Kisfaludy utca 30. a „Mohácsy”

1940 januárjától Mohácsy János neve alatt jegyzik a vendéglőt.

A fekvő téglalap alakú, nagyméretű, belső udvar nélküli, teljes telekbeépítéssel bíró ház 1860 körül épült romantikus stílusban. Területe 155 négyzetméter, 44 négyszögöl. 1876-tól már borozó működött az épületben, Heinzl Nándor bormérő üzemeltette. 1915-ben Kiss Károly vendéglősé, 1922-től özvegye viszi tovább az ipart. 1940 januárjától Mohácsy János neve alatt jegyzik a vendéglőt. Az államosítás után a többi vendéglőhöz hasonlóan a Győri Vendéglátó Vállalat üzemeltette a létesítményt, Mohácsy úr sem dolgozhatott tovább a saját vendéglőjében. A Mohácsy név nagyon sokáig megmaradt (még ma is emlegetik), de az italbolttá lezüllesztett, egykor szebb napokat látott vendéglő hírneve az évek során megkopott.

A Kisalföld, 1971. 05. 11-i számában olvashatjuk: „A győri Mohácsi-féle vendéglőben telt ház van. Két szesztestvér el-elcsukló hangon két deci borért könyörög a pénztárosnőnek. Nem ad nekik blokkot. A részegek kitámolyognak és jutalom ellenében megkérik a kocsma körül ólálkodó egyik gyereket , hogy hozzon ki nekik egy üveg bort. A gyerek 13 éves lehet, beáll a pénztár elé a sorba. Szó nélkül megkapja a blokkot, egy perc múlva a bort is. Viszi ki megbízóinak, akik már a járdán üldögélnek …”

1974-ben az épülő színházra tekintettel  megszüntették a borozót és átalakítás után, 1975 márciusától egytálételeket , napi menüket kínált a Dunántúl első Tejbisztrója a  betérő vendégeknek.

Felhasznált irodalom: Nagy István – A mi utcánk: Kisfaludy utca, Győr 2007-2008