Győri Célgépgyár
1953. január 1-én alakult meg a Győri Célgépgyár (Autó szerszámgépgyár).
Az alakulás előzményei: A Győri Hajtóműgyár egy részlegét 1952. júniusában személyzettel együtt feltelepítették a Csepel Autógyár telepére azzal a céllal, hogy a Hajtóműgyár jól képzett szakmunkásai és műszaki dolgozói segítségével meggyorsuljon a gépkocsigyártás. Ez azonban csak részben sikerült, mert a feltelepített, családjuktól elszakított munkavállalók nagy része egy-két hónap eltelte után kezdett visszaköltözni Győrbe. Az Autó- és Traktoripari Tröszt vezetősége felfigyelt a jelenségre és – hogy a jól képzett gárda szét ne forgácsolódjék Győr különböző üzemei között – egy kedvező megoldásra határozta el magát. E megoldás oka a magyar autógyártás meggyorsítása, olcsóbbá és korszerűbbé tétele volt. E feladatot célgépesítéssel kívánták megoldani, s így 1952-ben M. T. (Miniszter Tanácsi) határozatot hoztak a Győri Célgépgyár (Autó szerszámgépgyár) megalakítására, 1953. január 1-i hatállyal. Az alakuló gyár személyzetét a még Győrbe visszatérni szándékozó munkavállalókból állították össze. A vezetőség lépéseket tett önálló telephely biztosítása érdekében. Erre alkalmasnak látszott a Győr, Csipkegyári u. 3. (ma 6.) szám alatt – akkor takarmányraktárnak használt – volt Selyemfonógyár épülete, melyet Darányi Ignácz miniszter 1900-ban építtetett.
A Selyemfonógyár 1902 körül ( Képeslap a DRKPMK helytörténeti gyűjteményéből)
Az épület méreteivel igen, de állapotánál fogva nem volt alkalmas az üzem átköltöztetésére. Sürgősen kőműves, asztalos és villanyszerelő szakemberek kezdték meg, a környéken csak „bagolyvár”-nak nevezett telephely rendbehozatalát. 1953. március végén történt meg a beköltözés a saját telephelyre. A célgépeket, egyedi gépeket kezdettől fogva a vállalat konstruktőrei tervezték, lépést tartva a külföldi fejlődéssel.
Az egykori selyemfonó épülete 1953-ban
A telephelyet folyamatosan bővítették. 1962-ben darupályával ellátott műhelycsarnokot építettek.
Képek az új műhelycsarnok építéséről:
Az épülő műhelycsarnok kelet felől
Az épülő műhelycsarnok észak felől
„10 év a gépipari fejlesztés szolgálatában. A Győri Célgépgyár története. Összeállította a GTE győri csoportjának”Célgép” szakbizottsága. Győr, 1963”
A csarnok építése (Győriterv kiadvány, 1965 k.)
A műhelycsarnok az 1980-as évek közepén ( Rába fotótár / Szabó János)
1963-tól „Szerszámgépipari Művek (SZIM) Győri Célgépgyára” a vállalat hivatalos neve.
SZIM Célgépgyár embléma és gyártmánycímke
célgépek a ’70-es évekből (saját fotók)
célgépek a ’70-es évekből (saját fotók)
1976. április 1-jétől a Rába Vagon- és Gépgyár tulajdonába kerül „RÁBA Célgépgyára Győr” néven.
Rába Célgépgyár gyártmánycímke
Légi fotó a Célgépgyárról 1984
1987-88-ban új irodaépület építését kezdték meg egy elbontott régi épület helyén.
A régi irodaépület, helyére épült a modern irodaház
A Rába Célgépgyár régi portája ( Rába fotótár / Szabó János)
Az épülő irodaház ( Rába fotótár / Szabó János)
Új irodaházhoz új parkoló dukál ( Rába fotótár / Szabó János)
( Rába fotótár / Szabó János)
Az új irodaház 1988-ban ( Rába fotótár / Szabó János)
Régi és új. ’90-es évek eleje
Az új irodaház földszinti alaprajza
A Célgépgyár látképe 1990 körül ( Rába fotótár / Szabó János)
A Győri Célgépgyár profilja itt olvasható pdf. formátumban
Sajnos a győri Célgépgyár is bezárásra került, akár a többi üzemünk.
„Hatvanhárom szakember kerül utcára a jövő hónapban, miután a korábban oly híres győri célgépgyár utódja, a Hörmann Célgép Kft. önfelszámolást kezdeményezett. A társaságnak vagyona nincs, így a felszámoló a dolgozók jogos járandóságait sem tudja kifizetni. Nem gondolták volna a győri célgépgyár dolgozói, közöttük kiváló, célgépgyártásban kvalifikált szakemberek, hogy miután 1998-ban a Rába eladta őket a német Hörmannak, öt év után megszűnik a „célgép”, ők pedig az utcára kerülnek.” – írta a Délmagyar 2003 júliusában.
2013-ban emléktáblát avattak az egykori Célgépgyár munkatársai.
A 2013-ban felavatott emléktábla (Fotó: Novák Ferenc)
„Az újságíró archívumából – Hol vagy, célgépes Laci?”
Kulcsár László újságíró írása az egykori Célgépgyárról az alábbi linkre kattintva olvasható
Felhasznált irodalom: „10 év a gépipari fejlesztés szolgálatában. A Győri Célgépgyár története. Összeállította a GTE győri csoportjának”Célgép” szakbizottsága. Győr, 1963”
Az egykori Selyemfonó története a Győri Szalon oldalán olvasható
Édesapám Vágvölgyi Rudolf első lépcsőben a cég főkönyvelője volt később gazdasági igazgatója, volt. Akkor amikor kényszerítéséra át kellet adni a győri vagongyárnak akkor a felső három vezető elhagyta a gyárat mivel Horváth Edével nem voltak hajlandók együtt dolgozni.
Üdvözletem minden CÉLGÉPGYÁRI dolgozónak.
Üdvözlettel:
Vágvölgyi András
A Célgépgyár első főmérnöke édesapám Jáki István volt, ő vezette le a Selyem gyári épületek használhatóvá tételét és abeköltözést.
Üdvözlettel: Jáki Ilona
Jónak tartom a a próbálkozást a Győri Célgépgyár történetének megírására. Egy kicsit hézagosra sikeröl lényeges pontokban. A 2018-ban az alapítás 65. évfordulójára kiadott emléklap hátsó oldalán rövidítve leíratott a gyár története meghatározó pontokkal. A 213- ban a volt munkatársak közadakozásából létesített márványtábla számai a mérvadók. Az Autószerszám-gépgyár 1957- ben megszűnt , mert a Tröszttől a KGM Szerszámgép Igazgatósága alá helyezték GYŐRI CÉLGÉPGYÁR néven. Ekkor született meg a tervezők ötletéből szerkesztve a gyár Logója.. 1963-ban mint alapító a Szerszámgépipari Művek tagja lett SZIM GYŐRI CÉLGÉPGYÁR néven, De a közéletben továbbra is Győri Célgépgyár néven szerepelt. 1976-ban a Rába megvette a SZIM-től. Rába Célgép gyáregység lett, majd Rába Célgép kft.. néven adta el a Hörmann AG-nek 1999-ben. Innen megszűnéséig 2003-ig Hörmann Célgépgyár kft címen működött. A Célgépgyári emlékek rögzítésében segített a TIT Jelky – Geur TIM a volt munkatársaknak akik „innovációs munkakultúrájúk tanújának állították” az emléktáblát.. A Célgépgyárban gyártott gépek fotó dokumentációi a Győri Megyei levéltárban lettek elhelyezve.
Kedves György!
Nem célom a teljes történet megírása, arra megvannak a megfelelő emberek és oldalak. A Régi Győr inkább a képi megjelenítést képviseli. Sok fotó, kevés szöveg. Sajnos a ma embere nem igazán olvas. Ha sok a szöveg, már ki is lép.
Üdv. Endre
Édesapám Heim Gábor sokáig a gyárban dolgozott középvezetőként. Német nyelvtudása miatt a külföldi -főleg az osztrák ill. német – szerszám beszerzést vezett, akkoriban úgy hívták: Gyártószközgazdálkodái osztály. Ez volt a GYGO. Ezt az osztályt vezette apám. Mikor a Rába bekebelezte a Célgépgyárat az osztályt megszüntették, vagy inkább beolvasztották a Rába illetékes osztályába. Apámat is átvezényelték a Puskás Tivadar uti telephelyre. Onnan ment nyugdíjba de szíve mélyén Célgépgyári maradt haláláig.
‘-2 nyári szezonban, diákmunkásként én is dolgoztam a gyárban. Hatalmas foszlopos fúrógépen dolgoztam. Nagy élmény volt „együtt” dolgozni az Édesapámmal.
Én is lehúzta 15 évet a gyárban ! Kezdem mint üzemmérnök, majd a kisérleti csopot vezetője lettem, utána a vállalat termelésirányító fődiszpécsere, később a tervosztály vezetője voltam. Nekem is a gyár Rábához csatolása tette be a kaput! Ugyanis Horvát Edének vezetők nem kellettek, csak a konstruktőri és a termelői létszám kellett. Ma is sajnálom, hogy ez a családias és sikeres gyár ilyen csúfos véget ért ! Üdv. minden – ma még élő – célgépes ismerősnek !