Győri Célgépgyár


1953. január 1-én alakult meg a Győri Célgépgyár (Autó szerszámgépgyár).

Az alakulás előzményei: A Győri Hajtóműgyár egy részlegét 1952. júniusában személyzettel együtt feltelepítették a Csepel Autógyár telepére azzal a céllal, hogy a Hajtóműgyár jól képzett szakmunkásai és műszaki dolgozói segítségével meggyorsuljon a gépkocsigyártás. Ez azonban csak részben sikerült, mert a feltelepített, családjuktól elszakított munkavállalók nagy része egy-két hónap eltelte után kezdett visszaköltözni Győrbe. Az Autó- és Traktoripari Tröszt  vezetősége felfigyelt a jelenségre és – hogy a jól képzett gárda szét ne forgácsolódjék Győr különböző üzemei között – egy kedvező megoldásra határozta el magát. E megoldás oka a magyar autógyártás meggyorsítása, olcsóbbá és korszerűbbé tétele volt. E feladatot célgépesítéssel kívánták megoldani, s így 1952-ben M. T. (Miniszter Tanácsi) határozatot hoztak a Győri Célgépgyár (Autó szerszámgépgyár) megalakítására, 1953. január 1-i hatállyal. Az alakuló gyár személyzetét a még Győrbe visszatérni szándékozó munkavállalókból állították össze. A vezetőség lépéseket tett önálló telephely biztosítása érdekében. Erre alkalmasnak látszott a Győr, Csipkegyári u. 3. (ma 6.) szám alatt – akkor takarmányraktárnak használt – volt Selyemfonógyár épülete, melyet Darányi Ignácz miniszter 1900-ban építtetett.

A Selyemfonógyár 1902 körül ( Képeslap a DRKPMK helytörténeti gyűjteményéből)

Az épület méreteivel igen, de állapotánál fogva nem volt alkalmas az üzem átköltöztetésére. Sürgősen kőműves, asztalos és villanyszerelő szakemberek kezdték meg, a környéken csak „bagolyvár”-nak nevezett telephely rendbehozatalát. 1953. március végén történt meg a beköltözés a saját telephelyre. A célgépeket, egyedi gépeket kezdettől fogva a vállalat konstruktőrei tervezték, lépést tartva a külföldi fejlődéssel.

Az egykori selyemfonó épülete 1953-ban

A telephelyet folyamatosan bővítették. 1962-ben darupályával ellátott műhelycsarnokot építettek.

Képek az új műhelycsarnok építéséről:

Az épülő műhelycsarnok kelet felől

Az épülő műhelycsarnok észak felől

„10 év a gépipari fejlesztés szolgálatában. A Győri Célgépgyár története. Összeállította a GTE győri csoportjának”Célgép” szakbizottsága. Győr, 1963”

A csarnok építése (Győriterv kiadvány, 1965 k.)

A műhelycsarnok az 1980-as évek közepén ( Rába fotótár / Szabó János)

1963-tól „Szerszámgépipari Művek (SZIM) Győri Célgépgyára” a vállalat hivatalos neve.

SZIM Célgépgyár embléma és gyártmánycímke

célgépek a ’70-es évekből (saját fotók)

célgépek a ’70-es évekből (saját fotók)

1976. április 1-jétől a Rába Vagon- és Gépgyár tulajdonába kerül  „RÁBA Célgépgyára Győr” néven.

Rába Célgépgyár gyártmánycímke

Légi fotó a Célgépgyárról 1984

1987-88-ban új irodaépület építését kezdték meg egy elbontott régi épület helyén.

A régi irodaépület, helyére épült a modern irodaház

A Rába Célgépgyár régi portája ( Rába fotótár / Szabó János)

Az épülő irodaház ( Rába fotótár / Szabó János)

Új irodaházhoz új parkoló dukál ( Rába fotótár / Szabó János)

( Rába fotótár / Szabó János)

Az új irodaház 1988-ban ( Rába fotótár / Szabó János)

Régi és új. ’90-es évek eleje

Az új irodaház földszinti alaprajza

A Célgépgyár látképe 1990 körül ( Rába fotótár / Szabó János)

A Győri Célgépgyár profilja itt olvasható pdf. formátumban

Sajnos a győri Célgépgyár is bezárásra került, akár a többi üzemünk.

„Hatvanhárom szakember kerül utcára a jövő hónapban, miután a korábban oly híres győri célgépgyár utódja, a Hörmann Célgép Kft. önfelszámolást kezdeményezett. A társaságnak vagyona nincs, így a felszámoló a dolgozók jogos járandóságait sem tudja kifizetni. Nem gondolták volna a győri célgépgyár dolgozói, közöttük kiváló, célgépgyártásban kvalifikált szakemberek, hogy miután 1998-ban a Rába eladta őket a német Hörmannak, öt év után megszűnik a „célgép”, ők pedig az utcára kerülnek.” – írta a Délmagyar 2003 júliusában.

2013-ban emléktáblát avattak az egykori Célgépgyár munkatársai.

A 2013-ban felavatott emléktábla (Fotó: Novák Ferenc)

„Az újságíró archívumából – Hol vagy, célgépes Laci?”

Kulcsár László újságíró írása az egykori Célgépgyárról az alábbi linkre kattintva olvasható

Az újságíró archívumából – Hol vagy, célgépes Laci?

Felhasznált irodalom: „10 év a gépipari fejlesztés szolgálatában. A Győri Célgépgyár története. Összeállította a GTE győri csoportjának”Célgép” szakbizottsága. Győr, 1963”

Az egykori Selyemfonó története a Győri Szalon oldalán olvasható

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

6 hozzászólás

  • Vágvölgyi András
    2018-10-02 at 18:52

    Édesapám Vágvölgyi Rudolf első lépcsőben a cég főkönyvelője volt később gazdasági igazgatója, volt. Akkor amikor kényszerítéséra át kellet adni a győri vagongyárnak akkor a felső három vezető elhagyta a gyárat mivel Horváth Edével nem voltak hajlandók együtt dolgozni.
    Üdvözletem minden CÉLGÉPGYÁRI dolgozónak.
    Üdvözlettel:
    Vágvölgyi András

  • Jáki Ilona
    2020-01-01 at 20:46

    A Célgépgyár első főmérnöke édesapám Jáki István volt, ő vezette le a Selyem gyári épületek használhatóvá tételét és abeköltözést.
    Üdvözlettel: Jáki Ilona

  • Magyar György
    2020-01-01 at 23:26

    Jónak tartom a a próbálkozást a Győri Célgépgyár történetének megírására. Egy kicsit hézagosra sikeröl lényeges pontokban. A 2018-ban az alapítás 65. évfordulójára kiadott emléklap hátsó oldalán rövidítve leíratott a gyár története meghatározó pontokkal. A 213- ban a volt munkatársak közadakozásából létesített márványtábla számai a mérvadók. Az Autószerszám-gépgyár 1957- ben megszűnt , mert a Tröszttől a KGM Szerszámgép Igazgatósága alá helyezték GYŐRI CÉLGÉPGYÁR néven. Ekkor született meg a tervezők ötletéből szerkesztve a gyár Logója.. 1963-ban mint alapító a Szerszámgépipari Művek tagja lett SZIM GYŐRI CÉLGÉPGYÁR néven, De a közéletben továbbra is Győri Célgépgyár néven szerepelt. 1976-ban a Rába megvette a SZIM-től. Rába Célgép gyáregység lett, majd Rába Célgép kft.. néven adta el a Hörmann AG-nek 1999-ben. Innen megszűnéséig 2003-ig Hörmann Célgépgyár kft címen működött. A Célgépgyári emlékek rögzítésében segített a TIT Jelky – Geur TIM a volt munkatársaknak akik „innovációs munkakultúrájúk tanújának állították” az emléktáblát.. A Célgépgyárban gyártott gépek fotó dokumentációi a Győri Megyei levéltárban lettek elhelyezve.

    • kozma.endre
      Kozma Endre
      2020-01-02 at 09:59

      Kedves György!
      Nem célom a teljes történet megírása, arra megvannak a megfelelő emberek és oldalak. A Régi Győr inkább a képi megjelenítést képviseli. Sok fotó, kevés szöveg. Sajnos a ma embere nem igazán olvas. Ha sok a szöveg, már ki is lép.
      Üdv. Endre

  • Heim Gábor
    2022-01-03 at 23:29

    Édesapám Heim Gábor sokáig a gyárban dolgozott középvezetőként. Német nyelvtudása miatt a külföldi -főleg az osztrák ill. német – szerszám beszerzést vezett, akkoriban úgy hívták: Gyártószközgazdálkodái osztály. Ez volt a GYGO. Ezt az osztályt vezette apám. Mikor a Rába bekebelezte a Célgépgyárat az osztályt megszüntették, vagy inkább beolvasztották a Rába illetékes osztályába. Apámat is átvezényelték a Puskás Tivadar uti telephelyre. Onnan ment nyugdíjba de szíve mélyén Célgépgyári maradt haláláig.
    ‘-2 nyári szezonban, diákmunkásként én is dolgoztam a gyárban. Hatalmas foszlopos fúrógépen dolgoztam. Nagy élmény volt „együtt” dolgozni az Édesapámmal.

  • Novák Ferenc
    2022-01-04 at 16:36

    Én is lehúzta 15 évet a gyárban ! Kezdem mint üzemmérnök, majd a kisérleti csopot vezetője lettem, utána a vállalat termelésirányító fődiszpécsere, később a tervosztály vezetője voltam. Nekem is a gyár Rábához csatolása tette be a kaput! Ugyanis Horvát Edének vezetők nem kellettek, csak a konstruktőri és a termelői létszám kellett. Ma is sajnálom, hogy ez a családias és sikeres gyár ilyen csúfos véget ért ! Üdv. minden – ma még élő – célgépes ismerősnek !

Szólj hozzá!

1 × 2 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját