Zenepavilon a szigeten


1899. februárjában döntött a városi tanács a Radó szigeti zenepavilon felépítéséről, hogy a 19. gyalogezred zenekarának kedvelt térzenéit megtarthassák.

1899-ben szükségessé vált a Radó szigeti zenepavilon felépítése, mert ez volt az előfeltétele annak, hogy a katonai zenekar kedvelt térzenéjét rendszeresen megtarthassák. A város polgármestere – Zechmeister Károly – a katonai parancsnoksághoz kérdést intézett, hogy a zenepavilon megépítése esetében számíthat e a város hetenként kétszeri térzenére. Az állomásparancsnok igennel felelt, így a polgármester a közgyűlés elé terjesztette a pavilon építésének elhatározását. A zenepavilon legalkalmasabb helyéül Römeth karmester a Radó szigeten a színház mögötti területet jelölte meg.

A Radó sziget térképe 1912-ben. Piros körrel jelöltem a valószínű helyszínt.

Sétatéri zenepavilon. A sétatéri zenepavilon ügye ma kerül a közgyűlés elé. A tanács a pavillon helyéül a radótéri nagy pázsitot ajánlja, melyből alkalmas térség volna kihasítandó a zenepavillon számára. Ezzel szemben Mádai és Majtinszki a kioszk bérlői azt kérik a közgyűléstől, hogy a pavillont a kioszk terraszával szembe építsék, s ebben az esetben hajlandók as épitési költség 7 százalékát évenkint megfizetni a városnak.” (Dunántúli Hírlap, 1899. 02. 23.)

A zenepavilon terve 1899-ből (Győr Város Levéltára – Műszaki Levéltár)

A közgyűlésen vita alakult ki a pavilon elhelyezéséről. A Győri Hírlap, 1899. 02. 24-i száma így írt:

„Zenepavillon a Radótéren

Farkas Mátyás tanácsos ismertette a Radótéri zenepavillon ügyét és ezzel kapcsolatban Máday kérvényét. Mayer Lajos dr. azt hiszi, hogy az a város első kötelessége, hogy kifejezze köszönetét a 19. gyalogezred parancsnokságának azért a készségéért, a mellyel megígérte, hogy hetenkint kétszer a közönségnek térzenét rendel. — Ami a zenepavillont illeti, — nem hiszi, — hogy a katonai karmester jelölte volna ki ezt a helyet, mert az akusztika kérdését zárt helyen sem tudják előre megítélni világhírű szakértők sem. A közönség vasárnapokon délben csak a régi sétatéren sétál, mert a Radótéren ányas hely nincs, sőt nyáron, a térzene idejében, szintén odatűz a nap a Radó-térre. Ezért a pavillont a régi sétatérre javasolja építtetni. Karvassy Kálmán kir. tan. valamelyik tér szélére kívánja zenei szempontból a pavillon építését. Mencs Ignácz a Radó-tér csúcsára építené a pavillont. Lenner Emil a katonai karmester véleményét szakszerű argumentummal erősíti meg. Mayer Lajos dr. ragaszkodik javaslatához. Nem a katonai karmester szakértelmében kételkedett, hanem abban, hogy az adott volna szakvéleményt.
Farkas Mátyás, tanácsos az állomásparancsnokság átiratával és a polgármesteri javaslat tartalmával czáfol Mayerra.
A közgyűlés egyhangúlag köszönetét fejezte ki a katonai parancsnokságnak elhatározása fölött,
A pavillonnak a Radó-térre építését elhatározta a közgyűlés.”

A zenepavilont a Schlosser-cég építette meg 971 forintért.

„A sétatéri zenepavilont – ha, a szeszélyes időjárás vétót nem mond, ma szenteli fel az arra hivatott testület, a katonazenekar. A vezetőségtől vett értesülés szerint ugyanis kedvező időjárás esetén ma d.u. 4 —5 óráig térzene lesz a Radótéren.” (Győri Hírlap. 1899. 05. 04.)

Képgaléria a zenepavilonról:

Ezt a zenepavilont 1948-ig használták rendeltetésszerűen, majd hagyták leamortizálódni.

Az 1954-es árvíz idején

„Az öreg zenepavilon mint valami őr, úgy áll a sétatér közepén. Ráférne a felújítás, mert megeszi az időjárás…” (Kisalföld, 1957. 04. 07.)

„Rövidesen ismét sor kerül a vasárnapi térzenére Győrött. Az évek óta elhanyagolt Radó téri zenepavilont megjavítják, s a zenekar itt foglal majd helyet.” (Kisalföld, 1957. 05. 25.)

A javításból és az élőzenéből nem lett semmi. Helyette megafonból szólt a zene a szigeten délután hattól este 10-ig.

1961. januárjában még állt a pavilon, majd lebontották.

Az eredeti zenepavilon utolsó éve. (Kisalföld, 1961. 01. 26.)

1963-ban egy új zenepavilon felállításáról döntött a városi tanács, melyre az 1964-es városfejlesztési alapból 90 000 forintot biztosított. Ki tudja miért, az építkezés megkezdésére 23 évet kellett várni.

„A Radó téri zenepavilon tervei elkészültek. A Győri Városszépítő Egyesület már a szükséges anyagokat is megvásárolta. A győri ács, illetve asztalos kisiparosok vállalták, hogy társadalmi munkában az idei nyár elejére felállítják a pavilont. A városi tanács gondoskodik a pavilon üzemeltetéséről.” (Kisalföld, 1986. 01. 22.)

Az építkezést ekkor sem kapkodták el.

ÉPÜL A ZENEPAVILON
A napokban megkezdik az egykori győri Radó téren a zenepavilon felállítását. A pavilonhoz az anyagot, valódi vörösfenyőt, a Győri Városszépítő Egyesület vásárolta meg. Az eredeti tervek alapján a fenyőgerendák kiszabását már elvégezték. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a Tanácsi Építő és Szerelőipari Vállalat dolgozói és a kisiparosok természetesen társadalmi munkában végzik a helyszíni munkálatokat. Remélhetően tavasszal újból hangulatos térzenét hallhatunk a Tolbuhin sétányon.”
(Kisalföld, 1986. 09. 01.)

Csaknem egy év elteltével már tető alatt volt a zenepavilon.

„Befejezés előtt áll …” (Kisalföld, 1987. 06. 12.)

Az új zenepavilon hivatalos átadása 1988. május elsején történt meg.

(Kisalföld, 1988. 05. 03.)

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

1 hozzászólás

  • vitéz Peterdy György Ferenc
    2022-08-04 at 09:21

    A zenepavilonban a 30-as években a katonazenekar adott térzenét. Nagybácsim Pertl Pista és állandó jellegű barátja Holeczky Sanyi leálltak a fúvósok elé citromot nyalni. A koncert botrányba fulladt, és rendőrileg távolították el a két savanyú figurát a szigetről. Ki voltak tiltva azokon a napokon amikor a rezesbanda szerepelt.

Szólj hozzá!

négy + 6 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját