A Győr-szabadhegyi Szent Anna templom története


1903. június 7-én szentelték fel a Győr-szabadhegyi római katolikus templomot Szent Anna tiszteletére.

Kostyán Mihály írása a Dunántúli Hírlap, 1903. június 7-i számából

„A Győr-szabadhegyi templom története
Az Úr egyezer kilenczszázkettedik, XIII Leó pápa bölcs egyházkormányzásának pedig huszonötödik évében; I Ferenc József Magyarország apostoli királya, dicsőséges uralkodása alatt; gróf Széchényi Miklós dr. győri megyés püspök ; Zechmeister Károly kir. tanácsos, polgármester — és Kutyán Mihály plébános idejében helyezték be július hó 31-ik napján az új Győr-szabadhegyi plébániatemplom alapkövét s benne az okmányt »a Jézus Krisztus hitében, az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében.« — S ma elkészült, ünnepélyes püspöki felszentelésre vár az Úrnak. szánt hajlék.
Ugyanis az Istenben boldogult Farkas Márton plébánia alapító hagyatékából 1787-ik . évben vályogból épült és 1836-ban némileg megnagyobbított karzattal s kis fatoronynyal ellátott, szent Anna tiszteletére megáldott, csak alig 150 embert magában foglaló kápolnaszerű plébánia-templom, különben is oly rossz állapotba jutott, hogy egy megfelelő új templom megépítése feltétlenül szükségessé vált  a felszaporodott és egyre szaporodó hívek lelki szükségletének kielégítésére. A plébános kérelmére, melyet a városi tanács jóakaratúlag támogatott, Győr. szab. kir. város 1901. július 13-én, gróf Laszberg Rudolf főispán elnöklete alatt tartott közgyűlésen bőkezűleg 16,000 koronát szavazott meg, mint az építési költségek egyharmad részét. Az összesen 50 ezer korona építési költség előirányzata továbbá fedezetet nyújtott 14,500 koronát a hívek gyűjtése az önkéntes filléradományokból, a többit pedig a város kezelése alatt levő Szent Anna templomalap.
A belső berendezés szintén a hívek vállalták el az összes ingyen fuvarokkal együtt ; valamint 4000 korona újabb áldozattal a telket is megvásárolták és az építés czéljaira a városnak a szent Anna-alap javára átadták. S miután Istenben boldogult dr. Zalka János győri megyés püspök már évekkel előbb 500 forintot (tehát 1000 koronát) a győri székeskáptalan — egyes élő és elhalt tagjainak számottevő külön adományain kívül — együtt is 300 koronát — a templom nagy jótevője özv. gróf Zichy Ottóné, az értékes egyházi ruhákon kívül eddig 500 koronát, Bordás Antal, régi győri polgár 2000 koronát és egyesek is tekintélyes összegeket adtak a templom építéshez: ezen kedvező körülmények alapján 1902. év április hó 2. napján Besenbach Károly Pápa városi építőmester és vállalkozó tervei szerint megkezdődött a templom építése. A külső falak elkészültével ugyanazon év június 21-én derék kömíveseink meg is tartották a bokréta ünnepet, a mely alkalommal egyszersmind a városi kegyuraság részéről nagylelkű pénzbeli jutalomban, a plébános és hívei részéről pedig illő megvendégelésben részesültek.

A győrszabadhegyi templom bokrétaünnepe, 1902. VI. 21. (Fotó: Raab Lajos – Gy. Múz. ltsz.: 992.)

Július 26-án, szent Anna napján, Kutrovácz Ernő felszentelt püspök, székesegyházi kanonok, megszentelte a három G–mol zengzetben gyönyörűen szóló új harangot, melyeket még aznap a régi kicsiny lélekharanggal együtt fel is húztak az új templom tornyába; s melyek közül a két kisebbiket (6 és 3 mázsa) a szeplőtelenül fogantatott  szűz Mária s jegyese szent József és szent Gellért s szűz szent Imre herczeg tiszteletére a gyűjtött összegből a helybeli hívek; a 10 mázsásat pedig az anyaszentegyház és plébánia, illetőleg bold. szülei és saját védőszentjeinek, szent Mihály és szent Anna tiszteletére pedig 2000 korona költséggel Kostyán Mihály plébános öntettek Seltenhoffer Frigyes soproni hírneves harangöntőnél. A megaranyozott toronykeresztet julius 26-án áldotta meg, valamint az alapkövet gróf Széchényi Miklós dr. megyés püspök megbízásából, a városi tanács, mint a kegyuraság képviselete, nemkülönben a gróf Nádasdy-huszárezred I. és 2. századbeli tisztikara, sok más hornortiaor és a hívek jelenlétében dr. Mohl Antal szerbiai vál. püspök, püspöki helytartó, Győr belvárosi esperesplébános helyezte el az okmánynyal együtt a szokásos kalapácsütések kíséretében, a plébánia főünnepén, 1902-ik év szent Anna búcsú napján, július hó 27-én. Az építést nagy buzgalommal előkészítette Wennesz Jenő főjegyző, vezette Farkas Mátyás tanácsos, Ódor István, később Erdélyi Ferencz főmérnökök és Déri József segédmérnök asszisztencziája mellett, a mi még a sok hátralékos pótmunkákon kívül a templomtérnek szép parkírozásával nyert méltó befejezést. A sok tekintetben igazán remek szép belső felszerelést a tekintélyes összegeket tevő pénzbeli adományokon és Hilbert Károly orsz. képv. és neje részéről ajándékozott gyönyörű gót stylü monstranczián kívül a győri virágzó Oltáregyletnek, az Orsolyiták zárdájának, három helybeli születésű szatmári irgalmas nővérnek, végre Tóth Erzsi helybeli róm. kath. tanítónőnek köszöni az új templom.”

Az új szabadhegyi templom (Képeslap, postabélyegzés 1903)

„A szabadhegyi templom-szentelés.
A szabadhegyiek örömünnepe, új templomuk fölszentelése. vasárnap délelőtt folyt le Mint már megírtuk vasárnapi számunkban, az egyházi szertartás már szombaton este kezdődött, amennyiben az új oltár ereklyéit ekkor vitte ki dr. Széchényi Miklós gróf megyés püspök, s a régi Templomba helyezte, hol az egész éjjel imádkozva és énekelve tisztelték a szent csontokat. Vasárnap reggel mozsárlövések hirdették az ünnepet. A föllobogózott, zöld ágakkal díszített utczán már a kora reggeli órákban hullámzott a nép. A szomszédos falvakból, pusztákból tömérdek ember sietett az ünnepségre. A Belvárosból nagy körmenet indult reggel 6 órakor. Hét óra után kezdtek a diadal kapuhoz vonulni a szabadhegyiek. Fehérruhás leányok, apró zászlókat vivő iskolás gyermekek álltak sorfalat. A papságot Mohl Antal dr. cz. püspök vezette. Fél nyolcz órakor érkezett meg a megyés püspök, kit rövid beszéddel üdvözölt az egyik iskolás gyermek. A püspök a papságtól kísérve a régi templomba a szent ereklyéhez vonult. Rövid ima után körmenetileg mentek ismét az új templomhoz a fölszentelési szertartást megkezdeni. Midőn a megyés püspök már az oltárt is megszentelte, ismét visszavonult a régi templomba a körmenet, az új templom oltárába helyezendő szent ereklyékért. Szent énekek zengedezése közben vitték az ereklyéket az új templomba, a hol a püspök az oltár lapjába helyezte. Ezután teljesen fölszerelték az oltárt, mely most már készen állott, hogy az első  szentmise-áldozat rajt bemutattassék. Tíz órakor ért véget a szentelési szertartás.”  (Dunántúli Hírlap, 1903. június 9.)

A Szent Anna templom a ’30-as években (Fotó: Dobos Vilmos)

„A két világháború között Szabadhegy teljesen összeépült Győrrel. A falusias, szétszórt településből városrész lett, amelynek építése ma is folytatódik. A plébánia területe jelenleg a pápai vasútvonaltól délre eső városrész, Kismegyer kivételével.
A II. világháborúban a templom sokat szenvedett, a tornyot is találat érte. A háborús károkat Haller János plébános gondossága állította helyre. Templomunk kívülről és belülről is megújult. A templom belsejét Samodai József festőművész 5 freskója díszíti.” forrás 

Szabadhegy látképe anno (Fotó: Id. Hartyándi Jenő)
A szent Anna templom a ’80-as években

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

17 − 7 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját