Regatta pavilon a Radó-szigeten


A város és a Győri Csónakázó Egylet első állandó regatta pavilonját 1897. június 7-én avatták fel a Radó-szigeten.

1877. julius 10-én a Némai kávéházban (az akkori Megyeház utca 433.) tartott alakuló értekezlet után, melyen 24 ember ember vett részt, július 11-én megalakult a csónakegylet alapjául tekintendő regatta-club, melyen elnöknek Némethy Ernőt, intézőnek és pénztárnoknak Mihálkovics Tivadart választották meg.

1877. augusztus 6-án a Regatta Club a városi törvényhatósági bizottsághoz beadott egy kérvényt a sétatéri híd fölötti hely átengedésére, melyet a várostól meg is kapott. A kérelem a sétatér falaiból a saroknál a víz fölé kinyúló gerendákra vetett 40 láb hosszú, 20 láb széles, tető alatti, levegőben lógó „hajó-színre” szólt. Fenn a sétatéren egy hat láb hosszú öltözőt építettek volna.  Az egylet az 1878. március 7-én megtartott tavaszi közgyűlésén ezt a tervet elvetette, és ugyanezen közgyűlésen egy másik tervet, egy úszó csónakház megépítésének tervét fogadta el.

„A győri csónakázó egylet a sétatér déli oldalán a Rába folyón egy csinos vízi pavillont állított fel s belsejét igen díszesen szerelte föl. Az egylet, mint halljuk, néhány csónakot fog még beszerezni s kék-fehér színű argonautáink a jövő nyár folyamában több kirándulásokat terveznek. Az egylet tagjainak kitartó buzgalma remélni engedi, hogy a sport e neme városunkban nem csak megszilárduland, hanem a hazai ilynemű társulatok közt a legelsőbbek közt foglaland helyet.” (Győri Közlöny, 1878. 04. 18.)

Ezt az úszóházat 1878. május 1-jén avatták fel de csak 3 évet „élt” meg.

1880. március elején az úszó csónakházat felhúzták a híd mögötti téli kikötőből a helyére: itt érte a jégzajlás, amely majdnem a pusztulását okozta. 1881. március 1-jén éjjel a csónakház hóviharba került, a szél által a vízbe sodort hó hatalmas tömbökké összeállva a medret fenékig kitöltötte, és a víz sodró ereje nekinyomta a hótömeget a már felvontatott csónakháznak, azt a kikötőjétől elszakította, és nekifeszítette a hídnak, így a csónakház megroppant. A hajóállományt sikerült ugyan megmenteni, de a csónakház tönkrement. A megmentett csónakokat egy magtárban helyezték el, a ház megmaradt romjait a Hets-kertbe vitték. Sajnos erről az úszóházról nem találtam ábrázolást.

A március 27-én lezajlott egyleti közgyűlésen a csónakház lebontásáról és egy új csónakház építéséről döntöttek.

Az új csónakház építési tervének elkészítésével Szabó Józsefet bízták meg, az építési szerződést a Hets testvérekkel kötötték meg. Az épület nehezebb volt, mint az elődje, ezért azt 72 hordóra rögzítették, majd miután május 5-én elkészült, az építési helyéről, a Hosszú hídtól a rendes helyére úsztatták. Az új csónakház felavatására az évad ünnepélyes megnyitásakor, 1881. június 6-án került sor.

A Győri Csónakázó Egylet úszó csónakháza a Sétatéri nagyhíddal 1896-ban. (forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
leltári szám/regisztrációs szám: 378)
A Győri Csónakázó Egylet úszó csónakháza a Sétatéri nagyhíddal 1896-ban. (Fénykép Békefi Péter gyűjteményéből.)

„Új regatta-ház.

A helybeli csónakázóegylet választmánya elhatározta, hogy a mostani vizen-uszó ház helyett egy állandó jellegű épületet emel, melyben az összes csónakok elhelyezhetők legyenek és a tagok számára kényelmes helyiség is álljon rendelkezésre. A kiadásokat 8000 frtra tervezik s ezt aláirásokkal fogják biztosítani. Az ülésen közel 2000 frtig történt aláírás.” (Dunántúli Hírlap, 1895. 01. 24.)

Csónakház a sétatéren. A győri csónakázó-egylet csütörtöki közgyűlésén újból felmerült a sétatéren építendő csónakház terve. Ez némilegmár rendben is volna, a mennyiben a csónakház tervrajzai készen és átszámítás alatt vannak s már az őszön hozzáakarnának kezdeni a felépítéshez. A tervrajz szerint igen csinosan fest a csónakház emeletes mivoltával s sikerült homlokzatával. A ház egyemeletes lenne, a földszinti helyiségben csónakházzal és öltözőkkel, felül az emeleten tár­salgóval, mely a vívó-kör beolvadása esetén a vívó-sportnak is igen alkalmas helyiségéül szol­gálna. A csinos tervet Hets Antal készítette.” (Győri Közlöny, 1895. 04. 14.)

A csónakzáz tervének egy részlete. (Győr Város Levéltára – Műszaki Levéltár)

„Szárazföldi csónakház építését határozta el a helybeli regatta-egylet csütörtök délután tartott választmányi ülésén. Az uj csónakházat a régi faház helyére építik Hets Antal tervezete szerint és arra már most kiírják a pályázatot, mely szeptember elejével jár le. Az elkészítésre 7000 frtot szántak és abból 6100 frt biztosítva van 50 frtos részvények jegyzésével.” (Dunántúli Hírlap, 1895. 06. 09.)

„Pályázati hirdetmény” ( Győri Közlöny, 1895.09.01. )

„A győri csónakázó egylet uj házának építési ügye rohamosan halad előre. Ma kötőtték meg az építési szerződést. Az épület költsége 8 ezer forintra van előirányozva s a mostani pavillon helyére fog jönni. Az épület a legnagyobb kényelemmel lesz berendezve s külső csín tekintetében is teljesen megfelelő lesz a Radó-tér szépségéhez.” (Győri Hírlap, 1895. 10. 12.)

„A győri csónákázó-egylet szárazföldi csónakházának alapozási munkálatai már javában folynak és az egyletnek azon rég óhajtott kívánsága, egy szép és kényelmesen berendezett csónakházzal bírni, kezd a megvalósuláshoz közeledni.
Valóságos disze lesz a sétatérnek ezen sveiczi stylü villaszerű épület és dicséretére válik mindazoknak, kik ezen tervnek létesítését előmozdították, mely bizonyára vonzó hatással lesz az evezés egészséges és férfias sportja iránt, olyanokra is, kik a sport mellett a kényelmet is kedvelik. Miután az uj csónakház ártéren van, czölöpökön képezik az alapozást, melyre azután a téglafalak épülnek egy emeletes magasságra toronynyal. A háznak földszinti helyisége a csónakok elhelyezésére szolgál, mig az emeleti része : ügyterem, nagy társalgó terem, öltöző, fürdőszobákból áll és minden kényelemmel lesz berendezve. A tervek úgy sportszerüleg, mint építészeti szempontból megítélve, kitűnő szakértelemre és művészi kézre vallanak, úgy, hogy azok kivitele minden irányú igényeknek meg fog felelni.
Az épületet Kovács épitővállalkozó és Schlosser és Wurda czég építik, Hets Antal műépítész és egyleti igazgató tervei után.
(Győri Hírlap, 1895. 11. 10.)

„Uj csónakház bokrétaünnepélye. A győri csónakázó egylet épülő klubházának bokrétaünnepélye szombaton lesz. Amikor a kőművesek az utolsó téglát az épitmeny emeleti falazatára rakták és a födélhálózat is el helyeztetett, áldomással ülik meg e momentumot. Midőn egy oly előkelő társadalmi egyesület mint a csónakázó és vívó egyletünk uj csarnokánál ezen ünnepélyt megüli, büszkén tekinthet 20 éves múltjára és valóban van öröm, hogy az ezredév emlékét az egylet, is méltóan megörökítheti. A hangyaszorgalommal már hetek óta működő munkáshadat vendégeli meg az egylet szombaton délben a sétatéri sörödéből rendezvén egy karácsonyi bokréta ünnepélyt, mely tél idején amúgy is ritkaság számba megy. Az ünnepélyen jelen lesznek gróf Laszberg főispán, mint az egylet tiszteletbeli tagja, valamint Zechmeister polgármester és Mihálkovics elnök vezetése alatt az egylet épitő bizottsága, működő és pártoló tagjai. Az építmény körvanalai napról-napra jobban domborodnak ki, és ezen specziális épület egyik látványossága lesz Győrnek. A klubház összes díszítési munkálatait kora tavasszal kezdik meg.” (Győri Hírlap, 1895. 12. 25.)

A regatta-ház a szigeten.

„A regatta pavillonja szépen épül. Takaros kis helyiség lesz ez. A tetején kis torony csilingelő csengőkkel s a Rába és a hullámtér felé eső oldalán czifrán faragott erkélylyel. A munkások szaporán és alaposan végzik a dolgukat, hogy sétatérünk ez egyik díszét mielőbb átlehessen adni rendeltetésének.” (Győri Hírlap, 1896. 03. 25.)

„A regatta megnyitása. A győri csónakázó-egylet díszes épülete elkészült és most már a belső berendezés és festések munkálataival foglalkoznak. Az egylet tagjai a tegnapi jó időt felhasználták az első indításokra. Az uj regatta-ház ünnepélyes megnyitását május hó 17-ére tervezik.” (Győri Közlöny, 1896. 04. 30.)

A regatta-ház 1900 körül. (Képeslap, pb. 1901.)

„A regatta-pavillon berendezése. A győri csónakázó-egylet uj pavillonjában most a gázvezeték berendezésének munkálatai folynak. A gáztársulat ugyanis ezen épületnél mutatja be az első gázfűtést. A pavillon világítására erős fényt sugárzó diszes Auer-égőket állít föl, a melyek egyenletes világosságot fognak árasztani, hogy a vivóklubb tagjai egyenlő feltételek közt vívhassanak. Egészen újdonság nálunk továbbá a gázkályha, mit a gyár a jövő héten felállít. Az újonnan berendezett gázvilágitás és fűtés főpróbája f. hó 19-én este lesz.” (Győri Közlöny, 1896. 09. 13.)

A regatta-ház avatására végül is 1897. június 7-én, a Csónakázó Egylet fennállásának 20. évfordulóján került sor.

A csónakház dísze a torony csak 5 évig ékesítette a regatta-házat. Az 1897-es és az 1899-es árvizek annyira megrongálták, hogy a torony haladéktalan lebontása és az épület talapzatának átépítése vált szükségessé 1901 novemberében. Ekkor építettek hozzá egy szárnyépületet, így lett „L” alakú formája a regatta-háznak.

1948-ban az egylet neve megváltozott: Győri Csónakázó Egyletből Győri Vörös Meteor Sport Klub lett. A csónakház 1960-ban került az új klub tulajdonába, de az épületet addig is a klub használta és tartotta karban. 1968 júliusában a csónakház és a szakosztály is az újonnan alakult Győri Spartacus SE tulajdonába került.

Ma Győr város tulajdona, felújításra vár.

Felhasznált irodalom:

Mihálkovics Tivadar: A Győri Csónakázó Egylet története 1877-1887. Győr, Surányi János könyvnyomda-intézete 1889.

Az idézett újságcikkek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér digitalizált dokumentumaiban találhatók.

Segítségemrw volt a Győri Szalon cikke „A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza.

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

16 − 5 =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját