Falusi invázió Győrött


„Szombat: falusi invázió Győrött” címmel jelent meg egy cikk a Győri Hírlap, 1934. 10. 28-i számában.

Csokonai Vitéz Mihály, a költő leszármazottjának tollából:

„Ezerhatszáz szekér jött be a szombati hetivásárra a környékről

Győr, október 27.

A hetipiacos napok kivételével, szinte zajtalanul, észrevétlenül ébred az éjszakákból új nappalok küszobére a három folyó városa. Hajnali három órától kezdve, amikor a kávéházak is bezárnak, álmos csönd borul az utcákra. Egy-egy taxi dohogó motorja búg föl csak olykor, aztán puhaléptü macskákat látunk beosonni a sötét pincenyílásokon és csak a szél zörget papírhulladékokat a ködszitálta aszlaltokon. Ez а hajnali Győr!

Öt óra tájban aztán megindul lassú ütemével az élet. Tejeskocsik nyikorognak, nehéz munkásléptek kongnak, redőnyök szaladnak föl vassíneiken és kigördülnek a garázsból az első autóbuszok is. Ébred a város!

Szekér a Baross hídon. (Fotó: Nagy József / fortepan_264284)

Szerdán, de különösen szombatonkint egészen más ez az ébredés. Már négy óra tájban megiindul a falusi szekerek végeláthatatlan sora a győri piacok felé. Nyolc vám — budai, fehérvári, veszprémi, pápai, bécsi, szigeti, hédervári, bácsai — ontja a szekerek százait, amelyek egyetlen egybeolvadó ritmussal zörögnek végig a győri aszfalton. Egylovas, kétlovas szekerek ezek. A föld termékei a terhük. Egy-egy forgialmasabb sarkon meg-megtorpan a hosszú kocsisor. Káromkodás, lánccsörgés, egymásba szaladó kocsirúdak, lónyerítés színezi ilyenkor a «bevonulás» egyhangú szimfóniáját.

A nagy «standhely» a Dunapart. Ide vonul föl a legtöbb parasztszekér.

A nagy «standhely» a Dunapart. (Fotó: Nagy József / fortepan_264285)

Forgalmasabb szombatokon 700 – 800 a számuk. Itt kifogják a lovakat és a saroglyához kötik némi szalma elé. Ezekről a kocsikról a zöldséges piacra, meg ą Széchenyi-térre megy az áru. A gabonásszékerek a gabonapiacon, a fáskocsik Újvárosban kötnek ki, de a többi győri piacra is jut belőlük bőven.

Szekér halad el a Frigyláda előtt a Jedlik Ányos utcában. (Fotó: Jáki István)

Hét óráig tart a nagy fölvonulás, aztán megritkul a számuk. Egy-egy forgalmasabb szombaton 1600-nál több falusi szekér vonul be Győrbe. A legtöbb kocsi a pápai és a hédervári vámon keresztül érkezik, a legkevesebb a győrszigeti vámon át jön a városba.

Szekerek a Sétatéri (ma Kettős híd) hidakon. (Fotó: Nagy József / fortepan_264170)

Az elmúlt szombat statisztikai adatai szerint például 1627 volt a Győrbe bejövő falusi szekerek száma. Ebből a pápai vámon át 492, a hédervárin 327, a bécsin 293, a veszprémin 265,- a fehérvárin 136, a bácsain 67, a budain 27 a győrszigeti vámon át pedig 20 kocsi hajtott be a városba.
Az 1627 szekérrel egy-egy kocsira csak két személyt számitva, 3250 falusi érkezik Győrbe, de van olyan szekér is, amelynek négy-öt utasa is akad. Ez a hatalmas tömeg játszik főszerepet szombatonkint a város vérkeringésében. Szombat az üzletek, a vendéglők napja Győrött.
Falusi invázió. De erre az invázióra senki sem panaszkodik.
(csvm.)”

Bár kisebb számban, de az 1970-es évekig a Mosoni-Duna part volt a fuvarosok „parkolója”.

Címkék:

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

3 × négy =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját