Szökőkút a Sétatéren
1887. május elsején adta át gróf Batthyány Lajos főispán a sétatéri (ma Radó-sziget) szökőkutat.
1886 áprilisában a győri Szépítő Egylet a Sétatér parkírozása által egy szökőkút építését is tervbe vette.
„Szózat a sétatéri szökőkút érdekében.
Sétatérünk szebb lesz, mint volt. Nagyobb is lesz, mert amennyit vészít szélességében, annál többet nyer hosszaságban. Különösen szép lesz a színház felőli csúcs-rész, ahova egy szép obeliszk fog jönni. Általán Radó Kálmán kormánybiztos rajta lesz, hogy amennyire lehetséges a győriek szép sétatere csorbát ne szenvedjen, de sőt az emelkedjék szépségben s kellemes üdülő helye legyen a győrieknek. Azért méltó is lesz, hogy az új nyert tér— „Radó-tér“ nevet viseljen. A kioszk-felőli rész parkírozása s rendezése is szépen folyik. Itt a munkálatot, mint tudjuk a Szépitő-egylet végrehajtó bizottsága vezeti, melynek tagjai: idb. Fischer Sándor, Kränzlein Mihály, Tóth Ferencz, Meiszner Ernő, Peregi Mihály, dr. Csukásy Károly, Lengyel Sándor s Klein Ödön. Eddig a sétatéren el lett ültetve 500 drb. kis fa, 4000 db. cserje. Rendesen 20—27 munkás dolgozik a kertésszel együtt. Eddig az egylet a sétatérre nagyon sokat fordított. A vízvezeték, a padok, a tenyészház s az új korlát a Rába felőli részen, a szerszámok mintegy 2500 frtba kerültek. Ez már oly nagy összeg, hogy a városi segély, s az egyleti vagyon többet alig bír meg. Pedig csak most volna igazán szükséges még néhány czélszerü intézkedés. Így pl. vajmi kívánatos volna a kioszk felőli rész elejére, a kocsiút melletti rondeau — közepére egy csinos — „szökőkút.“ Ez üdítené a levegőt s kedves tartózkodási helyül szolgálna környezete az üdülést kereső közönségnek. Körülötte vas támlásszékek helyeztetnének el. A költség mintegy 750 frtra rúgna. De ki adja ezt az összeget?! Mi úgy hisszük ezt a közönségnek társadalmi úton kellene összeadni. De ki kezdje? Hát kezdjék meg Győrváros hölgyei, alakítsanak maguk körében egy gyűjtőbizottságot s mi hisszük, hogy a kívánt összeg néhány nap alatt együtt lesz. —- Fel tehát Győrváros lelket hölgyei. Saját magatok s talán gyermekeitek érdekében tesztek jól s áldani fogják a derék győri hölgyeket még az unokák is! Tenni kell gyorsan. A siker nem fog elmaradni. Úgy legyen.” (Győri Közlöny, 1886.04.25.)
„A győri szépítő egylet múlt szerdán tartott ülésében megállapítá végre a szökőkút helyét. Mint értesülünk kétféle vélemény uralkodott a bizottságban; egyik szerint a szökőkút a sétetér homlokzatára a színházzal szemközt, másik szerint pedig a kioszk mögé, oda hol most a kerek virágágy van volna helyezendő. Szavazásra kerülvén a sor mindkét véleménynek egyenlő számú pártolói voltak, s így az elnöklő főispán döntött, és pedig oly formán, hogy a szökőkút a sétatér jobb oldali részére a kioszk mögé, oda, hol most a kerekded virágágy van, lesz építendő, amennyiben pedig e helyen nem férne el a tervezett 6 mtr. átmérőjű medencze, úgy kisebb medencze alkalmaztassék.” (Győri Híradó, 1887. 01. 01.)
” A sétatéri szökőkút. A hölgyek gyűjtéséből tervezett szökőkút már elkészült. A mintegy 4 méter átmérőjű medencze alapozása betonanyagból készült. A betonréteget a süttői bányából rendelt fehérkö fedi. A szökőkút öt sugárban lövell vizet s különféle alakban játszik. A fősugár 20 méter magasságba képes a vizet lövellni. A szökőkút ünnepélyes megnyitása ma fog végbemenni Batthyány Lajos gróf főispán jelenlétében. A kutat a győri Dobos-czég készítette s 7—800 frtba került.” (Győri Közlöny, 1887. 05. 01.)
„A sétatéri szökőkút vasárnap lett megnyitva Batthyány Lajos gr. főispán jelenlétében. A mennyiben még némi pótlások mutatkoztak szükségesnek, a szökőkutat hétfőn délután már javítva hozták működésbe. Ekkor a főispán úr ismét jelen volt. A kútnál alkalmazott sugarak csinos figurákat produkálnak. A fősugár ereje szintén elég nagy. Jövőre a szökőkutat állandóan működtetik. E szerint tehát a czél, mit városunk lelkes hölgyei a múlt évben maguk elé tűztek, megvan valósítva s a sétáló közönség az ízlésesen elrendezett sétatéren még a hűsítő hatású szökőkút vízsugaraiban is gyönyörködhetik.” (Győri Közlöny, 1887. 05. 05.)
A szökőkutat Dobos János Vízvezeték Vállalata (Győr, Gyár (ma Jókai) utca 10.) készítette.
Az egykori szökőkút helyén 1986. június 16-tól Eskulits Tamás carrarai fehér márványból
készült alkotása, a Mosolygó Vénusz áll.
