Liszt Ferenc u. 6. – Zeneiskola
A győri Liszt Ferenc utca déli oldalát a bencés gimnázium után egyemeletes barokk házak szegélyezik.
A Liszt Ferenc utca 6. számú épület valószínűleg az 1566-os tűzvész után épült. Első ismert tulajdonosa a XVII. század elején Forgách Ferenc nyitrai püspök, a későbbi esztergomi bíboros-érsek. Tőle Lengyel Boldizsár győri magyar kapitány vásárolta meg. Széchényi György kalocsai érsek, a győri püspökség kormányzója 1684-ben elhatározta, hogy nemesi konviktust alapít és annak vezetését a győri jezsuitákra bízza. 33 000 forint értékben két falu jövedelmét biztosította erre a célra, és ebből az összegből a jezsuiták 1700 – 1702 között a házat megvásárolták és átépítették. 1777-ig működött benne a konviktus. A jezsuita rend rend feloszlatása után a Ratio Educationis értelmében létesített „Nemzeti Főiskola” kapta meg. Ennek keretében működött a „Nemzeti Rajziskola„, melynek első tanítója 1787-től 1795-ig Révai Miklós, a magyar nyelvtudomány egyik megalapítója volt. 1852 őszén az al-reáliskolává szervezett Rajziskola elköltözött az épületből a Liszt Ferenc u. 14. sz. alá. Utolsó tanára Fruman Antal, a magyar klasszicizmus építészetének kiemelkedő jelentőségű győri mestere volt.
A ’40-es években (kép: Jenei – Régi győri házak, 1959)
(kép: fotónegatívról szkennelve)
Az épület ötablakos homlokzata rendkívül gazdag copf felületképzéssel tűnik ki környezetéből. Ez a homlokzat kétségtelenül akkor készült, amikor a Rajziskola működött benne, annak eredményes hatását tükrözi. Az épület udvara időrendben talán utolsó alkotása a győri késő-reneszánsz építészetének. Emeletén, a nyílt folyosón oszlopos árkádsor mögül néztek a tantermek ablakai az udvarra. Sajnos, az árkádok egy részét, éppen a tantermek jobb világítása érdekében lebontották.
Befalazott toszkán oszlopok az egykori nemesi konviktus udvarán. (fotó: Reismann Marian, 1967)
Az egykori nemesi konviktus, később Nemzeti Rajziskola loggiás udvara (fotó: Reismann Marian, 1967)
A kaputól jobbra Révai Miklós emléktáblája, Horváth Adorján győri szobrász műve melyet 1907. májusában avattak fel.
Felhasznált irodalom:
Jenei – Koppány: Magyar műemlékek – Győr, 1964
Jenei Ferenc: Régi győri házak, 1959
