Városi bérház a Szentháromság úton


1929-ben, Friedrich Lóránd tervei alapján épült fel Győr szabad királyi város 104 lakásos bérháza a Szentháromság (ma Szigethy Attila) úton.

A kislakásos bérház 7 db (A, B, C, D, E, F, G) zárt sorba egymás mellé épített háromemeletes épületből áll.

Kívülről sárgára meszelt falaival úgy látszik, mintha egy nagy bérkaszárnya emelkedett volna ki a föld alól. Öt nagy lépcsőház osztja a lakásokat jobbra és balra, mindegyik lakásba mindjárt a lépcsőházból lehet bejutni. A lakások kedveseknek látszanak: egy szép tágas szoba, előszoba, konyha és a mellékhelyiségek. Ügyesen bebútorozva a bérház minden ridegségét elfelejtetik. A lakások kiosztását a város tanácsa még nem fejezte be. Aki igényt tart a lákásra, az kérvényével még jókor fordulhat a város tanácsához.
A lakások bére évi 500—600 pengő körül mozog. Lesz néhány kétszobás lakás is, ezeknek bére valamivel magasabb.
A szerényebb igényű és a kisebb háztartást vezető családoknak a lakások teljesen megfelelnek. Új, egészséges lakást kapnak jó levegővel és szép kilátással. A bérpalota déli oldaláról ugyanis nagyon kedves kilátás nyílik a csanaki és a nyúli hegyekre.
” (Dunántúli Hírlap, 1929. 09. 13.)

Az ország vidéki városai között Győr városa volt az első, amely az adott viszonyok között meglehetős egészséges lakáspoltikát folytatott az 1920-as években. A város törvényhatósága a lakásépítkezés céljaira külföldi kölcsön felvételét is elhatározta.

1929. március 27-én a város rendkívüli közgyűlést tartott.

„A tanácsi javaslat szerint a 104 kislakást két háromemeletes házban helyezik el és pedig a Szentháromság úton. A költségek Fridrich Lóránd műépítész tervei után az előirányzott 610 ezer pengőt méghaladják és körülbelül 712 ezer pengőt tesznek ki. A javaslatot Drobni Lajos dr. ellenezte és az egy háztömbbe való építkezést nem tartja helyesnek. Kívánja, hogy minden egyes ház külön épüljön és külön tűzfalakkal legyen ellátva. Stadler Dezső sérelmesnek tartja, hogy a város tanácsa budapesti építésszel készíttette el a terveket. Ez indokolatlan mellőzése volt a város mérnöki hivatalának és Győr egész épitészgárdájának. Drobni indítványát támogatja.
Meller Frigyes dr. helytelennék tartaná, ha a lakásokat egyes városrészekbe helyeznék el.
Szauter Ferenc dr. polgármester a kislakásépitési akciót nem gazdásági, hanem szociális szempontból nézi. A szükségIakást akarja megszüntetni. Az építkezés nem lesz monstruózus, esztétikai szempontból pedig kiegészítője lesz a kórházi építkezésnek. A házak nem lesznek bérkaszárnyák, külön házak építésére a városnak nincs pénze. A külön tűzfalakat nem tartja szükségesnek. „
(Dunántúli Hírlap, 1929. 03. 28.)

Győr szab. kir. város tanácsa a Szentháromság úti 104 lakásos bérház építésére nyilvános zárt írásbeli versenytárgyalást hirdetett:

A veresenytárgyalási hirdetmény (Dunántúli Hírlap, 1929. 03. 29.)

A Dunántúli Iparos és Kereskedő 1929. 05. 05-i számából:

„Győrött a kisiparosság kapta meg a városi kislakások építését

A javallatot tekintettel annak nagy anyagára, az egyes munkanemek szerint tárgyalta le a közgyűlés, a tiszti főügyész meghallgatása után kimondva a határozatra a sürgősséget.

A föld-, elhelyező-, szigetelő- és kőmívesmunkákat három háznál Bruder Ignácnak, két-két épületnél pedig Káldy Barnának, illetve Wellanschitz és Schmiklinek adta ki egyhangú határozattal a közgyűlés. Az egyes munkanemeknek vállalatba adása során Chalupka Károly és Adler Károly intéztek kérdéseket az előadóhoz, melyre adott válaszok után a közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát és az egyes munkákat úgy adta vállalatba, ahogyan azt lapunk mai számában közöltük, azzal az eltéréssel, hogy a műkőmunkákat két-két épületenként a Birkmayer János, Réthy Gyula és az Epstein és Schwarcz-cég között osztották föl, a burkoló munkát pedig nem a Crovato D. és Sándornak adták ki — mivel ezek nem magyar állampolgárok —, hanem azzal négy épületnél Bruder Ignácot, két épületnél pedig a Wellanschitz és Schmiklicéget bízták meg. A lakatosmunkákat három épületnél Kántor Leó és társainak, négy épületnél pedig Szabó Samu Rt.-nak ítélte oda a közgyűlés.

A közgyűlés határozata után Németh Károly dr. főispán üdvözölte a győri kisiparosságot, a pályázaton elért sikerei alkalmából, egyúttal kérte őket, hogy pontos szállítással, jó munkával öregbítsék a győri ipar jó nevét és az iparosságba vetett bizalmat.”

A városi bérház 1929-ben (Pesti Hírlap nagy naptára, 1930.)

„Tavasszal kezdődtek meg Nádorvárosban a sok épülő magánház között a kislakások bérpalotájának munkálatai és már annyira haladtak, hogy a kislakások november elsejére teljesen készen várják az új bérlőket.” (Dunántúli Hírlap, 1929. 09. 23.)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

húsz − 7 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját