Vadkan szilfából


1986. július 31-én leplezték le Győr-Kiskúton, a Trófeabíráló bizottság épülete előtt Raffay Béla „Vadkan” c. szobrát.

A Ciklámen Tourist a trófeabíráló bizottság épülete előtt Győrött egy vadkan életnagyságú szobrát állíttatta fel. A szobrot Raffay Béla szobrászművész egy 140 éves, 50 mázsás szilfarönkből faragta ki. A fa a szigligeti erdőből való. A szobrot 1986. július 31-én dr. Sántha Imre, a megyei tanács elnökhelyettese jelenlétében Szép László, a Ciklámen Tourist vezetője leplezte le.

A Vadkan 1986. július 31-én (Kisalföld, 1986. 08. 01.)

A Trófeabíráló bizottság épülete.

A Kisalföld napilap 1985. október 1-i számából:

” Jól jövedelmez a vadászturizmus

Új épület a trófeabírálathoz

A vadászturizmus a magyar idegenforgalom egyik legjobban jövedelmező, ágazata. Tavaly 15 ezer külföldi vadász 260 millió dollárt hagyott hazánkban. A Ciklámen Tourist ezért kapcsolódott be a turizmusnak előbb említett fajába. A Kisalföld és a Bakony erdőiben vadászó külföldiek sokat panaszkodtak amiatt, hogy a kilőtt vadak trófeáit Budapestre kellett szállítaniuk bírálatra.

A Ciklámen Tourist vezetőjének, Szép Lászlónak szorgalmazására 1983- ban megalakult a vadászati csoportjuk. A trófeabíráló bizottság a kiskúti kempingben kapott helyet és már a kezdetben nagy sikere volt a külföldről hazánkba érkező vadászok között. Az eredmény : 1983-ban szeptember 1-én kezdte meg működését Győrött a trófeabíráló bizottság és már abban az esztendőben 92 millió forint értékű valuta volt a bevétele. Tavaly 110 millió forintnak mégfelelő valutát fizettek a vadászok. Idei bevételük pedig az eddigi tapasztalatok alapján meghaladja a 150 millió forintot is. Az idén eddig 670 szarvasbika trófeáját bírálták el Győrött.

Nem elhanyagolható tényező, hogy a trófeabírálatot kellemes környezetben végezzék el. A vadászok, a velük érkező hozzátartozók, illetve barátok kényelmesen várakozhassanak. A Ciklámen Tourist a MAVAD-dal közösen Győrött a kiskúti kemping közvetlen szomszédságában hangulatos helyiséget építtetett. Az építkezést május 1-én kezdték el, tegnap délelőtt pedig át is adták rendeltetésének. Az épület kívülről fehérre meszelt, az ajtók és az ablaktokok barna színűek. Az egész épület náddal fedett.

Az ünnepélyes átadáson Szép László köszöntötte a megjelenteket, élükön dr. Elek Sándort, a Győr városi pártbizottság első titkárát, Zámbó Józsefet, a városi tanács elnökét, Hammer Józsefet, a MAVAD vezérigazgatóját, valamint Lombos Ferencet, a MVOSZ Győr-Sopron Megyei Intéző Bizottságának elnökét. Megköszönte a tervező, Czepek Gyula építésznek ,a beruházó Agrobernek, valamint a kivitelező Győr Megyei Állami Építőipari Vállalatnak kiváló munkájukat. Elmondta azt is, hogy a tervek szerint az őszi vadászati idényre készült el az épület, amely 4,2 millió forintba került. Szükségességét az bizonyítja a legjobban, hogy pénteken és szombaton 51, illetve 58 szarvasbika trófeáját bírálták el.

A Trófeabírálóépület megnyitása (Kisalföld 1985. 10. 01.)

Míg a megnyitó ünnepség zajlott, egy NSZK-beli vadász 14,70 kilogramm súlyú szarvasbika agancsot hozott bírálatra, örömmel fizette ki érte a 43 ezer márkát, sőt a Győri Áfész ugyancsak most létesült hangulatos kis presszójába meghívta útitársait pezsgős áldomásra.”

Kisalföld, 1986. 11. 22.
A Trófebíráló bizottság épülete a ’80-as évek végén
A Vadkan és a Trófeabíráló bizottság épülete a ’80-as évek végén.
A Trófebíráló bizottság épülete 1994-ben

Ha jól tudom, az Audi aréna építésekor szállították el a szobrot.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

2 × négy =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját