Győr történelmi laktanyái 5. rész

Egy sorozatot indítuttunk útjára, melynek címe Győr történelmi laktanyái 1848-tól 1920-ig. Torma Béla nyugállományú ezredes, a készülő Győr Monográfia IV. kötetének társszerzője mutatja be a laktanyákat.

V. Rész A Vadászlaktanya építésének története

A cs. és kir. V. hadtestparancsnokság már 1912-ben megkereste a város vezetését egy I. osztályú, új gyalogsági laktanya építésének gondolatával, melyben a hadkiegészítő kerületi parancsnokság, a 11. tábori vadászzászlóalj és pótszázad kerete, valamint pótraktára elhelyezését tervezték.

Legközelebb 1915 március 23-án ült össze a város közgyűlése laktanyaépítés témában. A közgyűlés törvényhatósági bizottsága határozatát hozott új laktanya építésére. Egyúttal megszavazta 16 000 négyszögöl ingatlan terület ingyenes átengedését laktanya építésre és 26 000 koronával hozzájárult az átengedett terület közművesítéséhez.

A Győri Hírlap 1915. február 10-i számában az alábbiakról tudósította Győr közönségét:

„Kaszárnya épül Győrött, 12 épület egy zászlóaljnak. Egy új kaszárnya építése már esztendők óta képezi a polgári és katonai hatóságok részéről megfontolás tárgyát. S mindahányszor felszínre kerül, hogy a Teleki laktanya régi, rozoga kaszárnya. A takarékosság volt az a tényező, ami az új kaszárnya felépítését elodázta. A békében a kaszárnyák elégségesek voltak. A mostani háború más helyzetet teremtett, szükségessé tette egy új kaszárnya felépítését, méghozzá sürgősen.

…

A múlt év december 24-én írta ki a katonai hatóság a pályázatot kaszárnyák építésére, amelyeket Győrőtt, Nagykanizsán és Pozsonyban kell felépíteni.

Az eredeti tervek szerint a kaszárnya pavilon rendszerűen épül nyolc század részére, nyolc legénységi épülettel, mindegyike 1154 négyzetméter területen, plusz egy istálló, egy mosdó zuhany, egy őrségi, egy kantin, gyengélkedő és irodák részére szánt épületekkel. A költség 900 ezer koronát tesz ki. Az eredeti tervtől eltérően a földszintes épületek helyett emeleteseket építenek.”

Új gyalogsági laktanya néven készült tervek alapján, 1915 áprilisában kezdődött el egy korszerű, pavilonrendszerű, laktanyakomplexum felépítése. Új gyalogsági laktanya (később Károly király laktanya) hivatalos elnevezés helyett a város szóhasználatában a Vadászlaktanya név honosodott meg. A győri kaszárnya építését a budapesti Kondor és Feledi cégnek adták ki.

1915. április 18-án jelent meg a hír, hogy másnap, már hétfőn megkezdik a laktanya építését.

Májusban már gőzerővel folytak a laktanya építési munkálatok. Az építési anyag szállításának felgyorsítása érdekében szabadhegyi vasútállomástól az épülő laktanyáig egy un. „szárnyvasutat” építettek ki.

Az építkezés közben azonban a tervezettnél gyorsabban fogyott a pénz, ezért a győri gyalogsági laktanya cs. és kir. építésvezetősége az alábbi levéllel fordult a városi tanácshoz.

1915. szeptember 20.

Fejrész: K.u.K. MIL. BAULEITUNG DER INF KASERENE IN GYŐR

No. 173/rgis

„A szab. kir. város nagytekintetű tanácsának!

GyőrA cs. és kir. hadügyminisztérium által Győr városában építés alatt lévő cs. és kir. gyalogsági laktanyára vonatkozólag a nagytekintetű városi tanács folyó év január hó 5-én hozott 2842/915 tan sz. határozatával kiadott építési engedély alapján, a kaszárnyaépítés telkén létesítendő 11 épület homlokzatterveit két példányban mellékelten van szerencsém benyújtani annak megjegyzésével, hogy a tervezett „Marketenderei” épülete fedezet hiánya miatt egyenlőre felépítve nem lesz, s így arra vonatkozólag homlokzattervek nem adatnak be.

Egyben pedig beterjesztem a laktanya-építkezés telkén létesítendő csatornázás, vízvezeték és gázvezeték, továbbá a főcsatornának a győr-veszprémi tv. h. út átmetszésével a városi gyűjtőcsatornához történő csatlakozásra vonatkozó terveket 2-2 példányban, azon kéréssel, hogy azok alapján az építési engedélyt kiadni kegyeskedjék.

Győr, 1915. szeptember hó 20.”

A gáz-, a vízvezeték- és csatornahálózat tervének 1915. szeptember hónapban történt beterjesztése és a városi hálózatra csatlakoztatásának kérelme a laktanya kivitelezési munkái utolsó lépéseire utalnak.

Az Új gyalogsági laktanya mai mércével mérve is kivételes gyorsasággal épült fel és 1916 elején átadásra került. Áprilisban már szabadhegyi Vadászlaktanyát említi a helyi sajtó.

A laktanyát egy 1920-ban készült Győri útikalauz, Győr sz. kir város térképe c. mellékletében már Károly laktanya névvel tünteti fel. A Győri Hírlap 122. száma (1934. június 2.) egy pályázati hirdetésben a laktanyát mindkét névvel közli: „győri Új gyalogsági laktanya (Károly laktanya)”

Az alábbi vázlat alapján megállapítható, hogy az eredetileg tervbe vett nyolc legénységi épület helyett csak négy, igaz kétszintes legénységi épület készült el.

Épületek:

– I. sz. őrszoba,

– II., III., IV. és V. sz. kétszintes legénységi épületek (földszinten altiszti szobák, hálók és konyha, az 1. emeleten iskolaterem és legénységi hálók),

– VI. sz. tiszti lakóépület,

– VII. sz. 1919-ben legénységi, (1934-ben altiszti kétszintes lakóépület),

– VIII. sz. műhely és raktárak, – IX. sz. tornacsarnok, fürdő, – X. és XI. sz. istállók.

A 11. tábori vadászzászlóalj frontról hazatért alegységei, a Tanácsköztársaság alatt történt 1919 évi feloszlatásukig itt kaptak elhelyezést.

Erre a folytonosságra bizonyíték az az 1919. március 31-én kiadott 12. sz. ezredparancs, mely szerint:

… A Károly (Vadász) laktanya parancsnokságát Bertalan Albert volt alezredes veszi át. Az alosztályok elhelyezése ezen laktanyában az alábbiak szerint foganatosítandó:

a Kisalföldi 19. gyalogezredtől:

– 1. szd. III. sz. pavilon I. emelet,

– 2. szd. III. sz. pavilon földszínt,

– 3. szd. V. sz. pavilon I. emelet,

– 4. szd. IV. sz. pavilon I. emelt,

– 6. szd. II. sz. pavilon földszint,

-7. szd. V. sz. pavilon földszint,

– zászlóalj pság. VIII pavilon I. emelet,

– GH [Gazdasági Hivatal] VI. pavilon I. emelet.

A volt 11. vad.z. még fennálló részei a II. sz. pavilon I. emeletén és a IV. sz. pavilon földszintjén helyezendők el.

A 11. vadászszázad az eddigi helyiségeit a IV. sz. épületben megtartja.

A laktanya-parancsnokság gondoskodjék, hogy a II. sz. épület földszintje a legrövidebb idő alatt lakható legyen (5., 19, és 20 sz. szobák) azonnal kiürítendők (jelenleg a 11. vad. pótszázad által elfoglalva) s a kisalföldi 6. század rendelkezésére bocsátani.

Győr életében évekre nyomot hagyó változás történt, mikor 1919. augusztus 18-án este román csapatok szállták meg a várost. Még az éjszaka folyamán is vonultak Szentiván felől – tudósított a győri média. Először a tisztikar érkezett a városba. Őket a Royal szálló I. emeletén helyezték el. Corijescu ezredes itt fogadta este 9 után az alispánt és a polgármestert. A román parancsnok elsőrendű feladatnak tartotta „a rend és közbiztonság megteremtését”.  Itt döntöttek a román csapatok elhelyezéséről. A lovasság (100 ember és 120 ló) valamint a tüzérség (két üteg) a Károly vadászlaktanyában kapott elhelyezést, ahonnét a székely dandár alegységei 18-án Magyaróvár felé távoztak.

A Magyar királyi honvédség megalakulása

A M.  kir. 4. honvéd gyalogezred (1930-tól: Magyar királyi „Szent László” 4. honvéd gyalogezred) – 1935-ig a város háziezrede – egy zászlóalja állomásozott 1935-ig a laktanyában.

1936 után a laktanyába jegyzik a források Győr következő háziezredének, a M. kir. 16. gyalogezred jogelődjének, a 2. határőr kerületi parancsnokság alárendeltjeinek majd a háziezred egy-egy zászlóaljának jelenlétét.

Az ezred és alárendelt zászlóaljainak időrend szerinti diszlokációját az alábbi táblázat szemlélteti:

1945 után 1989-ig szovjet csapatok szállták meg és lakták le a Vadászlaktanyát. A laktanyát övező betonkerítés kizárta város lakóinak betekintését.

A Vadászlaktanya átváltozása

A szovjet csapatok kivonulása után, az épületegyüttes tulajdonosa, a megyei önkormányzat, megfelelő költségvetési háttér nélkül hosszú ideig nem tudott mit kezdeni az enyészetnek kitett és hajléktalanok által elfoglalt területtel, melyen a megmaradt hét épület (II-VII. sz. épületek) eredeti szerkezetét megtartva, felújításra várva sóvárogott új gazda után.

Legkorábbi hivatalos lépés 1997-ben következett be, mikor Kálmán László elkészítette „A győri Vadászlaktanya tervezett beépítésének (Győri-Plaza) forgalmi vizsgálatai és tanulmánya” c. munkáját.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése jegyzőkönyvében olvasható egy tájékoztató az önkormányzati beruházások 2004. évi helyzetéről. Ennek 1. sz. mellékletében került bemutatásra az önkormányzat részvétele különböző pályázatokon. Köztük szerepelt a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázat a Győri Vadászlaktanya területének rehabilitációjáról, melynek „teljes bekerülési költsége 498.970 000 Ft, az önkormányzat önrésze: 0 Ft” – tartalmazza a jegyzőkönyv.

2016. májusi bejárás során, a volt Vadászlaktanya területén az alábbi helyzetet rögzíthettük. A Vasvári Pál utca felől, a volt laktanya közepén haladó főútján haladva látható, hogy a laktanya 1919-ben készült vázrajzához viszonyítva a mai állapotban lényeges változások következtek be.

Értékelve a fenti helyszínrajzot, látható hogy (Vasvári Pál utca felől nézve) a volt őrszoba (I. sz. épület) már nem létezik. A volt laktanya területén középen húzódó úttól jobbra és balra először két új épülettel találkozunk. Az úttól jobbra a Megyei Önkormányzat Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság) létesítményével, balra pedig egy autómosóval és egy McDonalds gyorsbüfével. Továbbhaladva az úton, dél-délkelet irányában, restaurált, vagy nem felújított állapotukban egymás mellett megtaláljuk jobbra a II. és balra a III. sz. (ma Garzon Plaza) volt kétszintes legénységi épületeket, mögöttük a IV. és V. sz. szintén kétszintes legénységi épületetek képviselik a történelmet. Mellettük balra egy téglalap alapterületű épület (most Mosoda) szintén nem tartozott a történelmi laktanya terület ingatlanjai közé. Tovább haladva, folytatólagosan a legénységi épületek alatt, az egymás mellett helyezkedik el a VI. sz. tiszti és a VII. sz. altiszti kétszintes lakóépület.

A II. sz. volt legénységi épületet használójaként a Kórházat tünteti fel a helyszínrajz.

A III. számú legénységi épületben került kialakításra a Garzon Pláza, a terület leglátványosabban felújított épülete.

A IV. sz. volt legénységi épületet a Rómer Flóris Művészeti és Történelmi múzeum és a könyvtár használja és itt helyezték el a Megyei Levéltár közgyűjteményét.

A szépen felújított volt V. számú legénységi épület

A VI. sz. volt tiszti lakóépület tulajdonosa a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartása szerint Berger &Társai Kft.

A VII. sz. volt altiszti lakóépületet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használja.

Az eredeti állapotot tükröző mellékletben szereplő: VIII. sz. épület (műhely és raktárak), a IX. sz. épület (tornacsarnok, fürdő), a  X. és XI. sz. istállók, valamint a  XII. Lőraktár többé már nem látható. Helyettük az alakuló/gyakorlótér elhagyatott, gondozatlan területe árválkodik.

2017. október 17-én a Győri Honvéd Hagyományőrző Egyesület szervezésében, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatásával, ünnepélyes keretek között történt a Vadászlaktanya emléktáblájának leleplezése. Az emléktábla a laktanya volt III. számú legénységi épületéből átalakított a Garzon Pláza (Vasvári Pál u. 1/b.) épületének főbejárata mellett a falra helyezve őrzi a laktanya és lakói múltját.

A győri laktanyák története részletes kifejtésre kerül a szerkesztés alatt álló Győr monográfia  IV. kötetében.

Szerző: Torma Béla nyugállományú ezredes

A sorozat további részei: