Brigádnapló 1980-ból


A Rába Magyar Vagon és Gépgyár Motor gyáregység MEO „Walter Ulbricht” szocialista brigádjának naplója 1980-ból.

„A rendszerváltás idején a Rába Magyar Vagon és Gépgyárban a Motor gyáregységben dolgoztam.  A pártiroda irataival együtt a szocialista brigádok naplóit is hulladékgyűjtő konténerbe szórták ki. Egy naplót sikerült kihorgásznom” – írja Váczi Attila, aki a naplót eljuttatta hozám.

A munkahelyi kollektíváknak brigádokba kellett tömörülniük és brigádvezetőt választaniuk. Ő felelt a csoportja munkájáért, s hogy a brigád tagjai a szocialista munkaerkölcsnek megfelelően végezzék munkájukat, éljék az életüket. A brigádnaplóba minden fontos eseményt rögzíteni kellett, a magánélet történéseit is, így például bele kellett ragasztani a színházjegyeket, múzeumi belépőket is. Ez azt bizonyította, hogy a dolgozók kulturális téren is továbbképzik magukat, s nemcsak a munka frontján állják meg a helyüket. A brigádok között munkaverseny zajlott, amelynek végeredményét ünnepélyesen kihirdették és a vezetőség ezt oklevél vagy dicséret formájában honorálta. A brigádok a szocialista munkaverseny élenjárói voltak.

Az alább megtekinthető brigádnapló igazi kordokumentum.

Köszönet Váczi Attilának a naplóért.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

A győri Puli

Az 1000.

Szólj hozzá!

egy × öt =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját