A GYŐRI M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA


1893. október 4-én avatták fel a győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola (ma Révai Miklós Gimnázium) Honvéd-ligeti épületét.

A Főreáliskola története:

A győri állami főreáliskola keletkezésének története összefügg egy régebbi keletű másik iskola történetével, melynek oldalán alakul s fejlődik fokozatosan alreáliskolává, majd végre főreáliskolává.
E másik iskola a Mária Terézia királynő idejében alakult „győri nemzeti rajziskola“, mely a vele egyidőben szervezett nemzeti iskolának egy külön álló osztályát képezte s később a városi alreáliskola megalakulásával természeténél fogva ennek tartozéka lett. Az iskola jogelődje a Ratio Educationis által létesített Győri Királyi Nemzeti Főbb Iskola (1778-tól), valamint a Révai Miklós által megnyitott Győri Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskola (1787/88). Ez utóbbitól számítják az intézet fennállását.

A város 1778. augusztus 31-én kelt rendeletével a helytartótanács átadta a városnak a Széchenyi György kalocsai érsek és győri püspök által alapított nemesi convictus épületét, (ma Liszt Ferenc Zeneiskola, Liszt Ferenc u. 6.), hogy abban a főelemi iskola elhelyezhető legyen, a várost illetvén annak további fentartása és berendezése.

Az egykori Győri Királyi Nemzeti Főbb Iskola és a Királyi Nemzeti Főbb Rajzoló Iskolának, későb a Győri kir. népfőtanodai rajziskolának, Műtanodának fonalán alreáltanodává fejlődött. Az 1860/61-ik tanévben nyilvános, s az 1870 /71-ik tanévvel községi jelleget öltött iskola, akkor még három osztályával szűk helyiségviszonyok között működött, de az 1873/4. tanévtől kezdve biztos fejlődésének és jövendőjének biztosítékát két tényezőben: állami minőségében és fő reáliskolává való fejlesztésében megkapva, ezen idő óta immár nem húzódhatott meg az iskola a szörnyen szűk helyiségviszonyok között. Mégis 20 év telt el mire az iskola új épületbe költözhetett.

1876-ban a miniszter a jogakadémia termeit kéri a reáliskola részére. Ekkor a város a pillanatnyi bajon úgy segített, hogy az épület udvari földszintes részében bocsájtott az iskola rendelkezésére két termet, s igy a szomszédos kis-megyeházában bírt két bűzös szobába nem kellett többé átjárniok az ifjaknak.

Először a régi épület bővítésére készült terv. Buziássy Károly, akkori városi mérnök tervet készített, mely szerint az egyemeletes épületre még egy emelet lett volna építendő. Az építkezés 22,663 forintba és 42 krajcárba került volna. Ám a terv a reáliskola igényeinek nem felelt meg.

1878/9-ben az a terv foglalkoztatta a vezető tényezőket, hogy
az iskolaépülettel szomszédos «Harangöntö-köz» házai kisajátittatván, ennek egyik része hozzácsatoltatik a jogakadémiához. A kisajátítási eljárás azonban még az 1883/4 tanév jártán is folyamatban volt és a házikókat
1885/6-ban tényleg le is bontották, ám nem lett az iskola része.

A Harangöntő köz egy 1856-os térképen

Az 1890/91. tanévben az imént vázolt tervezgetések megváltoztak. A közoktatásügyi minisztérium Győr szabad kir. város közönségéhez intézett leiratában hangsúlyozta, hogy az addig használt iskolai épület még pótépítkezések után sem alkalmas a főreáliskola célirányos elhelyezésére, épp azért szerződéses kötelezettségének teljesítésére hívja föl a várost.

Ekkor abban történt megállapodás, hogy a leányiskola a régi jogakadémiai, illetve reáliskolai épületbe vonul, viszont a főreáliskola részére új épület emelnek, a győri Honvédligetben új épületet kap.

Győr szab. kir. város az iskolai épület felépítésére egyszer s mindenkorra 55 000 forintot ésm 16,000 forintra becsűlt telket adott, az iskola fentartásához pedig évi 5500 forinttal járult, jogot nyervén három tanszékre a kijelölés gyakorlására. A város közgyűlése mindezekhez hozzájárult, és a minisztériumok által is jóváhagyták. Így csakhamar a terv megvalósításához lehetett hozzáfogni.

Meixner Károly budapesti műépítész elkészítette a tervrajzokat és vázlatokat, melyekkel főreáliskolánk tanárkara külön ülésen foglalkozott és azokat, mint a célnak megfelelőket, megnyugvással és határtalan örömmel vette tudomásul.

Az épület felépítésére a vall. és közokt. m. kir. minisztérium által az egyes szakmunkákra hirdetett pályázat szerint a vállalkozók a következők voltak:

Schlichter Lajos Győr, (föld-, kőműves-, cserepező-, ács- és festőmunka).
Prettenhoffer József Győr, (lakatosmunka).
Michl Alajos Budapest, (ajtók, ablakok).
Thék András Budapest, (padlók).
Takács Mihály Budapest, (mázolómunka).
Róth János és Galgóczy Ferenc asztalosok Győr, (belső felszerelés).
Vogel Ignác Budapest, (szobrászmunka.) Ganz-gyár Budapest, (hengerelt vastartók, öntött vaslemezek, csatornarostélyok, falkötővasak.)
Zellerin József Budapest, (bádogos- és vízvezetéki munka).
Luigi János Budapest, (beton- és cementmunka).
Magyary József Győr, (agyagkályhák).
Ehrlich H. és fiai Budapest, (vaskályhák.)
Oherolli János Budapest, (tornaterem fölszerelése).
Első magy. aszfalt részvénytársaság, (aszfaltozás).
Győri légszesz részvénytársaság, (gázvezeték-bevezetés és
a lámpák fölszerelése).
Rosenzweig és Buchsbaum Győr, (üveges munka.)
Az udvar parkozási munkáját Bajnóczy Károly győri műkertész végezte.

A befejezett földmunkálatok után 1892. augusztus 22-én, a föld-, kőműves-, ács- és festőmunkákat magára vállalt Schlichter Lajos győri építész emberei rakták le az új épület alapkövét.

A Honvéd-ligeti főhomlokzat 1893-ban.

Főreáliskola új épülete a Jókai utca és a Vásártér (ma Szent István út) sarkán álló városi bérház tőszomszédságában a Honvéd-liget nyugati részében épült. 53 méter hosszú homlokzatával kelet felé, két szimmetrikusan épült mellékszárnya közül a jobb oldali szárny észak, a baloldali szárny pedig dél felé néz.

Győri látkép és a Főreáliskola egy 1898-ban postázott képeslapon

A déli szárnytól kis előtér által elválasztva, északi irányban húzódika téli tornaterem földszintes épülete, mig az udvar északnyugati sarkában a pavillonszerü emeletes, tornyos szolgalak áll, a földszinten a pedellus, az emeleten pedig a laboráns lakásával, konyhájával, kamrájával. A takaros
épület a Jókai utca vonalába esik.

udvar északnyugati sarkában
a pavillonszerü emeletes, tornyos szolgalak
Az udvar délnyugati irányában a nyári tornaállványok állanak, a hozzájuk tartozó póznákkal és kötelekkel, jobb oldalt a tornaterem

1893. október 4-én került sor az új iskolaépület felavatására, melyről így írt a Győri Közlöny 1893. 10. 05-i száma:

„A kultúra ünnepe.

A magy. kir. áll. főreáliskola épületének fölavatása.

Győr, október 4-én.

Főreáliskolánkat ma avatták föl egyszerűségében is magasztos ünneppel. A magunk részéről vajmi keveset kell hozzáadnunk az ünnepélyes alkalom érdemleges méltatásához, kommentárra sincsen szükségünk, hisz a főreáliskola igazgatójának, Lenner Emilnek nagyszabású és a díszes közönségre mély hatást gyakorolt — alább közölt — üdvözlő beszéde mindent elmond.

Hálával adózik Győr szab. kir. város nemes közönségének és a kormánynak, megpendíti a hazafias érzelemnek magyar szívekben örökké rezgő húrját, s szól a zsönge fiatal ifjúsághoz, mint pedagógus és mint hazafiú, a legnemesebb erényekre sarkalva a nemzet virágait büszkeségét: az ifjuságot.

A Magy. Kir. állami főreáliskola (Képeslap, pb. 1906. Németh Vilmos gyűjteményéből)

A kora reggeli órákban gyülekezett már a fiatalság és kilenc óra tájban már tarkállott a Honvéd-liget és az iskola tája a meghívott vendégektől. Tíz óra után már együtt volt a város összes egyházi, világi, s katonai hatóságainak, Győrsziget és Révfalu községeknek, városi intézeteknek, egyesületeknek, telekezeteknek küldöttsége, urak és urhölgyek vegyest, minek is sorolnék föl neveiket : a város társadalmának, az érdeklődő szülőknek zöme. A nagyközönség soraiban Zalka János dr. megyéspüspök, a székeskáptalan tagjai közül: Holdházy János ozerói v. püspök, Bertha dr., Szely dr., Surányi János dr., Mladonicky kanonokok, a vármegye küldöttségének élén Lippay Géza alispán, a városi deputáció élén : Zechmeister Károly kir. tanácsos, polgár mester. Itt volt Meixner Károly műépítész is a szép épület tervezője.

Győr látképe a főreáliskolával

A Főreáliskola 1935-től Révai gimnázium néven működik. Az ország egyik legjobb gimnáziuma.

Képeslap, pb. 1908

Felhasznált irodalom:

A GYŐRI M. KIR. ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA HUSZONEGYEDIK ÉVI ÉRTESÍTŐJE AZ 1893 -94. TANÉVRŐL – LENNER EMIL kir. főreáliskolai igazgató.

Révai Miklós Gimnázium 200 – Jubileumi emlékkönyv, 1988

Korabeli újságcikkek a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér gyűjteményéből

Tetszett a tartalom?

Támogsd az oldal szerkesztőit havi pár szár forintos összeggel. Ha csak 500 forinttal támogatna bennünket mindenki, aki ezt az üzenetet látja, akkor néhány nap alatt összejönne a szerkesztőség éves költségvetése.

TÁMOGATÁS

kozma.endre

Főszerkesztő // regigyor.hu

A Régi Győr nonprofit kezdeményezésként alakult meg 2010-ben. A oldal szerkesztői szabadidejükben gyűjtik, készítik napi szinten a tartalmakat.

You may also like

3 hozzászólás

  • Strasser Sándorné
    2021-10-06 at 11:49

    Nagyon tetszett! Alapos munka, bár a dátumok kicsit megtréfálták még a lektort is: 1893 vs. 1983.

    • kozma.endre
      Kozma Endre
      2021-10-06 at 13:31

      Köszönöm. A hibát javítottam.
      Üdv.

  • MR Dr Puhr Franz Ferenc
    2023-10-05 at 12:02

    Oriasi munka öszinte gratulation köszönet

Szólj hozzá!

tizenegy − hét =

Kozma Endre - főszerkesztő

Pro Urbe Győr díj

Pro Urbe Győr díj

„A város szeretete, múltjának ősi történelmi hagyományainak ápolása késztette a szerkesztőket az oldal létrehozásában. Mi győriek, akik itt születtünk, itt éljük le dolgos életünket ebben a városban, naponta látjuk a képek ábrázolta városrészeket. Nap, mint nap elmegyünk előttük, mellettük, de sokszor nem is veszünk tudomást róluk. Csak amikor a képeket nézegetjük, döbbenünk meg, és vesszük észre kincset érő értékeinket, az emberek alkotta régi és új remekműveket, és csodáljuk meg városunk szépségét.”

Ha tetszik a tartalom, támogasd a szerkesztők munkáját