A Metropol panzió


1927. szeptember 11-én nyílt meg Győr első panziója a Metropol pensió Sarkady I. Simonné és Krausz Ignácné vezetésével a Bisinger sétány 16. szám alatt.

Me(e)rheim Jenő és neje 1927. márciusában építési engedélyért folyamodtak a tanácshoz, hogy a Bisinger sétány 16. sz. telkükön háromemeletes bérházat építessenek. Az egedély március 28-i kiadásával Réthy József építőmester kivitelezésében megkezdődött a bérház építése.

Menet közben a második emelet elrendezését módosították, ahol kilenc szobás panziót alakítottak ki.

A második emelet alaprajza a módosítás után. (Forrás: Győr Város Levéltára – Műszaki Levéltár, ikt. szám: 7045/1927)

A Metropol panzió 1927. szeptember 13-án nyitotta meg kapuit a vendégek előtt, melyről így írt a Dunántúli Hírlap 1927. 09. 14-i száma:

„A „Metropol“ – pensió ünnepélyes megnyitása.

Egy igen életrevaló gondolat valósult meg az elmúlt napokban a Bisinger-sétány egyik most épült palotájában. Az új, hézagpótló intézményt, egy minden kényelemmel berendezett pensiót, tegnap nyitottak meg a közönség és a Győrött átutazók számára. A Metropol Penisó tulajdonosai, Sarkady I. Simonné és Krausz Ignácné választékos ízléssel, elegáns kényelemmel biztositottak kellemes tartózkodást azok számára, akik huzamosabb ideig, vagy csak átmenetileg is súlyt helyeznek egy meleg, családias otthonra. A pensió egészséges fekvésű, egy- és kétágyas szobái az iparművészet legszebb, modern termékeivel vannak berendezve. A kiszolgálást gondosan megválogatott személyzet, szobalányok és inasok végzik. A vendégek a pensió pompás halljában közös, nagy asztalnál étkeznek, de kívánságukra külön a lakosztályokban is szervíroznak. A hygenikus berendezésű, ragyogó tisztaságú konyhában, a tulajdonosnők gondos felügyelete mellett, Bethlen gróf volt elsőrendű szakácsnője gondoskodik a kitűnő ellátásról. A fényűző berendezés és nagyszerű eljutás mellett az árak oly mérsékeltek, hogy lehetővé teszik a szerényebb anyagi viszonyok közt élőknek is a pensió használatát. 8—10 és 12 Pengő napi árban — aszerint, hogy egy-vagy kétágyas a szoba — adják a lakást teljes ellátással és kiszolgálással. Szükség szerint még diétás étkezést is kaphatnak a pensió lakói, akiknek egyébként külön orvos is rendelkezésükre áll. Napi négy pengőérnt pedig bőséges ellátáshoz juthatnak azok is, akik csak étkezésre kivánnak bejárni.

Vasárnap este fényes bankett keretében tartották meg a Metropol Pensió megnyitó ünnepélyét.
A ragyogó kivilágítású hallban virágokkal gyönyörűen díszített százterítékes asztal várta a meghívott vendégeket, akik közt ott láttuk: Török Károly dr. r.-tanácsost, a győri kapitányság vezetőjét, Horváth György v. rendőrkapitányt, Erdélyi Ernő tüzoltóparancsnokot és a sajtó képviselőit.

A vendégek nagy érdeklődéssel szemlélték a szobák berendezését, a hölgyek pedig különösen az értékes függönyöket, térítőket és egyéb kézimunkákat, amelyek egy helybeli iparmüvésznő munkáját dícsérik. A háziasszonyok a kitűnő vacsora alatt körültekintő figyelemmel gondoskodtak a vendégekről, akik a legjobb hangulatban voltak együtt a késő éjjeli órákig és melegen gratuláltak a tulajdonosoknak az új vállalkozásukhoz, amely a tapasztaltak után világvárosi viszonylatban is megállja a helyét.”

A panzió hirdetése a Dunántúli Iparos és Kereskedő, 1927. 09. 18-i számából.

„Metropol Pensió a város legszebb helyén a vasúttól egy perc. Bisinger sétány 16.
Napi pensio (lakás, háromszori étkezéssel) hat pengőtől. Elsőrendű házikoszt, ebéd négy fogással 1. 6o pengő. Telefon 1050.”
(Dunántúli Hírlap, 1928. 07. 20.)

1934. januárjában még a Bisinger sétány 16. sz. alól hírdeti magát,

Győri Hírlap, 1934. 01. 05.

majd költözés után, május 1-től Bisinger sétány 2. az új cím.

Győri Hírlap, 1934. 05. 01.
A Metropol panzió látképe 1936-ban (Kép: fortepan_150630)

Az 1940. január 5-én közzétett győri zsidó vállalatok listájában özv. Radó Mórné Steiner Janka a Metropol panzió tulajdonosa. 1944. májusában egy rövid időre bezárták a panziót, de egy hónappal később keresztény vezetéssel újra nyitották. A július 2-i bombázás után a város egyetlen szállóhelye volt, hisz a Royal és a Fehérhajó szállodák épületei súlyos bombatalálatot kaptak.

Ekkor határozta el Győr polgármestere egy újabb panzió kialakítását.

„Penzióvá alakítják át a volt zsidó menházat


A július 2-i bombatámadás alkalmával hasznavehetetlenné vált Győr két szállodája. A Royal és a Fehérhajó épülete súlyos bombatalálatot kapott, s nincs remény arra, hogy ezeket rövid időn belül üzembe helyezik.
Most egyetlen hely van, ahol a Győrbe érkezők megszállhatnak, a Metropol-penzió, mely kis befogadóképességénél fogva nem alkalmas a szükséglet kielégítésére. Mivel pedig szálloda nélkül még rövid időre sem maradhat a város, a polgármester intézkedésére a Kossuth Lajos-utca elején levő volt izraelita menházat alakítják át penzió céljára. A penzió vezetésére a Royal volt tulajdonosai, a Meixner testvérek kaptak megbízást. Az átalakítási munkákat már megkezdték és a penzió rövidesen meg is nyílik. További terve a város vezetőségének az, hogy a Magyar Waggon- és Gépgyár Munkácsy-úti bérházában levő üres lakásokat is felhasználják szálló, illetve penzió céljára.
(Győri Nemzeti Hírlap, 1944. 07. 18)

A panzió megszűnéséről nem találtam adatot.

Címkék: ,

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

Szólj hozzá!

tizenhat − kilenc =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját