A Pénzügyi palota

1903. márciusában kezdték meg a győri Pénzügyi palota építését a Vásártér keleti végén.

A győri Pénzügyi palota építésének az ügye 1902-ben került a képviselőház elé.

A Dunántúli Hírlap 1902. november 6-i száma így írt:

” A győri pénzügyi palota.

A képviselöház elé terjesztett állami költségvetésben 1903. évre tervbe van véve a győri pénzügyi palota építése. Az építést 1903. év tavaszán kezdik meg és 1904. tavaszán végzik be. Egészségtelen és a hivatalos használatra nem alkalmas bérelt helyiségek helyett a jövőben díszes, modern épületbe lesznek elhelyezve a győri pénzügyi hivatalok. Az építési telket a várostól csere utján már megszerezték. A költségvetés a 430,000 korona építési költsög fedezéséül 1903. évre 260,000 koronát irányoz elő, a többi az 1904. évi költségvetésbe lesz fölvéve. „

A pénzügyminisztérium Zobel Lajos budapesti építészt bízta meg a középület megtervezésével, aki ez időben sorozatban pénzügyi palotákat és más pénzügyi épületeket tervezett.

A győri Pénzügyi palota felépítési munkálataira 1902. november 20-án írták ki a versenytárgyalást, melyről így tudósított a Dunántúli Hírlap 1902. november 20-i száma:

A győri pénzügyi palota felépítési munkálataira — az elhangzott sűrű panaszok és sürgős felterjesztések után — végre ma kiírta a győri m. kir. pénzügyigazgatóság az árlejtési hirdetményt s így az építőiparban beállott általános pangás közepette alkalma nyílik a győri kisiparosságnak ezen munkák elvégzésére vállalkoznia. A pénzügyi palota felépítési munkálatai összesen 463,551 kor. 11 fill. költséggel irányoztattak elő s e munkálatok együttesen egy vállalkozónak, esetleg egyetemlegesen kötelezett társvállalkozóknak fognak kiadatni. — Ezen építkezésre vonatkozó árlejtési, általános és különleges építési feltételek, valamint a tervrajzok és részletes költségvetés a győri m. kir. pénzügyigazgató előszobájában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlattevők tartoznak az építésre szánt összeg 5 százalékát, vagyis 21677 kor. 55 fillért bánatpénzül a győri kir. adóhivatalnál letenni s az erről szóló nyugtát ajánlatukhoz csatolni.

Az építkezés 1903. év tavaszán lesz megkezdendő s 1904. évi április hó 1-ig teljesen befejezendő, mely határidőn túl minden napi késedelemért 200 korona kötbér lesz a vállalkozó által fizetendő. A versenytárgyalás a győri kir. pénzügyigazgatóság hivatalos helyiségében 1902. évi dezember hó 18-ik napján délelőtt 10 órakor fog megtartatni.”

A jelzett időre 12 ajánlat érkezett, melyek a felbontás sorrendjében a következők:

1. Lemberger S. fiai Budapest, 8,1 % engedménnyel.

2. Deutsch S. és Lederer Rezső mérnökök, Budapest, 6,5 %

3. Weil Rezső és Szilárd Lajos mérnökök, Budapest, 7,3 %

4. Wellisch Hugó, Budapest, 8.5%

5. Kovács József építő vállalkozó, Győr, 5,7 %

6. Ficher Ferenc műépitő és építőmester, Budapest, 3.7%

7. Godnautz Károly építőmester, Budapest, 10 %

8. Schreiber Gyula Budapest 11%

9. Radnai József és Csimár Károly építőmesterek, Budapest, 10 %

10. Grimm Mór mérnök és Pogány Ödön, Budapest, 5.1 %.

11. PolIák Ignác, Komárom, 8.31 %.

12. Bernstein, Káldor és Fried Vilmos mérnök, Székesfehérvár, 7%.

Valamennyi a kitüntetett százalék engedménynyel.„

Zobel Lajos budapesti építész elkészítette a mélyített földszinttel ellátott hatalmas, egyemeletes épület terveit. A győri pénzügyi palota alagsor, földszint, emelet és padlás-tetőszerkezet tervrajzát 1903. február 23-án a városi tanács jóváhagyta, építését engedélyezte. Welisch Hugó budapesti mérnök, vállalkozó kivitelezte az építkezést, és – a korban szokatlan módon – a tervezett költségeken belül is maradt az épület megvalósítása.

1903. március 1-én adták át az építési területet és megkezdődött a palota építése.

Sztrájkok és kisebb atrocitások, balesetek zavarták a munkát.

Nem alszik az ördög. Lippai István napszámos a pénzügyi palota építésénél tegnap délelőtt összeverekedett Rothenstein László téglaátvevővel. A további verekedést a rendőr megakadályozta. (Dunántúli Hírlap, 1903. 05. 29.)

Utczai botrány. Keller István a pénzügyi palota építkezésénél alkalmazott kőműves berúgott állapotban beállított a szomszédos Rotschild-féle üzletbe, hol kiabálni és veszekedni kezdett. Az utczára kiérve még hangosabban szidalmazta fenti kereskedőt. Utcai közbotrányért a rendőr feljelentette. (Győri friss újság, 1903. 06. 06.)

Szerencsétlenség. Galgó Ádám zsiári (Liptó m.) illetőségű, állványcsináló szombaton este a pénzügyi palota első emeleti állványáról leesett és súlyosan több helyen megsebesült. Kórházba szállították. (Dunántúli Hírlap, 1903. 10. 20.)

Az épület leírása:

A pénzügyi palota átadása. Wellisch Hugó mérnök építész folyamodott, hogy a végleg befejezett pénzügyi palotát május első napjaiban átadhadhassa. A pénzügyigazgatóság és adóhivatal már ápr. 20-án költözködnek át az uj helyiségekbe. (Dunántúli Hírlap, 1904. 03. 06.)

1904. március 7-én Zobel Lajos pénzügyi főtanácsos mérnöképítész, a győri pénzügyi palota tervezője, tegnap Győrbe érkezett és felülvizsgálta a pénzügyi palota építkezését.

Április 21. és 28. között megtörtént a hivatalok beköltözése az új Pénzügyi palotába.

Az 1944. július 2-i bombázásban a palota is megsérült, mint a Győri Hétfő, 1947. június 23-i számából kiderül.

Felhasznált irodalom:

Korabeli újságok a DRKPMK digitális gyűjteményéből

Győri Szalon – A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig