegyében fekvő Mérges helységben szombaton éjjel a csendőrök által elfogattak, s vasárnap délelőtt, erős fedezet alatt a helybéli fogházba kísértettek. Mi a népnek tudomására jutván, estve 9 óra táján botokkal, ásókkal és néhány pisztollyal felfegyverkezve, nagy számban összesereglett, a Nádorvárosban a kálváriának átellenben fekvő katonai fogház előtt, s a katonák kiadatását követelte. Az őrségnek fölszólitására, hogy vonuljanak vissza, a nép nem engedvén, a profosz [katonai börtönőr] kilőtt, mire egy ember azonnal halva maradt. Ekkor kezdték a harangokat félreverni, de nemsokára az egész tér, a helybeli- és a vidékről bejött gyalog- és lovaskatonaság által elfoglaltatott. Mennyire értesülhettünk, a nép közül van egy halott, egy nehéz, négy vagy öt könnyen sebesült; a katonaság részéről egy halálos és hárman könnyebb sebeket kaptak.

Éjféltájban a nép eloszlott, és a városban katonaság tartott őrjáratokat. Másnap reggel a huszárok … erős födözet alatt a vasúton Bécsbe szállíttattak, és városunk helyőrsége, egy század lovas, két század gyalog katonával megerősíttetett.”

        A lovasság elhelyezése jelentette a legnagyobb gondot, mivel Győrött nem épült lovassági laktanya. Új laktanya építésére a város nem rendelkezett anyagi forrásokkal, pénztárát súlyos adósságok terhelték. A város vezetése maga előtt görgette az 1848-49 években a Győrön átvonuló hadak beszállásolásra és katonai szükségletek beszerzésére kiadott és megnem térített költségeket (156 314 frt). 1863-ban már, több mint 300 000 frt adósság terhelte költségvetését. A beszállásolási terhek enyhítése céljából – kényszermegoldásként – a helyőrségbe vezényelt lovas alakulatok egy részét nem laktanya céljából létesített, istállóval rendelkező, építményekben, úgynevezett „kvázi-laktanyákban” helyezték el. Ebből a célból a város vezetése ingatlanokat vásárolt, illetve vett bérbe. 1850-ben megvette a Lucardi-féle nádorvarosi házat majd 1860-ban a Spiro-féle postaházat, és mindkettőt laktanyai elhelyezésnek megfelelően átalakíttatta. 1851-ben kibérelte az Eszterházy-féle majort és 1864 évtől kezdve az Újvárosi sörházat.

Részlet Győr 1893-as térképéről

A Posta kaszárnya négy épületből állt (2- legénységi, 1- altiszti, 1-istálló épület) egy 1751 négyszögöl nagyságú telken, melyhez 4787 négyszögöl lovaglótér tartozott.

Részlet Győr 1910-es térképéről

A Lucardi laktanya 645 négyszögöl telket foglalt magába, rajta egy lakó- és egy istállóépülettel. A mögötte fekvő, hozzátartozó földterület 1469 négyszögölet foglalt el.

A Lucardi laktanya
A Lucardi laktanyára azonosítható, udvarra néző épületrész
(Forrás: Torma Attila magángyűjteménye)

A kvazi-laktanyák létesítése ellenére, a katonai beszállásolás folyamatosan deficites teherként jelent meg a költségvetésben.

 A város „közönségének” kérését: a helyőrség katonalétszámának csökkentésére, a m. kir. Honvédelmi Minisztérium 1868-ban elutasította, ugyanakkor rögzítette, hogy „Győr csak 835 embert és 129 lovat köteles beszállásolni”.

Ezzel egyidejűleg a m. kir. Belügyminisztérium engedélyt adott a városnak arra, hogy a katonatartással eddig megkímélt községekbe helyezze át a katonaságot”. Ismertté vált községek Nagy Barát, Győr-Csanak, Mezőörs, Tét, Ikrény, Öttevény.

Ebben a kényszermegoldásokkal terhelt helyzetben előtérbe került a lovasság komfortos laktanyai elhelyezése. A szétszórt kvazi-laktanyák nem feleltek meg a katonai elvárásoknak és a vidéki községekbe kényszerített lovas alegységek gondot okoztak a vármegyének is. 

A lovasság laktanyai elszállásolásának városi és megyei igénye végül találkozott az egységes katonai állomásoztatás parancsnoki elvárásával, azaz a városra kivetett két lovasszázad egységes elhelyezését biztosító laktanya felépítésében.

1875. november 4-én Gyapay Dénes alispán a megyei közgyűlés elé terjesztette a polgári-katonai vegyes bizottság javaslatát lovas laktanya építésére. A közgyűlés úgy döntött, hogy a szabadhegyi Mészáros-féle telket vásárolja meg a laktanya létesítésére.   Első lépcsőben, 1877 őszén, egy lovasszázad befogadását biztosító épületkomplexumot adtak át.

Közben 1879-ben megszületett a XXXVI. törvénycikk a közös hadsereg (haditengerészet) és a honvédség beszállásolásáról, benne a laktanyák építettségével szemben támasztott szigorú követelményekkel.        

Négy év múlva, 1881 tavaszán a megye arról döntött, hogy a törvényben előírtaknak megfelelően korszerűsíti a laktanyát és kibővíti még egy lovas század elszállásolását biztosító helyiségekkel. A második lovassági század befogadására kivitelezett korszerű laktanyarészt 1884. októberben adták át.

Az új épületkomplexumban a legénységi szállásépületek, tiszti pavilon, altiszti szállás, vívó- és tornaterem, legénységi konyha, betegszobák, műhelyek, patkoló szín, börtön, istállóépületek és nyeregkamrák, lovaglótér, valamint egy fedett lovarda biztosították a törvényi előírásoknak megfelelő elhelyezési komfortot.

Szabadhegyi huszárlaktanya
                 (Forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum XJMF. 3649)
A Huszárlaktanya egy 1907-ben postázott képeslapon

A laktanyában 4-5 éves rotációval egymást váltó cs. kir. magyar huszárezredek állomásoztak. Leghosszabb ideig, 15 éven keresztül 1885-1910 között a cs. kir. 9. Nádasdy huszárezred egy-egy divíziója élvezte a laktanya komfortját. Ebben a huszárezredben szolgált és alakította katonai karrierjét Muhr Ottmár ezredes, a limanovai csata hősi halottja.

A Szabadhegyi huszárlaktanya felépülésével lényegében megoldódott a lovasság elhelyezése. A kivitelezésre felvett kölcsönt a megye és a város adófizetőire pótadó formájában vetették ki.

A huszárlaktanya átadását követően 1904-ig tovább éltek a kvázi-laktanyák, de már följavított, „fióklaktanya” minősítéssel. 1903-ban az állomásparancsnokság közölte a városi tanáccsal, hogy 1904-től nem bérli tovább a Posta- és Lucardi kaszárnyákat.  Ezzel egyidőben igény érkezett a budapesti 1. sz. lósorozó bizottságtól a Posta laktanya igénybevételére. 1905-ben a városi tanács közgyűlése elfogadta a javaslatot és 70.000 korona költséggel alkalmassá tette a kaszárnyát „lóavató bizottság” beköltözésére.

Másként alakult a Lucardi laktanya sorsa. 1906-ban a városi tanács határozatot hozott, miszerint a laktanyát a továbbiakban „patronage céljaira” tervezi és elrendelte az épület átadását a cselédelhelyező intézet felügyelő bizottságának.

Az 1. világháborút követően, 1922-ben az újonnan szervezett Magyar Királyi Honvédség keretében megalakult a 2. honvéd vegyesdandár (Székesfehérvár). A dandár közvetlenjeként a Szabadhegyi laktanyában felállt a 2. honv. tüzérosztály. A laktanyát források a továbbiakban Tüzérlaktanyaként jelölték. Az 1938 évi átszervezések után a győri tüzérek az 5. tüzérosztály új hadrendi jelölést kapták.

1935 évi kiadású térképből kivágott szelvényen a Tüzér laktanya
Díszszemle a Gabonavásártéren (Fotó: Dobos Vilmos)
Tüzérüteg felvonulása a Gabonavásártéren (Fotó: Dobos Vilmos)

A Tüzérlaktanya sérülten, de túlélte a 2. világháborút. Az erősen romos épületek bontása szakaszosan 1954-1956 között kezdődött el. Győr város vezetése 2004-ben tűzte napirendre a rendezetlen terület további sorsát. Győr Önkormányzata Közgyűlésének 2004. december 16-án tartott ülése aszabadhegyi, volt Tüzérlaktanya rendezési tervére vonatkozó indítvány előterjesztését elfogadta. 2006. szeptember 9-én letették a Royal parkváros alapkövét.

A 9. huszárezred emlékét a Győrszabadhegyen, a József Attila u. 6. sz. épület (a volt parancsnok épület) és a kapu mellet bal oldalt elhelyezett emléktábla őrzi, melyet 1935. június 2-án avatott fel a volt cs. és kir. gróf Nádasdy Ferenc nevét viselő 9. huszárezred győri bajtársi köre.

A szabadhegyi lovassági laktanya karpasszományosiskola és lakóépület 1935-ös terve (Forrás: Győr Város Levéltára – Műszaki Levéltár)
A József Attila út 6. sz. ház 2014-ben
Az emléktábla felavatása (Kép: Vidákovich Gábor)

Az emléktábla a 9. huszárezredre és parancsnokára, Muhr Ottmár ezredes hőstettére hívja fel az olvasó figyelmét.

Ebben a laktanyában állomásozott 1882-től 1909-ig a limanovánál hősi halált halt Muhr Ottmár ezredes, a legendás hírű 9-es gróf Nádasdy huszárjaival. Nem halt hiába, aki hazájának adta életét! Dicső emléküknek állították a volt gróf Nádasdy 9-es huszárok.”

A győri laktanyák története részletes kifejtésre kerül a szerkesztés alatt álló Győr monográfia  IV. kötetében.

Szerző: Torma Béla nyugállományú ezredes

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

Edit your profile or check this video to know more

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

3 × 3 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját